Balázs Richárd

Apró rezgések fedhetik fel az idegen életet

Igen sok a kérdőjel az élet más bolygókon történő észlelésével kapcsolatban. A tudósok általában kémiai megközelítéseket alkalmaznak, ezek a tesztek azonban korlátozottak és könnyen lehet, hogy teljesen alkalmatlanok egy rejtőzködő idegen biológia felfedezéséhez.

A mozgás minden élet velejárója, a mikroorganizmusok parányi mozdulatainak detektálása azonban elképesztő érzékenységet igényel a műszerek részéről. Most a svájci EPFL (Ecole Polytechnique Federale de Lausanne) tudósai, köztük egy magyar származású kutatóval, kifejlesztettek egy ilyen rendkívüli érzékenységű, ugyanakkor egyszerű mozgásdetektort, ami a jelenlegi műszaki megoldásokkal is megépíthető. A Giovanni Dietler, Sándor Kásás és Giovanni Longo nevéhez fűződő rendszer bizonyítottan észlelt baktériumokat, valamint ráksejteket, feltalálói pedig úgy vélik, a földönkívüli élet sem okozna gondot számára.

Az eszköz egy nanoméretű konzolos tartót, gyakorlatilag az egyik végén befogott parányi rudat alkalmaz a mozgás érzékeléséhez. Az elv az atomi erő mikroszkóptól származik, ami ugyancsak egy konzolt használ egy felület atomjainak megjelenítéséhez, úgy, hogy a felszín szerkezetét egy flexibilis konzolos tartó végén lévő nagyon hegyes kúppal végigtapogatják. Amikor a tű hegye, amely egyetlen atomból áll, közel kerül a minta felszínéhez, megváltozik annak helyzete, a fellépő erőhatások miatt. A mozgást egy lézer olvassa, képet alkotva.

Az új mozgásérzékelő ugyanígy működik, a minta azonban magához a konzolhoz csatlakozik. Amennyiben egy baktérium még él, akkor szükségszerűen valamilyen mozogást végez, például mozgatja csillóit, vagy normál biológiai funkcióit végzi. Ez a mozgás megmozdítja a konzolos tartót is, a mozgást pedig egy visszavert lézer, mint rezgések sorozatát rögzíti. "A rendszer előnye, hogy teljes egészében független a kémiától" - mondta Dietler. "Ez azt jelenti, hogy bárhol használható, a gyógyszerkísérletekben, vagy akár a földönkívüli élet keresésében is"

A tudósok a jövő szondáin, például egy marsjárón képzelik el szenzorjaikat. Mivel az érzékelés a mozgáson alapul a konzolos szenzorok olyan számunkra teljesen idegen közegekben is kimutathatnák az életet, mint a Titán metán-tavai. "Ez valóban a következő lépés, de még egyeztetünk az ESA-val és a NASA-val, hogy érdekli-e őket a megoldás"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • panoz0 #18
    Mennyivel könnyebb a Földön az élet meghatározása amit 2,2 milliárd éve makroszkopikus többsejtes élőlények népesítik be, nem kell láthatatlan izékkel szöszölni, meg átértelmezett létfogalmakkal új határokat keresni.
  • Tetsuo #17
    Sok élőlény van, ami nem mozog (saját erőből), csak sodródik stb.
    Minden nemzésre képtelen egyedet tárgynak aposztofálsz?
    Amíg az anyagcserefolyamat szünetel, addig a delikvens "halott"?

    És mi a helyzet a vírusokkal, viroidokkal, speciális számítógépes programokkal?
    Ha mondjuk idővel lesznek öntápláló, öngyártó "robotok", függetlenül az intelligenciától (mondjuk munkagép), az már neked élni fog?
  • Vol Jin #16
    "Az élet fogalma nem tudományos meghatározás eredménye, ugyanis a mai tudomány erre nem képes. ;-)"

    Pénzenergiaküldős ezoterika tetszik lenni?

    Egyébként nem túl komplikált. Anyagcsrefolyamatok, reprodukció, mozgás. Ami ezt tudja az él, ami nem, az nem él.
  • kvp #15
    Erdekes es viszonylag egyszeru muszer, bar pont egy marsjaron vagy hasonlo szondan nem olyan sok hasznat veszik. A kozeli foldonkivuli elet keresesere egyszerubb lenne egy kelloen eros mikroszkopot vinni, bar ez sokkal olcsobb es egyszerubb muszer, cserebe csak annyit allapit meg, hogy erdemesebb-e megnezi a mintat kozelrol vagy sem.

    Meglepo, de bolygo meretu elo okoszisztemak keresesere is az optikai megoldas tunik jonak, azaz nagyszamu melyuri tavcsovekbol osszeallitott halozat a Folddel szinkron napkoruli palyan. Ezzel a foldi hatasok nelkul lenne vizsgalhato barmely exobolygo es a kompozit kep miatt olyan felbontasban, ahol mar lathatova valna egy esetleg meglevo 'novenyzet' vagy akar az intelligens eletre utalo nyomok is. (a Fold eseteben ezek az ejszakai fenyeink)
  • Tetsuo #14
    A nagyobb mozgások az egész baktériumot mozgatják, nem csak a felszínének néhány részletét.
  • Tetsuo #13
    Az élet fogalma nem tudományos meghatározás eredménye, ugyanis a mai tudomány erre nem képes. ;-)
  • culas25hc #12
    #11 formax
    Ezen én is gondolkodtam, de én például úgy csinálnám, hogy két mérő eszközt alkalmaznék. Az egyiken nem lenne minta, a másikon igen. A mért jelek spektrumát felírva az azonos frekvenciás komponenseket törölném, és a maradékkal foglalkoznék csak, az biztos az anyagból jön.
    Ezek után tudni kéne, hogy a vizsgált anyag milyen kémiai átalakulásokat produkálhat, és azok okozhatnak -e rezgést, mert ha igen, ezeket is hasonló módon ki kell szűrni.

    Aztán a végén marad valami... ami szerintem még mindig kevés bizonyíték az életre, de arra már elég, hogy odaküldjünk esetleg egy drágább gépet is.

    #8 Nemzsidó,
    Szerintem elsősorban olyan életet keresünk ami hozzánk (földi élőlényekhez) hasonló módon viselkedik. Wikipédián elolvastam mit nevezünk jelenleg életnek, ami ezen kívüli élet, az szerintem annyira idegen tőlünk, hogy nem is lehet egy lapon említeni az általunk ismertekkel. Lehet, hogy egy galaxis is végez olyan folyamatokat, amiket több száz milliárd éves távlatból életnek lehet nevezni, de egyrészt még kell egy kis idő, hogy ez kiderüljön, másrészt ez egy teljesen más tudományterület lenne.
    Utoljára szerkesztette: culas25hc, 2015.01.04. 17:59:55
  • formax #11
    Nem egészen értem, ha ez a szerkezet egy baktérium mozgását képes kimutatni, hogyan szűrik ki az ennél milliószor nagyobb egyéb mozgásokat: a gép rezgése, "föld"rengések, zajok, gravitációs változások, stb?
  • Nemzsidó #10
    Ez az adathiány talán azért lehet, mert az élethez valami olyasmi is kellhet, amit fizikai-, vagy kémiai definíciókkal képtelenek vagyunk körülírni, anyagi fogalmakkal meghatározni. A tudomány főleg kézzelfogható bizonyítékokat keres, a matematika pedig csupán a négy alapelven leírható összefüggéseket, nem pedig a logikusakat helyezi előtérbe. Ha egyik sem lel rá a megoldásra, bizonyára nem jó helyen, nem jó megközelítésben keresik.
    A létező dolgok nem mindegyikét tekintjük élőnek, ám az élő valamiért mégis többnek mutatkozik, mint a nem élő, amelyeket a nem élők körébe tartozó "alapanyagok" építenek föl. Tehát az a "valami többlet" jelentheti az élőt, s a cikkhez visszatérve, a más világok "élői" nem feltétlenül mozognak, nem feltétlenül szervesek, s nem feltétlenül racionálisak :) Az élet talán éppen irracionális...
  • Irasidus #9
    Ha valamiről nem lehet megállapítani, hogy élő vagy élettelen folyamatok eredménye, az azért van mert kevés az adat. Ennek nem hinném, hogy az a megoldása, hogy mindent élőnek nevezünk. Én elég biztos vagyok benne, hogy élek, persze vannak akik nem, azokkal a pszichológia foglakozik mint patológiai esetek. Sok értelme amúgy sincs ilyenen gondolkodni, és relativizálni a dolgokat - mert nincs és nem is lesz eredménye, vagyis sehova sem vezet az ilyen gondolkodásmód (csak a diliházba). Lehet, hogy az életnek nincs matematikai értelembe vett definíciója, de azért mégiscsak vannak olyan tulajdonságaink amit (kulcsszó) racionális(!) módon össze tudunk fűzni, és tudunk különbséget tenni, ha nem, az azért van mert kevés az adat, információ, input, ismeret. A tudomány nem egy lezárt dolog, van még mit kutatni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.01.04. 14:04:17