Gyurkity Péter
Színük alapján azonosítanák be az exobolygókat
Ehhez pedig elkészítették a Naprendszer tagjainak pontos lenyomatát.
A csillagászok jó része úgy véli, hogy új időszakhoz érkeztünk az exobolygók kutatása területén, ezen új korszak pedig nemcsak a készülőben lévő és hamarosan munkába álló eszközök, de a rendelkezésre álló tudástár kibővülése révén is jól érzékelhető. A szakemberek most a Naprendszer számos égitestének részletes megfigyelése alapján állítottak össze egy katalógust, amely a távoli planéták jobb kategorizálásában segíthet.
A Carl Sagan Institute oldalán elérhető a most összeállított katalógus, amelyben a hozzánk közeli égitestek színképét, pontos színét, valamint a visszavert fény arányát rögzítették, mégpedig nemcsak 8 nagyobb bolygó (Jupiter, Szaturnusz és társaik), de további 9 hold, valamint 2 törpebolygó (Plútó és Ceres) esetében is. A Catalog of Spectra, Albedos and Colors of Solar System Bodies for Exoplanet Comparison elkészültétől azt várják, hogy még pontosabban kategorizálhatjuk az exobolygókat, mégpedig ugyanezen 3 jellemző alapján, ezáltal pedig különösen a Földhöz hasonló példányok esetében nyerhetünk ki további adatokat és részletes információ.
Azt már a most összegyűjtött adatokból jól tudják a kutatók, hogy számos esetben meggyűlhet a bajunk az egyes exobolygókkal. Megjegyzik például, hogy a Vénusz esetében a Nap fényét nem a szilárd felszín, hanem a szén-dioxidban gazdag légkör veri vissza, emiatt pedig a szín alapján arra a következtetésre juthatnánk, hogy a bolygó jéggel borított felszínnel rendelkezik. A lakható zóna külső régióiban tanyázó exobolygók hasonlóan sűrű légkörrel rendelkezhetnek, így itt mindenképpen szükség lesz a hosszabb megfigyelési periódusra, hogy pontos adatokat kapjunk ezekről a példányokról, ellenkező esetben számos félreértés keletkezhet.
A szakemberek a James Webb űrteleszkóp, a 2025-re elkészülő Giant Magellan Telescope, valamint a tervek szerint 2024-re szolgálatba álló ELT (Extra Large Telescope) bekapcsolódásától várják majd a további előrelépést, ebben segít majd a most elkészült katalógus.
A csillagászok jó része úgy véli, hogy új időszakhoz érkeztünk az exobolygók kutatása területén, ezen új korszak pedig nemcsak a készülőben lévő és hamarosan munkába álló eszközök, de a rendelkezésre álló tudástár kibővülése révén is jól érzékelhető. A szakemberek most a Naprendszer számos égitestének részletes megfigyelése alapján állítottak össze egy katalógust, amely a távoli planéták jobb kategorizálásában segíthet.
A Carl Sagan Institute oldalán elérhető a most összeállított katalógus, amelyben a hozzánk közeli égitestek színképét, pontos színét, valamint a visszavert fény arányát rögzítették, mégpedig nemcsak 8 nagyobb bolygó (Jupiter, Szaturnusz és társaik), de további 9 hold, valamint 2 törpebolygó (Plútó és Ceres) esetében is. A Catalog of Spectra, Albedos and Colors of Solar System Bodies for Exoplanet Comparison elkészültétől azt várják, hogy még pontosabban kategorizálhatjuk az exobolygókat, mégpedig ugyanezen 3 jellemző alapján, ezáltal pedig különösen a Földhöz hasonló példányok esetében nyerhetünk ki további adatokat és részletes információ.
Azt már a most összegyűjtött adatokból jól tudják a kutatók, hogy számos esetben meggyűlhet a bajunk az egyes exobolygókkal. Megjegyzik például, hogy a Vénusz esetében a Nap fényét nem a szilárd felszín, hanem a szén-dioxidban gazdag légkör veri vissza, emiatt pedig a szín alapján arra a következtetésre juthatnánk, hogy a bolygó jéggel borított felszínnel rendelkezik. A lakható zóna külső régióiban tanyázó exobolygók hasonlóan sűrű légkörrel rendelkezhetnek, így itt mindenképpen szükség lesz a hosszabb megfigyelési periódusra, hogy pontos adatokat kapjunk ezekről a példányokról, ellenkező esetben számos félreértés keletkezhet.
A szakemberek a James Webb űrteleszkóp, a 2025-re elkészülő Giant Magellan Telescope, valamint a tervek szerint 2024-re szolgálatba álló ELT (Extra Large Telescope) bekapcsolódásától várják majd a további előrelépést, ebben segít majd a most elkészült katalógus.
