Gyurkity Péter
Óriási részecskegyorsítóval váltanák le az LHC-t
Ez pedig a jelenlegi központ mellett, a francia-svájci határ alatt épülne meg.
A Nagy Hadronütköztető, illetve a CERN kapcsán csaknem minden hónapban beszámoltunk valamilyen újdonságról, legutóbb például azt tudhattuk meg, hogy ez utóbbi adatközpontjában immár 200 petabájtnyi szűrt adatot tárolnak. Ezalatt más hatalmak is igyekeznek előrelépést elérni a területen, Kína például kétszer nagyobb gyorsítót tervez, így az európai kontinensen is gondolkodnak a következő lépésekben.
Németországban mintegy 500 kutató gyűlt össze még június végén, hogy az LHC lehetséges utódjáról vitatkozzanak. A szakemberek szerint jövőre rakhatják le az asztalra a konkrét elképzelést, ezt követően pedig nagyjából 20 év alatt készülne el az újabb, még nagyobb részecskegyorsító, mégpedig szintén a francia-svájci határon, pontosabban az alatt. Amíg azonban az LHC jelenleg is üzemelő óriási gyűrűje mintegy 27 kilométer hosszú, addig az LHC 2.0 (más néven Future Circular Collider, vagyis FCC) már 80-100 kilométeres lehetne, a megnövelt méret mellett pedig kétszer erősebb mágnesekkel szerelnék fel, így lehetővé válna a részecskék 100 billió elektronvolttal (TeV) való ütköztetése, ami nagyjából 10 millió villámcsapásnak felelne meg.
A remények szerint ezzel további rejtett, a Higgs-bozonnál is nehezebb részecskék bukkannak majd elő, de egyben olyan új, a radioaktív sugárzásnak még jobban ellenálló anyagokat is kifejleszthetnénk, amelyek a jövő atomreaktoraiban kapnának fontos szerepet. Tekintettel arra, hogy az LHC esetében 30 év kellett a tervezőasztaltól az üzembe helyezésig, a mostani tervben szereplő két évtized nem tűnik túl hosszúnak, bár maga az LHC is még 2035-ig üzemelne. A kutatók emellett abban is reménykednek, hogy a galaxisok mozgását, illetve a sötét energia mibenlétét illetően is válaszokat kapunk majd, ami ezért lenne fontos, mert előbbi esetében nagyjából 5 százaléknyi tudásunk van, utóbbinál pedig mindössze sejtjük annak létezését.
A következő évtizedben a jelenlegi gyorsítón jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, onnantól kezdve a név is módosul, ez HL-LHC (High Luminosity Large Hadron Collider) lesz.
A Nagy Hadronütköztető, illetve a CERN kapcsán csaknem minden hónapban beszámoltunk valamilyen újdonságról, legutóbb például azt tudhattuk meg, hogy ez utóbbi adatközpontjában immár 200 petabájtnyi szűrt adatot tárolnak. Ezalatt más hatalmak is igyekeznek előrelépést elérni a területen, Kína például kétszer nagyobb gyorsítót tervez, így az európai kontinensen is gondolkodnak a következő lépésekben.
Németországban mintegy 500 kutató gyűlt össze még június végén, hogy az LHC lehetséges utódjáról vitatkozzanak. A szakemberek szerint jövőre rakhatják le az asztalra a konkrét elképzelést, ezt követően pedig nagyjából 20 év alatt készülne el az újabb, még nagyobb részecskegyorsító, mégpedig szintén a francia-svájci határon, pontosabban az alatt. Amíg azonban az LHC jelenleg is üzemelő óriási gyűrűje mintegy 27 kilométer hosszú, addig az LHC 2.0 (más néven Future Circular Collider, vagyis FCC) már 80-100 kilométeres lehetne, a megnövelt méret mellett pedig kétszer erősebb mágnesekkel szerelnék fel, így lehetővé válna a részecskék 100 billió elektronvolttal (TeV) való ütköztetése, ami nagyjából 10 millió villámcsapásnak felelne meg.
A remények szerint ezzel további rejtett, a Higgs-bozonnál is nehezebb részecskék bukkannak majd elő, de egyben olyan új, a radioaktív sugárzásnak még jobban ellenálló anyagokat is kifejleszthetnénk, amelyek a jövő atomreaktoraiban kapnának fontos szerepet. Tekintettel arra, hogy az LHC esetében 30 év kellett a tervezőasztaltól az üzembe helyezésig, a mostani tervben szereplő két évtized nem tűnik túl hosszúnak, bár maga az LHC is még 2035-ig üzemelne. A kutatók emellett abban is reménykednek, hogy a galaxisok mozgását, illetve a sötét energia mibenlétét illetően is válaszokat kapunk majd, ami ezért lenne fontos, mert előbbi esetében nagyjából 5 százaléknyi tudásunk van, utóbbinál pedig mindössze sejtjük annak létezését.
A következő évtizedben a jelenlegi gyorsítón jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, onnantól kezdve a név is módosul, ez HL-LHC (High Luminosity Large Hadron Collider) lesz.