Megvillantotta erejét a Nagy Hadron Ütköztető (LHC). A részecskegyorsítót üzemeltető CERN kutatói az első olyan eredmények publikálására készülnek, ami már túlmutat a rivális részecske ütköztetők képességein.

Az eredmény egy eddig sosem látott, "gerjesztett" kvark utáni kutatással kapcsolatos. A kvarkok elvileg nem tartalmaznak önmaguknál kisebb részecskéket, de ha sikerülne felfedezni egy gerjesztett állapotban lévő kvarkot, az megcáfolná az elméletet, a gerjesztett állapot ugyanis csak akkor alakul ki, amikor megváltozik az egy objektumon belüli kisebb részecskék közötti kötés. Az Illinois állambeli Bataviában működő Fermilab Tevatron ütköztetője is kutatott már gerjesztett kvarkok után, azonban egészen a 870 gigaelektronvoltos tartományig kizárták a létezésüket. Az LHC ATLAS detektora 40 százalékkal kibővítette a tartományt, egészen 1260 GeV energiaszintig tolva ki a keresést.

Az LHC nagy energiájának köszönhetően az ATLAS kevesebb, mint négyhónapnyi adatból érte el a publikálásra váró eredményt, ellentétben a Tevatronnal, aminek négy évre volt szüksége saját eredményének eléréséhez. "Nyilvánvalóan mindannyian izgatottak vagyunk, mivel azért építettük ezt a gépet, hogy stabil energiafölénybe kerüljünk" - nyilatkozott Tom LeCompte, az ATLAS koordinátora, az USA Energiaügyi Minisztériuma által működtetett Aragonne Nemzeti Laboratórium tudósa. "Már most versenyképesek vagyunk a Tevatronnal, sőt talán le is hagytuk" - tette hozzá Albert De Roeck, az Antwerpeni Egyetem professzora, egy másik LHC detektor, a CMS kísérlet tudósa.

Kurt Riesselmann, a Fermilab szóvivője szerint az eredmény ellenére a Tevatron még mindig vezet az egzotikus részecskék megtalálásáért folyó küzdelemben, mivel jóval több adatot gyűjtöttek, melyek alapos átvizsgálásra várnak. Ilyen a várva várt Higgs bozon is, melynek felfedezésére jelenleg a Fermilab kutatóinak nagyobb az esélyük, mint a CERN-nél dolgozó kollégáiknak. "Ezen a téren a Tevatron egy pár évig még tartani fogja az előnyét" - jelentette ki Riesselmann.