Gyurkity Péter

Nem tehetjük lakhatóvá a Marsot

A NASA szerint a jelenlegi technológia nem alkalmas erre, ezért Musk ötletét is elvetik.

A napokban számoltunk be egy új tanulmány eredményéről, amely szerint a Mars felszíne alatt egy méretes tó rejtőzik, amely akár az élet jelenlétének kimutatásához is elvezethet minket. Eközben mások már a bolygó terraformálásán gondolkodnak, a NASA azonban igyekszik lehűteni a kedélyeket saját anyagával.

A szakemberek nagyjából egyetértenek abban, hogy a bolygó légkörének sűrűségét kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy beinduljon a globális klímaváltozás révén jól ismert üvegház-hatás, vagyis erre a problémára kell valamilyen választ találnunk. Itt a sarkvidékeken, fagyott állapotban meglévő szén-dioxid jelentheti az áttörést, nem véletlenül javasolta nemrég Elon Musk, hogy atomrobbantásokkal szabadítsuk fel az itt lévő mennyiséget, ezzel indítva be a globális folyamatot. A NASA a napokban közzétette saját tanulmányának eredményeit, ebben azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiával nem tudunk megfelelő megoldást nyújtani.

Amíg a Mars légkörének sűrűsége jelenleg mindössze 1 százaléka annak, mint amit a Földön megszoktunk, a sarkvidéki szén-dioxid feloldásával ez alig 0,6 százalékkal emelkedne meg. A Curiosity, a Mars Reconnaissance Orbiter, valamint a MAVEN adatainak és megfigyeléseinek felhasználásával jutottak erre az eredményre, ez azonban nem az egyetlen fontosabb adat az anyagban. Amennyiben ehhez hozzáveszik az összes, szenet tartalmazó ásványt, ezzel 1,2 százalékkal emelhető meg a jelenlegi szint, a vízjég molekuláiban esetleg ott rejtőző mennyiséggel pedig további fél százalékot nyerhetnénk ki. A kombinált eredmény alig 3 százalék lenne (a Föld légkörének sűrűségéhez viszonyítva), de a bolygón fellelhető üvegházgázok teljes felszabadításával is mindössze 6,9 százaléknál állnánk meg.

Ez nyilván nem elegendő ahhoz, hogy kellő szintre emeljük a hőmérsékletet, vagyis még a Musk által emlegettt atomtöltetek sem segítenének. Amennyiben nem válik elérhetővé valamilyen új technológia, a folyamat beindítása egyelőre álom marad.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #94
    Ami azt illeti, a Titánon most is elég komoly az üvegházhatás szerepe, máskülönben még a jelenlegi állapotánál is fagyosabb égitest lenne.
  • gaszton421 #93
    Igen??

    Akkor csinálj üvegházhatást a Titánon vagy a Plutón, melegíteni lehet valamit, de az üvegházhatású gázok csak annyit tudnak hogy visszatartják a beeső napenergia egy részét, ha äjóval) kevesebb aza napenergia akkor visszatartani is kevesebbet tudnak.
  • kvp #92
    A leirt kolonizalasi modszer valoszinuleg tenyleg nem mukodne, de a Hold is kolonizalhato, ahogy a Mars is a holdihoz nagyon hasonlo modon. Ha pedig keves a helyben elerheto vizjeg, akkor viszonylag sok akad belole a kisbolygo ovben, ahonnan viszonylag egyszeru a Marsa szallitani. (akar embert nem igenylo jarmuvekkel) Tehat az, hogy az egyik modszer nem mukodik nem jelenti azt, hogy nincs 101 fele mas megoldas.
  • NEXUS6 #91
    A CO2 1-2 sávban tudja akadályozni a felszíni pár száz K-es hömérsékleti sugárzás kijutását az űrbe, akár a Földön, akár a Vénuszon. Egy alacsony hőmérsékletű, viszonylag ritka CO2 légkör önmagában nem fog 500 C fokos felszíni hőmérsékletet eredményezni, 99% CO2 mellett sem..

    Azonban a Vénusz légköre sűrű, a felszíni nyomáson a CO2 kvázi folyadékként a légnemű CO2-höz képest teljes spektrumban elnyeli a felszínről kiinduló sugárzást. A Földön mégegyszer mondom, ez nem így van. Aztán a zárt felhőzet is ugyan így visszaveri egyrészt a Nap felé a napsugárzás kb 70%-át, a felhőzet is elnyeli a napenergia jelentős részét, a CO2 légkör szintén elnyeli már a bejövő sugárzás jelentős részét (az előbb említett magas sűrűség miatti más fizikai jellemzők okán) végül a felszínre a teljes napsugárzás 5%-ér el! A felszíni hőmérséklet legnagyobb részét az eleve forró légkör visszasugárzása okozza. A felhőzet viszont olyan hatékony szigetelő, hogy a felszín-légkör energiacseréjének töredéke jut csak ki az űrbe, ami persze pont annyi, ami a felhőzeten átjut. A felhőzeten átjutó energia viszont olyan alacsony, hogy a felhőzet alatt gyak bármennyi lehetne a hőmérséklet, akár -200 fok is, ha a csak a légkör üvegháázhatása (keskeny sávos elnyelés) és nem a kvázi folyékony CO2 (szélesspektrumú elnyelés) tartaná melegen.
  • Irasidus #90
    Nagyon kevés metán van a Marson. Ami számottevő üvegházhatást nem okoz. A Vénusz estében más magyarázatok is vannak, nincs bizonyítva a vulkánosság.
  • jovokutato #89
    A Vénusznak sem volt ilyen a légköre,mint amilyen most.
    Csak a vulkanizmus és a feltételezések szerint meglévő óceánok elpárolgása együttes hatására lett ilyen a légköre.A vulkanizmus pedig fenntartja a gázok utánpótlását..
    Az üvegházhatás szerintem csak gázok kérdése.
    A Mars okoz még meglepetéseket:
    https://index.hu/tudomany/2014/12/16/ez_mar_biztos_metan_van_a_marson/
    http://www.urvilag.hu/mars_express_es_beagle_2/20040330_aktiv_vulkani_tevekenyseg_vagy_elet_a_marson



  • gaszton421 #88
    A Földön a sarkvidéki permafrosztban a metán elsősorban szerves eredetű, a Marson a vulkanizmus már jó ideje leállt, úgyhogy vulkanikus eredetű metánra nagy mennyiségben ne számíts, ráadásul nem igen lesz utnpótlása, anélkül meg elbomlik. Valamennyi biztos van de nem földihez hasonlító mennyiségben.
  • gaszton421 #87
    Piszkosul nem tudsz olyan sűrű legkört csinálni a Marson hogy az legyen a problémád hogy ne legyen a Marson a Vénuszhoz hasonló állapot, az üvegházhatás nemcsak gázok és légkör kérdése, a Mars a Vénuszhoz képest kb 4,5x kevesebb fényt kap.
  • Irasidus #86
    " 81,5%-a, így a felszíni gravitáció sem elég nagy, hogy az tartsa meg a légkört."

    Gondold ezt újra.
    CO2 - moláris tömeg: 44,01 g/mol
    O - moláris tömeg: 15,99 g/mol
    N - moláris tömeg: 14,00 g/mol
  • teddybear #85
    Elkezdtetek példálózni a Vénusszal, csakhogy annak pont ellentétes fizikai jellemzői vannak a Marséhoz képest, sűrű légkör, magas felszíni hőmérséklet, stb.

    Az egyik gond, hogy nem ismerjük a Vénusz belső szerkezetét. Közvetlen geológiai felmérést nem tudunk végrehajtani, mert a leküldött szondák néhány perc, max néhányszor tíz perc alatt megsülnek. A vénuszi lemeztektonika csak elmélet, a vulkanizációra adott egyik lehetséges magyarázat. Így nem ismerjük a belső szerkezetét, és hát geológiai méréseket sem tudunk végezni, mert a szonda a leszállás után gyakorlatilag azonnal megsül.

    Amit tudunk: A Vénusznak épp úgy nincs számottevő mágneses tere, mint a Marsnak, mégis van sűrű légköre. Mivel a tömege is csak kb. a Föld tömegének cirka 81,5%-a, így a felszíni gravitáció sem elég nagy, hogy az tartsa meg a légkört.
    Nincs rajta nagyobb mennyiségű víz, és holdja sincs, azaz a földi típusú lemeztektonika sem alakulhatott ki.
    Azt sem szabad elfelejteni, hogy mivel közelebb van a Naphoz, jóval több sugárzás éri, mint a Marsot.