Gyurkity Péter
Jégkuckókban élnének a Marsra utazó űrhajósok
Ezzel pedig a káros sugárzástól védenék őket, megelőzve a komoly betegségeket.
A NASA még a tavalyi év utolsó napjaiban számolt be a 2030-as évekre tervezett Mars-küldetések egy újabb aspektusának konkrét részleteiről, legalábbis ami az ezzel kapcsolatos jelenlegi elképzeléseket illeti. Itt súlyos problémaként jelenik meg a káros sugárzás hosszú távú hatása, amire viszont megoldást kínálhat a vízjég felhasználása.
A hosszabb útra induló űrhajósok, különösképpen pedig az egyéb égitesteken leszálló és ott a felszínen tevékenykedő emberek számára komoly fenyegetésként jelenik meg a Napból és a Tejútrendszer egyéb csillagaiból érkező sugárzás. Ez eddig az Apollo-program asztronautáit érintette a legsúlyosabban, mivel azonban ők meglehetősen rövid időt töltöttek el a Hold felszínén, ezt valószínűleg megúszták azzal, hogy némileg nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések hosszabb távon jelentkező kockázata. Amennyiben hónapokat, netán éveket szeretnénk eltölteni a Marson (és nyilván ez lenne a fő cél a NASA és az egyéb szereplők tervezett küldetéseinél), mindenképpen meg kell majd óvnunk a jelentkezőket attól, hogy elszenvedjék a káros hatásokat és azok következményeit.
Furcsa módon erre a vízjég felhasználása jelenthet megoldást, azt ugyanis már most is tudjuk, hogy a kellően vastag jégréteg (köszönhetően a vízmolekulákban lévő két hidrogénatomnak) igencsak jól „szigetel”, vagyis megvédheti az alatta meghúzódó embereket. A NASA külsős cégekkel összefogva dolgozta ki a Mars Ice Home koncepcióját, amely egy felfújható, vastag külső jégréteget magába foglaló kuckót takar. Ezt a külső réteget vízzel töltenék meg (jó eséllyel a Marson található helyi készletekből, ami azonban hónapokat venne igénybe, tehát némi automatizálást követel), ez pedig a hideg környezetben szinte azonnal megfagyna, így a legalább 5 centiméter vastag védőburkolat alatt a küldetés résztvevői nyugodtan végezhetnék munkájukat. A felfújható jelleg két előnyt is kínál, itt ugyanis egyrészt a költségeket szoríthatnánk le (jelenleg minden egyes kilogramm teher Marsra való eljuttatása 5-6 ezer dollárba kerül), másrészt pedig a kuckók mérete lehetne jóval nagyobb, vagyis akár kisebb udvarokat és sportpályát is kijelölhetnénk azokon belül, ahol mindössze légmaszkra lenne szükség a teljes ruha helyett.
A jég persze egyben átlátszó, vagyis a teljes sötétségbe burkolózást is elkerülhetnénk, ez pedig az esztétikai hatás mellett hangulati szempontból is kedvező lehet – arról nem is beszélve, hogy nem kellene a föld alá ásott lakóhelyeket alkalmazni.
A NASA még a tavalyi év utolsó napjaiban számolt be a 2030-as évekre tervezett Mars-küldetések egy újabb aspektusának konkrét részleteiről, legalábbis ami az ezzel kapcsolatos jelenlegi elképzeléseket illeti. Itt súlyos problémaként jelenik meg a káros sugárzás hosszú távú hatása, amire viszont megoldást kínálhat a vízjég felhasználása.
A hosszabb útra induló űrhajósok, különösképpen pedig az egyéb égitesteken leszálló és ott a felszínen tevékenykedő emberek számára komoly fenyegetésként jelenik meg a Napból és a Tejútrendszer egyéb csillagaiból érkező sugárzás. Ez eddig az Apollo-program asztronautáit érintette a legsúlyosabban, mivel azonban ők meglehetősen rövid időt töltöttek el a Hold felszínén, ezt valószínűleg megúszták azzal, hogy némileg nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések hosszabb távon jelentkező kockázata. Amennyiben hónapokat, netán éveket szeretnénk eltölteni a Marson (és nyilván ez lenne a fő cél a NASA és az egyéb szereplők tervezett küldetéseinél), mindenképpen meg kell majd óvnunk a jelentkezőket attól, hogy elszenvedjék a káros hatásokat és azok következményeit.
Furcsa módon erre a vízjég felhasználása jelenthet megoldást, azt ugyanis már most is tudjuk, hogy a kellően vastag jégréteg (köszönhetően a vízmolekulákban lévő két hidrogénatomnak) igencsak jól „szigetel”, vagyis megvédheti az alatta meghúzódó embereket. A NASA külsős cégekkel összefogva dolgozta ki a Mars Ice Home koncepcióját, amely egy felfújható, vastag külső jégréteget magába foglaló kuckót takar. Ezt a külső réteget vízzel töltenék meg (jó eséllyel a Marson található helyi készletekből, ami azonban hónapokat venne igénybe, tehát némi automatizálást követel), ez pedig a hideg környezetben szinte azonnal megfagyna, így a legalább 5 centiméter vastag védőburkolat alatt a küldetés résztvevői nyugodtan végezhetnék munkájukat. A felfújható jelleg két előnyt is kínál, itt ugyanis egyrészt a költségeket szoríthatnánk le (jelenleg minden egyes kilogramm teher Marsra való eljuttatása 5-6 ezer dollárba kerül), másrészt pedig a kuckók mérete lehetne jóval nagyobb, vagyis akár kisebb udvarokat és sportpályát is kijelölhetnénk azokon belül, ahol mindössze légmaszkra lenne szükség a teljes ruha helyett.
A jég persze egyben átlátszó, vagyis a teljes sötétségbe burkolózást is elkerülhetnénk, ez pedig az esztétikai hatás mellett hangulati szempontból is kedvező lehet – arról nem is beszélve, hogy nem kellene a föld alá ásott lakóhelyeket alkalmazni.
