Informatika és tudomány

Ötvös Tibor

Dánia a legboldogabb ország


A World Happiness Report Update idei felmérése szerint Dániában a legboldogabbak az emberek - hazánk a 91. helyre szorult.

Ahogy minden évben úgy idén is kiadta a World Happiness Report Update a felmérését, melyben a világ legboldogabb országát, lakosságát keresik. Az idei győztes Dánia lett, aki maga mögé utasította a tavalyi nyertes Svájcot, míg a harmadik helyre Izland került. A felmérés alapján hazánk a 91. helyet szerezte meg (a 156-ból) és így éppen Pakisztán és Libanon elé kerültünk. A felmérés során egyébként összesen hét adatot néznek a kutatók és természetesen az úgynevezett szubjektív boldogságérzet is szerepelt ezek között.

Ennek megállapítására az oldal leírása alapján az úgynevezett Cantril-létra módszert alkalmazták, melynek lényege, hogy a válaszadóknak egy 10 fokból álló létrát kell maguk elé képzelniük. A legmagasabb fok a tízes pontszámot jelenti és ez legelfogadhatóbb élet, amire vágyunk, az alsó pedig épp ennek az ellentéte. Ezen a létrán kellett a válaszadóknak elhelyezni saját életkörülményeiket. A további hat szempont a következő: egy főre jutó GDP, szociális ellátórendszerek állapota, korrupció szintje, szabadság, várható élettartam és adakozási kedv.

Klikk ide!

Ha mind a hét eredmény beérkezett, akkor megtörténik az összegzés és ezen adatokat egy kitalált országhoz viszonyítva értékelik. Disztópia világában minden rossz, semmilyen pozitív dolgot nem lehet elmondani. Ennek tükrében azonban még a legrosszabbul teljesített valós országok adatai is pozitívnak tűnhetnek. Úgy is mondhatjuk, hogy Disztópia a viszonyítási alap. A lista végén egyébként az afrikai Burundi áll, de Afganisztán és Szíria is a sor végén található.

Az azonban érdekes, hogy Kanada a hatodik helyre került, míg az Egyesült Államok csak a 13., Németország a 16. és az Egyesült Királyság a 23. pozíció nem túl büszke tulajdonosa. A felmérést végző kutatók szerint a ranglista pozitív hatással lehet az azon kevésbé jól szereplő országokra, hiszen így talán szembesülhetnek a valós eredményeikkel. Az biztos, hogy Dániában most még a tavalyinál is boldogabbak az emberek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • esztyopa #62
    *- hazánk a 91. helyre szorult.*
    Teljesen téves !
    /Nem kérdezték Orbánt!/
  • Sir Cryalot #61
    20%plusszos szociopata rétegnél valószínű kultúrális deficitről is beszélhetünk.
  • Ender Wiggin #60
    Egy csomó ország nincs is fent a listán. Lehet, hogy Mo a legboldogabb vagy Románia, csak őket nem kérdezték! :-)))
    Kelly Sue Deconic Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs
    Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams
  • Sir Cryalot #59
    "Hogy bizonyították, hogy az adott tulajdonság nem tanult, hanem örökletes? " - keress rá hogy "evidence" , hát , ha igaz, akkor erőn felül kéne teljesíteni társadalomszervezésben, de eléggé tartok tőle hogy behozhatatlan hátrányról van szó.
  • Sir Cryalot #58
    Talán azért szervezték a nagy lakomákat hogy tudjanak kompenzálni , ha évközben - hétköznap megszervezni nem sikerült, és talán most azért kell a származást annyit emlegetni , kompenzálásképp ,ha egyszer a társadalmat megszervezni , épp nem sikerül.
  • cylontoaster #57
    Az egy dolog hogy mi van odaírva. Hogy bizonyították, hogy az adott tulajdonság nem tanult, hanem örökletes?

    Valószínűleg nem lenne ez a pazarlás, de nem kell ehhez olyan messzire menni. Megnézed mondjuk a falvakat pár évszázaddal ezelőtt, ott aztán nem volt pazarlás. Ugyanakkor a földesúrnál már egészen más ment.
    A mi generációnk megteheti, legalábbis így gondolja, mert a következmények nem olyan nyilvánvalóak. Ha 300 éve kidobtam volna annyi kaját, mint amennyit ma (pedig aztán rohadtul utálok bármit is kidobni, úgy lettem nevelve hogy ez mindig rossz érzés, miért hagytam megromlani, stb), akkor éhenhalok.
  • Sir Cryalot #56
    "Hazudni senki nem születik, ez is tanulás kérdése." -az van odaírva hogy nem úgy tűnik a kutatóknak hogy tanulnák. Az is oda van írva hogy a nemtanulósdijuk öröklődik. Szóval adott olyan réteg , aki egyrészt nem tanul, és a simulékony modorát használva mások kárán érvényesül, ezt a társadalmi ranglétrán lefelé irányban haladva egyre büntethetőbb formában teszi meg, a sima modort szadizmusra, nyílt aggresszióra cserélve.
    Érdekes gondolatkísérlet feltételezni ,hogy ha nem a Földön élnénk , hanem egy jóval korlátozottabb eltartóképességgel rendelkező helyen, -atombunker, -űrállomás, mengengedhetőek lennének-e a jelenből ismert "mértéktelenségek" .
  • ostoros #55
    Meg az sem mindegy, mi a cél. Ha mondjuk a vasárnapi boltzárnál maradunk, mint példánál, akkor nézhetjük a multik szemszögéből, vagy nézhetjük neoliberálisan (amikor is semmi nem számít csak a minél nagyobb fogyasztás), vagy nézhetjük Fideszes szempontból, akiknek csak az a baja, hogy a multik kevés adót fizetnek, és úgy gondolják, hogy az online pénztáras kisbolt kevésbé tudja kioffshorozni a bevételét, mint a multi, tehát arra terelik a pénzt, vagy nézhessük Jobbikos szempontból, ahol is a lényeg, hogy ez itt a mi területünk, tehát lóf@szt a külföldinek, mi is képesek vagyunk kereskedelemre semmi szükség arra, hogy egy külföldi tulajú cég odaálljon a pénz áramlásának útjába, vagy nézhetjük a munkáspárt szempontjából, ahol is csakis a dolgozók érdeke számít, vagy nézhetjük KDNP-s szempontból, akik talán maguk sem tudják pontosan mit is gondolnak, stb.

    Hiába van meg minden szakértőnek minden adat, ha az egyik ezt akarja elérni, a másik amazt, a harmadik meg harmadik célkitűzéssel áll elő.
  • bdzsana #54
    Elhiszem, hogy többféle szakértő véleményt is lehet mondani egyazon dologról. De ez nem indok arra, hogy akkor hagyjuk a p.csába az egészet.
    A helyzet az, hogy ma egy k.rva döntést nem tudnak és nem is akarnak megindokolni.
    Hónapig kell perelni őket azért, hogy kiderüljön fel sem mérték a döntéseik következményeit.
  • cylontoaster #53
    A lényeg amire ki akartam lyukadni, hogy a normálistól eltérő. Ez ugyanis ad egy felső határt annak, hogy mekkora rány lehet. 50% fölött például értelemszerűen nem lehet egy viselkedésformát normálistól eltérőnek hívni. De már egy 30-40% is meggondolandó.
    A genetikai struktúra egy dolog, de arra rájönnek a tanult formák. Hazudni senki nem születik, ez is tanulás kérdése. Persze nem 20 évesen elkezdett tanulás, sokkal inkább a gyerekkori nyomok, amik az első pár évben rádragadnak. Ezért nehéz ilyen környezetből kitörni, feltéve hogy valaki akar.
További bejegyzések a fórumban...