Balázs Richárd

Mi lenne, ha puszta létünkért kapnánk fizetést?

A legtöbb fejlett gazdaság rendelkezik alapvető szociális biztonsági hálóval. A rászorultságon alapuló hálóba bekerülni a bürokrácia rögös útján vezető fáradtságos folyamat, az automatizálás egyre gyorsuló előretörésével azonban egyre többen és egyre könnyebben találhatják magukat a szükség csapdájában. Ez áll annak a radikális elvnek a hátterében, ami megpróbálná a javak elosztásának módját átszabni és egy általános alapjövedelmet biztosítani.

Ha teljesen le akarnánk egyszerűsíteni, a közjólétet lecserélnék egy szerződésre, ami feltételek nélkül mindenkinek azonos összeget juttat, hogy fedezhessük alapvető emberi szükségleteinket - élelmiszert, lakhatást, ruházkodást. Jövedelmüket ezen az alapon felül az emberek munkával növelhetik. Az elvet támogatók olyan előnyöket hangoztatnak, mint alacsonyabb munkanélküliség, jobb társadalmi kohézió, és az egészségi állapot javulása. Mások csak a munka alóli kibúvás egy lehetőségeként értékelik, a kérdés azonban kezd egyre sürgetőbb lenni és számos nagy szociális kísérletre kerülhet sor, melyek megmutathatják a helyes irányt.

Az egységes alapjövedelem igen nagy múlttal rendelkezik. Thomas Paine, az USA egyik alapító atyjának meggyőződése volt, hogy a természeti erőforrások közös örökségünk, a földbirtokosoktól adót kell szedni a tulajdonlás fejében, az így keletkező bevételt pedig újra el kell osztani. Bár az ötlet soha nem valósult meg teljes egészében, de nem is tűnt el a köztudatból. A világ néhány szegletében egyes változatai a társadalmi berendezkedés diszkrét elemeként léteznek. Alaszkában például az állami olajbevételekből minden évben részesedést fizetnek az állampolgároknak, 2015-ben személyenként 2072 dollárt. Angliában a jobboldali Zöld-párt, a baloldali Adam Smith Intézet, sőt a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt is támogatja az alapjövedelmet. Kanadában a tavaly kormányzó párttá előlépett liberálisok politikájának része a tervezet tesztelése.

Ahogy a bevezetőben említettük, az automatizálás miatt fontos az egységes alapjövedelem ideológiájának leporolása, azonban nem ez az egyetlen veszély, ami indokolttá teszi. Mindenekelőtt a hagyományos jóléti rendszerek nem csak bürokratikusak, de költségesek is. Bár az alapjövedelemmel több pénz áramlana ki az állami kasszából, csökkenti saját bürokráciájának költségeit. Több életképesnek látszó változatot felvetettek már, ilyen a brit agytröszt, az RSA tavalyi sémája. Az alapjövedelem elvileg megszüntetné azt a problémát, miszerint a jóléti rendszer elemeiből, szociális juttatásokból szerzett összeg akár azonos, vagy magasabb is lehet a munkával szerzett jövedelemnél, ami számos jóléti rendszert sújt - egy alapjövedelmi rendszerben mindig többet keresel, ha dolgozol. Erre az általános válasz, hogy túl sokan üldögélnének otthon a garantált jövedelmet kihasználva, ami megállítaná a gazdaságot. Vannak azonban jelek, melyek szerint ez a nézet túlságosan borús.

1975-től az akkoriban nagyjából 10.000 főt számláló kanadai Dauphin városkának polgárai számára négy éven át biztosítottak alapszintű pénzügyi biztonságot. Ha a havi bevételük egy bizonyos szint alá csökkent, a kormány kiegészítette. A kísérlet támogatása hamar kiapadt és soha nem is elemezték ki megfelelően a hatásokat.

Evelyn Forget, a kanadai Manitoba Egyetem kutatója nemrég újra elővette a kísérlet adatait, összevetve Dauphin és több hasonló kisváros statisztikáit. Vizsgálataiból kiderült, hogy csak a tizenéves fiúk és az újdonsült anyák töltöttek kevesebb időt munkában a kísérleti időszak alatt. A fiúk inkább az iskolát választották a térségre jellemző mezőgazdasági munka helyett, míg az anyák érthető módon a csecsemőgondozást helyezték előtérbe. Eközben Dauphin kórházi ápolási költségei csökkentek és kevesebb volt a depresszióval kapcsolatos megbetegedés is.


Ez csak egy kisvárosi kísérlet volt, egy alaszkai példa azonban azt sugallja, hogy az alapjövedelem segít csökkenteni a világ gazdaságait sújtó növekvő egyenlőtlenséget. Scott Goldsmith az Alaszkai Egyetem közgazdásza rámutatott, hogy ez az egyetlen állam az Egyesült Államokban, melyben a legszegényebb 20 százalék jövedelme gyorsabban nőtt, mint a felső 20 százaléké az 1980-as évek és 2000 között.

Jelenleg több olyan kísérlet is előkészületi szakaszban van, melyekkel pontosabban vizsgálhatók a hatások. Az egyik Finnországban zajlik és a legnagyobb szociális kísérlet, amit valaha elvégeztek. Jövő évtől 10.000 finn fog két éven át havi 600 euró alapjövedelmet kapni. Ez az összeg elegendő a létfenntartáshoz, nyilatkozott a finn társadalombiztosítási hivatal, a Kela részéről Ville-Veikko Pulkka. Fedezi a lakhatást, az élelmezést és olyan ellátásokat, mint a víz és a villany. A Kela novemberben teszi közzé a teljes kísérleti tervet, a lényege azonban az, hogy teszteljék, vajon az alapjövedelem több embert vonz-e a munka irányába. Az alapelv, hogy az emberek számára egy lehetőséget biztosítsanak, hogy saját akaratukból, ne a szükség hatására lépjenek be a munkaerőpiacra.

Finnországban ez jól illeszkedne a társadalmi alapelvbe, az úgynevezett univerzalizmusba, mely szerint azonos szolgáltatások és oktatás jár mindenkinek. "Az emberek hinni akarnak ebben a rendszerben" - tette hozzá Pulkka. Mindenféle papírmunka nélkül hozzájutni ehhez az összeghez, maga lenne a mennyország – gondolhatják azok, akiknek havi rendszerességgel meg kell küzdeniük az igénylőlapok kitöltésével, vagy akár a feldolgozásukkal.

Ugyancsak a bürokrácia csökkentés a motorja egy hasonlóan nagyméretű kísérletnek, ami Hollandiában indul 2018-ban. Az egész azzal vette kezdetét, amikor a holland kormány törvényi úton az önkormányzatokra testálta a szociális juttatások adminisztrációjának feladatát. Az önkormányzati apparátust sokkolta, hogy a napi munka mellett át kellett vennie a juttatásokra jelentkezők számtalan jogosultsági kritériumainak vizsgálatát, amit addig az államigazgatás végzett. "Az emberek rájöttek, hogy nem fogják bírni idegekkel és változtatni kell" - mondta Jurgen De Wispelaere, a finn Tampere Egyetem társadalomtudósa.

Tizenkilenc önkormányzat változtatja meg a jóléti kifizetések adminisztrációját, magyarázta a kísérleteket koordináló Sjir Hoeijmakers. Mindegyik kísérletben más feltételezett előnyét vizsgálják az alapjövedelemnek. Eindhovenben például az erős szomszédság kiépülését várják, míg más önkormányzatok elsősorban az egyének boldogulására kíváncsiak. Természetesen valamilyen mértékben számítanak potyázókra is. "Minden politikában van jó és rossz. Szeretnénk megtudni hány ember választja a kanapét, majd összevetjük a pozitív hatásokkal" - összegzett De Wispelaere.

Magánvállalatok is rávetették magukat a témára. Az Uber applikációval elhíresült Y Combinator nemrég jelentette be egy alapjövedelem kísérlet elindítását, melynek bevezető fázisa a kaliforniai Oakland-ben fog lezajlani.

Az alapjövedelem mellett kardoskodók fő érvei közül az egészségi állapot és a jólét javítása hangzik el leggyakrabban, és pontosan ezeket veszik leginkább górcső alá. Például egy 1000 gyermekkel elvégzett amerikai tanulmány szoros pozitív összefüggést állapított meg a család bevétele és az agy fejlődése között. Az egyik elmélet szerint a biztos jövedelemmel rendelkező családok több erőforrást tudnak fordítani gyermekeikre. Hogy ne pusztán korrelációs adatokkal vagdalkozzanak, Kimberly Noble a New York-i Columbia Egyetem kutatója elindított egy új kísérletet melyben 1000 alacsony jövedelemmel rendelkező amerikai anya kap alapjövedelmet három éven keresztül. Több csoportot hoz létre, az egyik csoport tagjai havi csekély 20 dollárt kapnak, míg a másik csoportnál ez az összeg 333 dollár. Noble az agy fejlődésére összpontosít, nem a gazdasági hatásokra, a kapott pénz azonban nyomon követhető volt, a tranzakciók nagy része - több mint 1100 - élelmiszerboltokban zajlott le, csupán három esetben használták a kártyákat italboltban.

Vajon egyfajta megváltásként tekinthetnénk az alapjövedelemre? Egyesek, a nagycsaládosok, sérült gyerekeket nevelők attól tartanak, hogy egy ilyen rendszer elviszi a segélyezést a megszorítások irányába a homogenizálásra és a hatékonyságra hivatkozva. Louise Haagh, a brit York Egyetem szociológusa szerint a szociális helyzetet nem mérlegelő, egységes bevezetés inkább elmélyíti, mintsem megszünteti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel ugyanannyit ad a gazdagnak is, mint a szegénynek. A kormányok felfüggeszthetik a cégek állami támogatásait, aminek hatására azok csökkenthetik, vagy megvonhatják munkavállalóik juttatásait, míg a hagyományos foglalkoztatásban dolgozó szerencsés kevesek jóval többet vihetnek haza. A gond, hogy egy rosszul megtervezett alapjövedelem több kárt okozhat, mint hasznot, vélekedik Haagh.

Léteznek még megoldások. A negatív jövedelemadó az egységes alapjövedelem már több helyen tesztelt és működő változata. A szegények kapnak egy garantált jövedelmet a kormánytól, a középosztályt nem adóztatják, míg a gazdagokat igen. Ez már igazságosabbnak tűnik, de igen jelentős hátulütői lehetnek, ahogy arra Silvia Avram, a brit Essex Egyetem kutatójának munkája is utal. Avram különböző adózási modelleket vizsgált. Önként jelentkezőkből két csoportot alakított ki, akik ugyanazt a monoton munkát végezték el fizetésért cserében. Az egyik csoport egy kerek összeggel indult, ami csökkent a feladatra fordított idő függvényében, gyakorlatilag egy jövedelem elvonási helyzetet idézve el – nagyjából úgy, mint a negatív jövedelemadó alkalmazásával, míg a másik csoportot adóztatták a jövedelméből. Mindkét csoport azonos pénzösszeggel zárt, az első csoport azonban sokkal gyorsabban befejezte a feladatot, ami arra utal, hogy beindult az ember veszteségtől való viszolygása. Számos tanulmány igazolta, hogy sokkal fontosabb számunkra a veszteség minimalizálása abból, amink már van, mint ugyanannak az összegnek a megszerzése. Anthony Painter, az RSA stratégiai igazgatója szerint ez azt mutatja, hogy a negatív jövedelemadó nem lenne olyan hatékony az emberek munkára bírásában, mint az alapjövedelem.


Többen úgy vélik, az alapjövedelem más módon lenne a társadalom hasznára, felszabadítaná az embereket, akik több figyelmet tudnának fordítani a rokonaikra és gyermekeikre, vagy a kevésbé jövedelmező kreatív és innovatív tevékenységekre koncentrálhatnának, például a művészetekre, vagy a találmányokra. Ezeket a feltételezett előnyöket nehéz objektíven tesztelni – és ez lehet a fő probléma. Ha a Svájcban június 5-én lezajlott népszavazást jelzésértékűnek tekintjük, akkor az alapjövedelemnek igen hosszú és rögös utat kell még végig járnia. Egy polgári csoportnak sikerült ugyan összegyűjtenie az alapjövedelem bevezetéséről szóló népszavazáshoz szükséges 100.000 aláírást, azonban egyetlen politikai párt sem karolta fel az ötletet, inkább a munkakerülés egyik formájaként tekintettek rá. A végén a szavazók 77 százaléka elvetette az alapjövedelem intézményét.

A szavazás kezdeményezői nem tekintették kudarcnak az eredményt, állításuk szerint azt akarták elérni, hogy az emberek beszéljenek a témáról, és a párbeszéd folytatódik. Talán a siker első lépcsőfoka az lesz, ha a feleknél a „mit csinálsz?” helyett a „miért csinálod?” lesz az a kérdés, ami már kiment a divatból.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fonak #152
    Most ezzel konkrétan csak az FNA-t szorgalmazókra gondoltam, akik állítólag kiszámolták, meg minden. Milyen ellenőrzött kísérletekre hivatkozhatnak?
  • Irasidus #151
    " ja elefántcsonttoronyban élő madarak, akiknek nem sok fogalmuk van az akadémiai/egyetemi buborékukon kívüli világról, feltételezik, hogy minden ember olyan mint ők, azaz intelligens, empatikus, stb."

    Hamis sztereotípia, főleg amerikai filmeket felnőttekre jellemező, ahol a kutatókat hibbant lépekegyűjtögetőknek mutatják be. A valóságban éppen ellenkezőleg, a kutatók a valóságot kutatják, nem elefántcsonttoronyból, mert onnan eredményt elérni nem lehet, másrészt ők azok akik átlátják az összefüggéseket, mert ez a szakmájuk, hivatásuk, a végzetük. Viszont a tanulatlan emberek a kisebbségi komplexusuk miatt, mindig próbálják a legjobbakat, legokosabbak, hozzáértőket az ő szellemi szintjükre, vagy az alá vinni, hogy egy hamis okosságba ringassák magukat. Hát sajnálom, de ahhoz nagyon sokat kell tanulni, és tehetség is szükséges.

    És a tudomány nem csak feltételez, hanem kísérletileg ellenőriz is. Te mikor tetted meg ezt utoljára?
  • TokraFan #150
    "ja elefántcsonttoronyban élő madarak, akiknek nem sok fogalmuk van az akadémiai/egyetemi buborékukon kívüli világról, feltételezik, hogy minden ember olyan mint ők"

    Pillanat...! Én még nem láttam ilyen un. "kikutatták" tudóst, és annak tanulmányát sem olvastam sehol. Kértem a kedves vitapartnertől hiteles, komolyan vehető forrást a kijelentésének alátámasztására, de eleddig nem érkezett. Így aztán a magam részéről ezt fake információnak tartom és nem értékelem többre, mint sarki Mucika agymenését a "NASA fejlesztésű" edénykészletről.
  • fonak #149
    1. Levegőből leakasztott kijelentés. Egyébként meg nem, Mo-n mondjuk minden évben egy olimpiányi + Paks2-nyi pénzből sem jönne ki, ha hozzáadod az összes stadionépítést stb-t akkor sem. Esetleg közmunkás bérnek megfelelő összeg... Nem vagy tisztában a matekkal, úgy látom. Mindezennél egy nagyságrenddel kellene több kb. Vagy brutális adóemelés, további adónemek (van bármilyen vagyonod? mostantól vagyonadót fizetsz, mint burzsuj g.ci), vagy hitelfelvétel...
    2. Ezek jelentős része a képességei és/vagy a hozzáállása miatt "mélyszegény"... De adjunk nekik több lóvét rendben, biztos értelmes dolgokra költik majd. :) De hajrá, tenyésszük őket a köz pénzéből, jutalmazzuk őket. Ja, ez mondjuk most is így van. A szaporodásukat puszta humanizmusból "jutalmazzuk".
    3. Igényes emberek, kimondtad a szót, sajna az emberek többsége nem ilyen. Nincs olyan hobbija, ami gazdaságilag hasznos lenne, ha annak élhetne.
    4. Ami valójában történne, az a "lébecolás" még szélesebb körű elterjedése. Jelenleg bizonyos csoportok vannak (kényszerből, lelki-szellemi nyomorból stb.) berendezkedve rá, kihasználva, hogy éhen azért nem igazán hagyják őket halni a fejlettebb társadalmakban. Most majd kedvet kap hozzá más is, mert minek járna be az utált munkahelyére, ha egész nap otthon ülhetne beszívva stb? Naiv vagy az emberi természetet illetően.
    5. Rossz az analógia, nekem a borsodi mélyszegény nem a "családom", nem szívesen dolgozom rá, ahogy más sem. Nagyon homogén, szorosan kötött társadalmakban működhet csak ez motivációként, mint amilyenek a skandinávok voltak, amikor a jóléti modelljüket kitalálták. Az USA-ban viszont esélytelen lenne pl. És nem, nem lehet határtalan empátiát érezni mind a lassan 8 milliárd iránt, ez van. Pedig ki kellene terjeszteni mindre hiszen az igazságosság megkövetelné, nem?

    "tudósok, közgazdászok,szakértők, akik pontosan kiszámolták és kimutatták", ja elefántcsonttoronyban élő madarak, akiknek nem sok fogalmuk van az akadémiai/egyetemi buborékukon kívüli világról, feltételezik, hogy minden ember olyan mint ők, azaz intelligens, empatikus, stb. És nem pl. drogfüggő, ösztönlény, csak az erőszak nyelvét ismerő stb. :)
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.02.05. 22:19:29
  • TokraFan #148
    1. tény: ma már a jólléti társadalmak képesek kitermelni egy méltányos alanyi jogú alapjövedelmet

    Ezt a kijelentést -főleg tényként tálalva-, akkor lehetne komolyan venni, ha hiteles forrással támasztanád alá (gazdasági számítások a kiadás/bevétel oldalon, GDP-hez viszonyítva, makrogazdasági kihatásai, stb. stb.). Attól, hogy te belepuffogsz az éjszakába, nem válik ténnyé.

    Másrészt, nem sokan díjaznák az ötletet, hogy miközben ők halálra dolgozzák magukat, a befizetett adójukból idegen léhűtőket tartsanak el, akiknek az alapjövedelemből megfizethető alap dolgokon kívül másra nincs is igényük, tehát munka nélkül lavíroznának életük végéig. Egészen egyszerűen igazságtalan a rendszer, legalábbis, jelen felvázolt verzióban bizotsan az. Amivel egyet tudok érteni az a személyes vagyon bizonyos mértékű korlátozása, hogy ne fordulhasson elő a jelenlegi helyzet, amikor a világ 10 leggazdagabb emberének akkora a vagyona, mint egy kisebb ország teljes éves GDP-je.
    De azt nem támogatom, hogy az igénytelen munkakerölő réteget a szorgalmasan dolgozók tartsanak el.
  • Lapajka #147
    1. tény: ma már a jólléti társadalmak képesek kitermelni egy méltányos alanyi jogú alapjövedelmet és még alsó kategóriásak, mint a mienk is, már ha a tomboló dilettantizmus miatt nem pazarolnák el hülyeségekre a bevételek vagy felét és a tomboló aljas hazazáruló erkölcstelen patkányok kapzsisága és mohósága miatt nem lopnák el az ebből fennmaradó bevételek közel másik felét, ha minden helyesen meg egy társadalomban...

    2. tény: az egyenlőtlenségek miatt kialakul (teljesen mindegy hogy milyen okú, hanem a végeredmény a lényeg csakis) mélyszegénység, a lakosság negyedét érinti, és évente néhány százaléka a lakosságnak emiatt pusztul el (még a legfejlettebb jóléti társadalmakban is)... ha ezt felfogja valaki és méltó az ember besorolásra, máris belátja, hogy ha másért nem, de legalábbis eme holokauszt jellegű tizedelődés megelőzése miatt már előnyös lehet egy alapjövedelem rendszer bevezetése

    3. az emberek többsége nem lébecolna otthon ha megkapja az alapjövedelmet akkor sem, hiszen igényes emberek körében elég nagy szégyen, és lényegében vészhelyzet lenne ez nyilván (kb megfelelne annak, mint ma a munkanélküli segély, illetve egyéb segély ugyebár nyilván), tehát törekedne arra, hogy egzisztenciát építsen fel, dolgozzon valamit, de már a fő motiváció nem az alapvető megélhetés (tehát kb ne haljon éhen és ne legyen hajléktalan), hanem ehelyett SZUBJEKTÍV MOTIVÁCIÓK ÉS AMBÍCIÓK KERÜLNÉNEK ELŐTÉRBE (ÉS EZ KULCSFONTOSSÁGÚ!!!!), ergo mindenki nem kétségbeesve kompromisszumokkal, kb minden mindegy csak legyen valami melóm, hogy ne kerüljek utcára- filozófiával keres illetve vállal munkát, hanem azt amit szeret, amihez ért, ami érdekli, amit szívesen csinál és EXTRÉM MÓDON PRODUKTÍVABB ÉS HATÉKONYABB LESZ!!!! Egy motivált, a munkáját szerető, ahhoz értő, abban tehetséges dolgozó 10-20- vagy akár 100-szor hatékonyabban dolgozik, mint aki kényszerpályán van, utálja a munkahelyét és ímmel-ámmal, tessék-lássék és nyilvánvalóan rossz minőségben, lassan, pontatlanul stb dolgozik... Tetszik érteni a lényeget? Mert ez a lényeg... tehát bőven messze produktívabbá válik egy táradalom, még akkor is ha viszonylag sokan lébecolnak otthon, hiszen már nem kell a túlélésért dolgozni menni...

    4. továbbá a hazánk kategóriájában levő alsó kategóriás jóléti társadalmakban ÉPPEN MOST IS OTTHON LÉBECOL a munkavállalásra alkalmasak jelentős hányada...!!!! Tetszik érteni? Akinek erre van a hajlama és érkezése, hogy otthon tv-zik és sörözik és a lustálkodásért vállal inkább egy alacsonyabb életszínvonalat, az jobbára MOST IS CSINÁLJA ezt .... sokan pl segélyekből élnek ugyebár, így is úgy is élősködnek a társadalmon... ÉS AZ ALAPJÖVEDELEM BEVEZETÉSÉVEL A SEGÉLYEK MEGSZŰNNEK!!!! Tehát amit most is megkap, kb azt megkapja mint alapjövedelem de nem kapja már mint segély!!!! Számszakilag minimális változás lesz, és az említettek miatt jobban dolgozó munkavállaló tömeg produktivitása viszont JELENTŐSEN EMELKEDIK, tehát vastagon kitermelik a lébecolók kvázi ingyen élését, mint ahogy most is kitermeljük az ingyenélők, segélyen élők fenntartását!!!

    5. butaság, hogy a puszta létünkért kapunk fizetést, ez egy demagóg általánosító parafrázis... A valóság, és helyes megfogalmazás, az hogy alanyi jogú jövedelem jár, kb ugyanúgy, ahogy egy családban a gyerekeknek. Ugyebár ott sem a létükért ad nekik a szülő fizetést. De az alapvető költségeket fedezni eltartja a gyerekeket, mivel túl az érzelmi részén a dolognak, számos szempontból ÉRDEKE EZ! Ugyanígy a társadalom minden egyes tagja, azaz polgára a "gyermeke"... ahogy a szülős sem hagyja éhenhalni a gyerekét, mert morális törvényi és érzelmi kötelessége is, pontosan erre analóg mód egy alanyi alapjövedelem... Fejlett etikai érzékű, empátiájú ember érti ezt, állati szinten vegetáló, agyhalott tahó meg reménytelen hogy megértse...

    Az egész rendszert nem hülyegyerekek dolgozták ki, hanem tudósok, közgazdászok,szakértők, akik pontosan kiszámolták és kimutatták, hogy teljesen lehetséges és megvalósítható reálisan az alanyi jogú méltányos alapjövedelem és a LEGROSSZABB ESET, hogy kb semmi nem változik a gazdaság anyagi-pénzügyi helyzetében (viszont a mélynyomor és tizedelődés megszűnik mindenképp!!!!!), jó esetben egy társadalom produktivitása illetve összterméke és gazdagsága minimum duplájára növekszik rövid távon... hosszabb távon pedig akár többszörösére!!! Tehát nemhogy veszteséges rendszer, hanem ponthogy előnyös! Mindenképpen ez lesz, ez kell legyen jövő, ha fejlődünk tovább zavartalanul (nem halunk ki valami miatt, nem lesz világgazdasági összeomlás, illetve világháború)...
  • TokraFan #146
    Nem az rkölcsi oldalát vitattam -ezt írtam is-, de a jelenlegi társadalmi rendszerben vérgtére is mindenki a pénzért hajt. A tőkés is, csak nagyobb léptékben. A melós pont így működik, csak kicsiben. A haver előnyt élvez, kedvezményt kap egy idegennel szemben, és az egyszeri melós vállalkozó is ott zsigereli ki az egyetlen alkalmazottját -segédjét-, ahol tudja. Láttam ilyet is, sokat is, amikor építkeztem. Nem véletlen, hogy a nagy szavakat puffogtató, szegénységből érkező "jótétemény politikus" is pillanatok alatt képes 180fokot fordulni, ha az érdeke úgy hozza és a szegény oldalról átkerül a gazdagra. Mindenki csak addig küzd a szegényekért, amíg maga is közéjük tartozik, de amint vagyonhoz jut, pont úgy védi azt, és pont úgy szarja le a többieket, mint mindenki más. Tisztelet az igen kevés kivételnek.

    A helyzetet kezelni kellene valóban, és fogják is, amint a fogyasztás olyan mértékben csökken, hogy azt már megérzik. De az igazság az, hogy mai napig jelentős kiaknázatlan területek vannak még, rengeteg ember még kívül rekedt a fogyasztói társadalmi berendezkedésen. Amíg ezeket be lehet vonni, addig a jelenlegi fogyasztónak nincs sok értéke, egyszerűen ez is kereslet/kínálat alapon szerveződik és ez határozza meg az értékét. Ismétlem, nem értek ezzel egyet, de a törzsben pont így működött minden, csak sokkal de sokkal kisebb léptékben, illetve, mivel ott még nem beszélhettünk társadalomról, csak kisebb csoportokról, egészen más jelentett az érdek fogalma, mint a jelen társadalomban. De a törzsfőnöknek akkor sem emberbaráti szeretetből állt érdekében viszonylag jólétben tartani a többieket...
  • gforce9 #145
    A "társadalmilag értékes" és "nem értékes"-t persze szigorúan anyagi szempontból értettem.
  • gforce9 #144
    "hanem a tőkések, érdekcsoportok"

    Igen, csak épp ezek közül egyik sem nagyfogyasztó és még melós is kell az egyenlethez aki dolgozik is.

    A törzsfőnöknek érdeke volt, hogy a törzs tagja a melós, minél jobban éljen, mert attól jobb a törzsnek. Jelenleg sem a részvényeseknek, sem a cégvezetésnek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a szalag mellett álló ember életkörülményei minél jobbak legyenek. Ahhoz, hogy a mezei melós ne legyen magasról leszarva, mert van helyette olcsóbban két másik, ahhoz masszív munkaerőhiánynak kell lennie és a cikkben is tárgyalt folyamatok meg a józan ész is azt mondja, hogy a mezei meló területén munkaerő többlet lesz, nem pedig hiány. Szóval így, hogy lesz egy szakadék a "társadalmilag értékes" és "nem értékes" emberek között, nagyon nagy galibák fognak jönni. És hacsak nem népirtáson gondolkodunk, akkor ezt a problémát kezelni kell valahogy.
  • TokraFan #143
    Márkás terméknél a nevet, a brand-et fizeted meg! Ezt viszont nem a cégek kényszerítik rá az emberekre, ezt az emberek egy jelentős része AKARJA! A cégek pedig -teljesen érthető módon-, kiszolgálják az igényt. Ha az kell jóskapistának, hogy egy alma jeltől nagyobb embernek érezze magát és ezért hajlandó sokszoros árat fizetni, mint amit egyébként az adott termék technológiai szinten valóban ér, akkor megkapja! Ebben a cégek nem hibáask speciel!