Hunter

Valamit találhatott az LHC

A napokban újra megélénkültek a fizikai blogok a Higgs-bozon, vagy egy teljesen ismeretlen részecske lehetséges jelének köszönhetően, amit a Nagy Hadronütköztető (LHC) adatai között találtak. Az állítás azonban még nem ment végig a kísérlet lektorálási procedúráján, ezért könnyen lehet, hogy tévedésnek bizonyul, figyelmeztetnek a szakértők.

A protonsugarakat ütköztető LHC-t elsősorban a jelenleg csak elméletben létező, a részecskéket tömeggel felruházó Higgs-bozon első észlelésének reményében építették. A Higgs a részecskefizika Standard Modelljének utolsó felfedezésre váró eleme. A lehetséges észlelés legutóbbi hírét egy névtelen kommentelő tette közzé még csütörtökön Peter Woit matematikus blogján. A kivonat egy nagyobb tanulmány része lehet, amit az LHC Atlas detektorának munkálataiban részt vevő négy fizikus írt, ezt az írást azonban még nem publikálták.

A kivonat szerzői szerint az ATLAS adatai a vártnál több proton párt mutatnak 115 GeV energiaszinten. Ez a szám azért érdekes, mert sok fizikus szerint a Higgs nagy valószínűséggel 115 GeV körüli tömeggel rendelkezik, legalábbis a Standard Modell több elvarratlan szálát is felkaroló szuperszimmetria ezt sugallja. A Higgsnek egy foton párrá kellene lebomlania, ami egy ugrást eredményez a foton pár energia eloszlásban. Azonban ha a Higgs rendelkezik a standard modell által megjósolt tulajdonságokkal, akkor ez az ugrás annyira parányi, hogy nem tűnik ki az adatokból, a kivonatban leírt hatás azonban harmincszorosa a várt értéknek.

Több fizikus is megvizsgálta a közzé tett kivonatot és arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg nem valamilyen tréfáról van szó, a tanulmány valódinak tűnik, ugyanakkor az eredményeiről kiderülhet, hogy hibásak. Mindazonáltal az sem elképzelhetetlen, hogy a Higgs másként viselkedik a vártnál, a fizikusok számtalan módját megálmodták már a Standard Modell kiterjesztésének, ami módosítaná a Higgs tulajdonságait, ezek között akadt olyan is, amivel a foton pár megugrása megnövekedik, ám a tanulmány által említett harmincszoros érték így is soknak tűnik. Lehetséges, hogy egy ismeretlen részecske jelét tükrözik az adatok?

A legvalószínűbb magyarázat, hogy a foton párok megugrása egy hiba. A részecskeütközések igen kaotikusak, és rengeteg alapos elemzés kell az anomáliák megkülönbözetéséhez a hétköznapi háttéreseményektől. Egyetlen hiba is előidézhet egy kiugró értéket, ami valójában nem is létezik.

Az állítás még nagyon korai szakaszában van, a tanulmányt nyilvánvalóan még nem ellenőrizte, illetve nem hagyta jóvá az ATLAS együttműködés, a detektoron dolgozó több száz fizikust tömörítő szervezet, ellentétben a Fermilab által tapasztalt 145 GeV megugrással, amit mellett a hatást felfedező CDF kísérleten dolgozók együttesen kiállnak, figyelmeztet a New Scientist Short Sharp Science blogja.

Ezzel együtt, ha a 115 GeV adat el is tűnik, az LHC jó esélyekkel tárhat elénk újabb érdekes eredményeket. A CERN pénteki bejelentése szerint újabb csúcsot döntöttek, a világ legerősebb részecskesugarainak ütköztetésével letaszították a dobogó legfelső fokáról a Tevatront. Az LHC már elhódította a legnagyobb ütköztetési energiát elérő létesítmény címét, most pedig a másodpercenkénti legnagyobb részecskeszámú ütköztetés is az övék, ami felgyorsíthatja a felfedezéseket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #108
    Így aztán a nukleáris energia is viszonylag drága és veszélyes marad, hiszen a hosszú távú tárolás kérdése a mai napig nem megoldott.

    Szerinted...

    Az meg már a hócipőmön jön ki, hogy akkora baromságokat ír valaki, hogy lőjük ki az űrbe a hasadóanyagot. Ránézett már valaki arra, hogy mi a mai horodózrakéták megbíztóságára...? Hál csak a LEO pályáráallítás árára?

    OMG...
  • Irasidus #107
    Valamit találtak, mi? Fizika blogok, mi? :D CERN hivatalos (magyar nyelvű) blogjára kellet volna csak rákattintani. Persze akkor senki nem olvasná ezt a szart. Had keresem meg neked, ha te már ennyire lusta és/vagy szenzációhajhász voltál...
  • NEXUS6 #106
    Mostanában, hogy jönnek ezek a részecskekutatós hírek mindíg oda jutunk vissza, hogy a 70-es évektől, amikortól a komoly űrutazós programokat elkaszálták, gyak derékba törték a fejlődést en block.

    Erőlködünk itt a Földön egy csomó dolgot megoldani, pl hosszútávú nukleáris tárolóhelyek, meg ilyenek. Ezeket az űrbe lehetne rakni már mióta. Csak ugye nincs hozzá szállító kapacitás, mégha nem is kéne olyan túl nagy dolgokra gondolni, de azért erőművenként pár 10/100 t-ra biztosan. De ez sincs meg.

    Így aztán a nukleáris energia is viszonylag drága és veszélyes marad, hiszen a hosszú távú tárolás kérdése a mai napig nem megoldott.

    Ez a részecskegyorsítós kérdés is ilyen, meg egy csomó más dolog. Hála a természetnek itt a Földön egy "üvegbúra" alatt vagyunk. De pont emiatt, ha a világegyetem rajtunk kívül levő 99,9999999.....%-át akarjuk kutatni, akkor iszonyú erőfeszítéseket kell tenni. És akkor már egyszerűbb kimenni a burán túlra, minthogy itt létrehozni ugyan azt.

    Csillagászat dettó, a Hold sötét oldalán felállított teleszkóp hálózat már mire lenne képes? Az exobolygókon az értelmes lények hálószobatitkait leshetnénk vele és mutogathatnánk a VV-ben.

    Ilyen méretekben tényleg lenne értelme a részecskefizikának is, mert mi van, ha ugyan úgy, ahogy lehet nukleáris meghajtást/energia termelést csinálni, lehet kvark meghajtást is. Csak persze a Szuzukihoz erre nem sok szükség van, még a nukleárisra is csak az atomerőművek útján, ha végre eljutunk az elektromos közlekedésig. A csillagközi utazáshoz viszont egy ilyen meghajtás még jól jöhet(ne).
  • DontKillMe #105
    A #98-as hsz.-emneked szántam, sry kvp..
  • Tetsuo #104
    Technicolor
  • johnsmitheger #103
    "Az állítás még nagyon korai szakaszában van." - akkor no comment.
  • WFZ #102
    Az LHC-nél,mint korábban a Fermilab Tevatronjánál(a Monte Carlo szimuláció és más modellezés szerint)szimmetrikus -esetleg szuperszimmetrikus- részecskéket detektáltak,a QGP hadronizációs kifagyása mellett(kezdeti mezon-túlsúllyal),kis valószínűséggel a preonok sem kizárhatók.
  • bvalek2 #101
    Technicolor
  • bvalek2 #100
    A Wikipédiát úgy kell olvasni, ahogy bármi mást: ellenőrizni kell a forrásokat amiket megjelöl. Egyébként pedig jóval megbízhatóbb mint egy átlagos iskolai tankönyv.
  • Molnibalage #99
    VAn esélye. Öcsém, az LHC nem esélyre játszik. Nem fua, hogy milyen gigantikus erőfeszítés kell a célzott vizsgálhatoz. Kérlek mond meg, hogy mennyi a valószínűsége és évente hány mérést tudnának odafent végrehajtani...