Gyurkity Péter
Elindult a NASA Mars-fúrója
Többéves szünet után indul újabb egység a Marsra, a cél az élet nyomainak kutatása.
A Mars kutatása kapcsán legutóbb arról írtunk, hogy a NASA és az ESA közösen hozna mintát a bolygóról, ezt azonban megelőzte a Curiosity, valamint az Opportunity fontos mérföldkövének elérése. Most egy újabb eszköz indult útnak, hogy további adatokat kapjunk szomszédunkról.
Az eredetileg 2016 márciusára tervezett start éppen két évet késett, az Insight landolóegység azonban végre útnak indult a kaliforniai Vandenberg-légibázisról, mégpedig az ULA rakétáján, amely két cubesat-műholddal együtt emelte azt a magasba. A tervek szerint 7 hónapos utazást követően érkezik el a hármas a Marshoz, ahol az Insight a Phoenix-hez hasonlóan ereszkedik majd a talajra, míg a két cubesat igyekszik majd adatokat közölni erről a folyamatról, hogy igazolják az ehhez hasonló eszközök létjogosultságát a Földtől távolabbi küldetések esetében. Az MRO szintén figyelni fogja a leszállást, így nem lesz gond, ha az apró műholdak végül csődöt mondanak, a lényeg azonban az Insight kutatása, hiszen ez jóval részletesebb adatokat nyújthat majd nekünk a Mars belső folyamatairól és ezzel korai történetéről.
A leszállóegység fix pozícióban, nagyjából egy teljes éven át folytatja majd munkáját, ennek során (november végétől) pedig 4,9 méter mélyre fúr majd le, hogy megmérje az ottani hőmérsékletet, megfigyelve az esetleges földmozgásokat, precízen detektálva a rengéseket, a meteorok becsapódásait és az egyéb eseményeket. Maga a műszer a pontosság érdekében vákuumkamrában kapott helyet, korábban éppen ez szivárgott és ezért kellett elhalasztani a startot, miközben a teljes egységet egy pajzs védi majd az erős szelektől és a hőmérsékleti ingadozásoktól. Egy másik műszer révén a landoló pontos helyzetét is folyamatosan rögzíteni fogják, hogy megmérjék a forgási tengely esetleges kitéréseit, a két adatsor együttes elemzésével pedig a kéreg vastagságáról, az alsóbb rétegek struktúrájáról, ezáltal pedig a korai folyamatokról is képet kapunk majd, ezek ugyanis (a Földtől eltérően) alig 20-50 millió év után leálltak, vagyis a pontos mérésekkel visszatekinthetünk a bolygó múltjába.
A két említett műszer francia és német közreműködéssel készült el, ők az eddig 814 millió dolláros számlából 180 milliót álltak – a csúszás 154 millióval emelte meg a költséget, bár a teljes összegből 163 milliót a fellövéssel kapcsolatos feladatokra és szolgáltatásokra fordítottak. A két cubesat 18,5 millióba került, ezek pusztán demonstrációs jellegű feladatot végeznek majd. A leszállóegység tudományos kutatása 2020 novemberéig tart majd, ha minden jól megy.
A Mars kutatása kapcsán legutóbb arról írtunk, hogy a NASA és az ESA közösen hozna mintát a bolygóról, ezt azonban megelőzte a Curiosity, valamint az Opportunity fontos mérföldkövének elérése. Most egy újabb eszköz indult útnak, hogy további adatokat kapjunk szomszédunkról.
Az eredetileg 2016 márciusára tervezett start éppen két évet késett, az Insight landolóegység azonban végre útnak indult a kaliforniai Vandenberg-légibázisról, mégpedig az ULA rakétáján, amely két cubesat-műholddal együtt emelte azt a magasba. A tervek szerint 7 hónapos utazást követően érkezik el a hármas a Marshoz, ahol az Insight a Phoenix-hez hasonlóan ereszkedik majd a talajra, míg a két cubesat igyekszik majd adatokat közölni erről a folyamatról, hogy igazolják az ehhez hasonló eszközök létjogosultságát a Földtől távolabbi küldetések esetében. Az MRO szintén figyelni fogja a leszállást, így nem lesz gond, ha az apró műholdak végül csődöt mondanak, a lényeg azonban az Insight kutatása, hiszen ez jóval részletesebb adatokat nyújthat majd nekünk a Mars belső folyamatairól és ezzel korai történetéről.
A leszállóegység fix pozícióban, nagyjából egy teljes éven át folytatja majd munkáját, ennek során (november végétől) pedig 4,9 méter mélyre fúr majd le, hogy megmérje az ottani hőmérsékletet, megfigyelve az esetleges földmozgásokat, precízen detektálva a rengéseket, a meteorok becsapódásait és az egyéb eseményeket. Maga a műszer a pontosság érdekében vákuumkamrában kapott helyet, korábban éppen ez szivárgott és ezért kellett elhalasztani a startot, miközben a teljes egységet egy pajzs védi majd az erős szelektől és a hőmérsékleti ingadozásoktól. Egy másik műszer révén a landoló pontos helyzetét is folyamatosan rögzíteni fogják, hogy megmérjék a forgási tengely esetleges kitéréseit, a két adatsor együttes elemzésével pedig a kéreg vastagságáról, az alsóbb rétegek struktúrájáról, ezáltal pedig a korai folyamatokról is képet kapunk majd, ezek ugyanis (a Földtől eltérően) alig 20-50 millió év után leálltak, vagyis a pontos mérésekkel visszatekinthetünk a bolygó múltjába.
A két említett műszer francia és német közreműködéssel készült el, ők az eddig 814 millió dolláros számlából 180 milliót álltak – a csúszás 154 millióval emelte meg a költséget, bár a teljes összegből 163 milliót a fellövéssel kapcsolatos feladatokra és szolgáltatásokra fordítottak. A két cubesat 18,5 millióba került, ezek pusztán demonstrációs jellegű feladatot végeznek majd. A leszállóegység tudományos kutatása 2020 novemberéig tart majd, ha minden jól megy.