Gyurkity Péter
Hawking: 200 évünk van hátra a Földön
Éppen ezért a bolygó elhagyásán és a szomszédos rendszer felderítésén kell dolgoznunk.
Még tavaly számoltunk be azon érdekes kezdeményezésről, amelynek keretében nanorobotok segítségével derítenék fel a hozzánk legközelebb lévő exobolygót, amely az életre alkalmas feltételeket is biztosíthat. Stephen Hawking, a világszerte ismert fizikus, most egy új beszédben emelte ki ennek fontosságát, hozzátéve, hogy már nem sok időnk maradt a Föld elhagyására.
A Starmus Festival alatt elhangzott beszédben többek között arról esett szó, hogy talán azért nem léptünk még kapcsolatba egyetlen más civilizációval sem, mert ezek idővel elpusztítják saját magukat – akár fegyveres úton, akár környezeti vagy kozmikus katasztrófák által. Az erőforrások gyors felélése miatt nekünk is gondolkodnunk kell a lehetséges alternatívákon, éppen ezért ő egy olyan megoldást javasol, amely a fénysebesség egyötödével száguldana az űrben, ezáltal pedig alig 20 év alatt elérné a szomszédos naprendszert, ahol a Proxima b tűnik alkalmas helynek az emberiség túlélése szempontjából. Továbbra is egy nanoszondáról van szó, amelyet lézerek segítségével gyorsítanának fel a kívánt sebességre, ez pedig az Alpha Centauri rendszerbe érkezve mérné fel a pontos helyzetet és küldene vissza nekünk egy lézeres üzenetet.
Természetesen a Star Chip nem jelent megoldást az emberiség (vagy annak akár egy apró szeletének) átköltöztetésére, hiszen itt a méreten kívül az is problémát jelent, hogy a nanoszonda még megállni sem tudna. Amennyiben azonban képeket kapnánk egy szomszédos rendszerből (amely további 4 évet venne igénybe, vagyis a startot követően nagyjából 25 év múlva futnának be az adatok), minden korábbinál messzebbre jutnánk - igaz, a csillagközi űrutazás csak 200-500 év múlva valósulhat meg. Ami az intelligens élet felfedezését illeti, Hawking szerint ez valószínűleg ritka (egyesek szerint még a Földön is várnunk kell erre), de nem zárható ki, hogy a Star Chip is az élet valamilyen formáját fedezné fel szomszédunkban.
A Hold és a Mars a légkör és a mágneses mező hiánya miatt tűnik rossz választásnak, bár a következő évtizedben megindulhat a holdbázis kiépítése, illetve első alkalommal küldhetnénk embereket a Marsra. Ez szintén nem jelent megoldást, a nanoszonda révén azonban legalább felmérhetnénk az alternatív opciót.
Még tavaly számoltunk be azon érdekes kezdeményezésről, amelynek keretében nanorobotok segítségével derítenék fel a hozzánk legközelebb lévő exobolygót, amely az életre alkalmas feltételeket is biztosíthat. Stephen Hawking, a világszerte ismert fizikus, most egy új beszédben emelte ki ennek fontosságát, hozzátéve, hogy már nem sok időnk maradt a Föld elhagyására.
A Starmus Festival alatt elhangzott beszédben többek között arról esett szó, hogy talán azért nem léptünk még kapcsolatba egyetlen más civilizációval sem, mert ezek idővel elpusztítják saját magukat – akár fegyveres úton, akár környezeti vagy kozmikus katasztrófák által. Az erőforrások gyors felélése miatt nekünk is gondolkodnunk kell a lehetséges alternatívákon, éppen ezért ő egy olyan megoldást javasol, amely a fénysebesség egyötödével száguldana az űrben, ezáltal pedig alig 20 év alatt elérné a szomszédos naprendszert, ahol a Proxima b tűnik alkalmas helynek az emberiség túlélése szempontjából. Továbbra is egy nanoszondáról van szó, amelyet lézerek segítségével gyorsítanának fel a kívánt sebességre, ez pedig az Alpha Centauri rendszerbe érkezve mérné fel a pontos helyzetet és küldene vissza nekünk egy lézeres üzenetet.
Természetesen a Star Chip nem jelent megoldást az emberiség (vagy annak akár egy apró szeletének) átköltöztetésére, hiszen itt a méreten kívül az is problémát jelent, hogy a nanoszonda még megállni sem tudna. Amennyiben azonban képeket kapnánk egy szomszédos rendszerből (amely további 4 évet venne igénybe, vagyis a startot követően nagyjából 25 év múlva futnának be az adatok), minden korábbinál messzebbre jutnánk - igaz, a csillagközi űrutazás csak 200-500 év múlva valósulhat meg. Ami az intelligens élet felfedezését illeti, Hawking szerint ez valószínűleg ritka (egyesek szerint még a Földön is várnunk kell erre), de nem zárható ki, hogy a Star Chip is az élet valamilyen formáját fedezné fel szomszédunkban.
A Hold és a Mars a légkör és a mágneses mező hiánya miatt tűnik rossz választásnak, bár a következő évtizedben megindulhat a holdbázis kiépítése, illetve első alkalommal küldhetnénk embereket a Marsra. Ez szintén nem jelent megoldást, a nanoszonda révén azonban legalább felmérhetnénk az alternatív opciót.
