Gyurkity Péter

Alakulóban a Concorde utódja

A Boom és a Virgin Galactic fejlesztése nagyobb sebességet és kisebb kapacitást ígér.

A Concorde utasszállítók kivezetése óta visszatérő témának számít a szuperszonikus fejlesztések ismételt megjelenése, bár itt eddig többnyire csak szabadalmakról, illetve korai stádiumban járó fejlesztésekről olvashattunk. A Virgin Csoport alapítója most bemutatta saját megoldásukat, amely jövőre repülhet először.

Sir Richard Branson egy hivatalos eseményen rántotta le a leplet az érdekes fejlesztésről, amely a Baby Boom becenevet kapta meg (tekintettel arra, hogy a Boom céggel közösen dolgoznak az új repülőn), a hivatalos elnevezés azonban az XB-1 Supersonic Demonstrator, röviden XB-1. Az illetékesek elmondása szerint ez Mach 2,2 sebességgel, vagyis nagyjából 2335 km/h-val száguldana majd London és New York között, mintegy 3,5 órára szorítva le az utazási időt, ami nyilván több előnyt is kínál majd az utazóknak. Ehhez természetesen jóval drágább jegyek társulnak majd, hiszen ezt jelenleg 2500 fontban határozzák meg, bár a kapacitás sem éppen lenyűgöző – egy gép egyszerre legfeljebb 40 utast szállítana.

A Virgin Galactic mérnöki és gyártási feladatokat végez majd, de a tesztek alatt is ők figyelnék a fontosabb mutatókat. Már alá is írták az első 10 sárkány leszállításáról szóló opciót, az első repülésekre pedig valamikor a jövő év második felében kerülne sor, az első körben Colorado államban, hangsebesség alatti iramban, ezt pedig a dél-kaliforniai Edwards légibázison követné a második próba, amelynek során már szuperszonikus sebességen is letesztelnék az új gépet.

Ezen tesztek természetesen hosszú időt vesznek majd igénybe, a jelenlegi tervek szerint az első kereskedelmi célú repülésre csak 2023-ban kerülne sor – addigra tudnák garantálni a biztonságot, az engedélyek beszerzését, valamint az ezt követő gondmentes üzemelést.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #34
    Őööö ez most direkt?
    El is olvastad, a cikket, hogy miről szól, vagy csak behúzott a relé, az aha-effektussal?
    Azért linkletem be, mert lusta voltam megkeresni az akkoriban készült tanulmányt, de a lényeg a jövőbeni utasszállító paramétereiről a végefelé benne volt, csak hogy lásd nem az ujjamból szoptam ezeket.

    Nem-e? Bizony felcserélődtek! De ez rendben van így, mert ugyan ezt a vitát a mostani álláspontokkal már vagy 5X lejátszottuk, szal én asszem kilépek, csá! ;)
  • molnibalage83 #33
    Nem értem, hogy minek linelted a Tu-144LL-t. Szeritned nem ismerem..? Pontosan arról írtam, hogy nem volt egy túl kihasznált valami...

    Nem cserélődtek fel az álláspontok. Ezt miből vezetted le...? Az airliner és szuperszonikus repülés költsége közötti arány nemigen változik. Az, hogy abszolút értékben mindkettő olcsóbb, az igen.
  • NEXUS6 #32
    Hát vitatkozhatunk itt napestig. amúgy jogos mert elírtam, mert tényleg nem +30% jegyár szerepel a NASA oldalon, hanem +20% :), mint amit 2030 körül egy 300 személyes 5000 mérföld hatótávolságú, 2,2M sebességre képes SST airliner útért csengetni kell, egy szubszonikushoz képest.
    Pl: NASA Tu-144LL

    Ez persze nem biztos, hogy megvalósítható, de valamennyire reális célnak tűnt már kb 20 éve is, amikor ezeket a kutatásokat elkezdték.

    Amúgy ahogy érzékelem szépen felcserélődtek az álláspontok, te bizonygattad az elején, hogy húdehát itt aztán kiba fejlődés volt, én mondtam, hogy akkora azért még nem, mint pl a régi időkben.

    Neked mi erről a véleményed? ;)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.11.24. 10:29:24
  • molnibalage83 #31
    Ja és mindezt úgy, hogy egy szupersonic jet a MiG-25/31 párost leszámítva élettartamának kb. 2-4%-át tölti szuperszonikus tartományban. A hajtómű teljesítményét jellemzően másra használják ki, mint errre, manőverző légiharchoz, ami miatt a ciklusidő magas. A szuperszonic jetsnél ez alacsony, hiszen 2-3 óránknént egyszer gyorsít és egyszer lassít. De egy ilyen kisszériás egyedi hajtómű ára a csillagos egekben van. Az is vicces lesz, hogy a világ mekkora részén lesz mögötte szervízbázis... Ha mindig kicsit is mélységibb check esetén vissza kell repülni a kevés repterek egyikére, akkor csak "kicsit" dobje meg az egész buli árát.

    Egy B737 / A320 A,B, de talán még C checket is megcsinálnak akárhoz a világon, bármelyik nagyobb reptéren van ehhez háttér. Ennél a gépnél lehet, hogy lesz L, P vagy NY-ben és helló... (Régen is csak itt "érte meg" repülni a C-vel.)

    Ha ez a gép megvalósul a mai airlinerek árához relatív értelemben sanszosan nem lesz olcsóbb, mint anno volt a C vs. airliner. Mert a classic airlinernél sem állt meg az idő... A különbség abszolút értékben lesz. 2003-ban egy L-NY repülés csak egy irányba volt 4000 ezer font. Ebből ma erőlködés nélkül körbe lehet repülni a világot... A BP-Auckand jegy ára szinte hajszálra 1000 font ma. Oda vissza az a Föld körbe kb...

    Ezzel is egy L-NY repülés simán lesz 2000-3000 USD. Sőt, a vicc az, ha valami mágikus hatás miatt a kereslet a kínálatot meghaladja, akkor az utas számára még drágább is lehet, mint a C-vel utazni, mert akkor annyit kérnek érte, amennyit megadnak. Na ez lenne a durva... :)
  • molnibalage83 #30
    Hát, az a kutatgatás nem volt hosszú életű. Nem sokat és nem sokszor repült az a gép.

    A Sonic Cruiser lett volna alig gyorsabb, mint a mai airlineek és az is olyan drága lett volna, hogy ejtették a fenébe.

    Az általad leírt 30%-os összes egyszerűen értelmezhetetlen, mert nem derül ki, hogy melyik fajlagos értékre igaz. Ha csak a tüzelőanyagra, akkor édeskevés.

    Azonos méretű szuperszonik és subsnic haci gép életciklusra eső fajlagos költsége között 2-3-szoros eltérések vannak. A szuperszonikus repülésre képes hajtómű irgalmalan drága és alacsony javításközi üzemidővel bír a szubszonikushéz képest még kisebb teljesítménnyel is.

    Egy bazi nagy airliner hajtómű ma vígan lerepül 40-50k órákat is úgy, hogy komoly baja nincs. A vadászgépek hajtóműve és igaz, hogy intenzívebb rángatásuk miatt még a jenkiknél is 3-4 ezer óra után mennek nagyjavításra. Az oroszoknál és franciknál ez 800-1500 óra...

    Egy szuperszonikus gépen annyiar dárga az utazás, hogy a Concorde-on, hogy klasszikus turistaosztály nem is volt... Az, hogy azonos járaton csak 30%-kal lenne drágább a jegy az több, mint nevetséges becslésnek tűnik már csak a magasabb fajlagos fogyasztás miatt is. a keró miatt önmagában sokkal drágább a repülés, a gép méret vagy üres tömeg / utas aránya is röhejesen alacsony egy airlinerhez képest.

    A hansoló hosszúságú B777 300-320 utast visz el, a Concorde jellemzően a 100 utasos konfiggal repült emlékeim szerint. Tehát fullosan tele harmadanyi utas úgy, hogy a keró kapacitása a B777-300-zal kb. azonos. Ez a keró költségben eleve 3-szoros difi, ami egy sima airlinerné is elég vicces arányokat hoz ki főleg, ha a gép nincs tele. (Ezért lesz ez eleve kisebb, hogy könnyebb legyen megtölteni.) És erre jön még rá a szuperszonikusság miatt egy rakás extra...
  • NEXUS6 #29
    Teljesen jogos, amiket írsz.
    A NASA 2000 körül egy reaktivált Tu-144-gyel is kutatta a szuperszonikus utasszállítás jövőjét, korlátait jó 10 ével ezelött.
    Az akkori összegzett tanulmány szerint, az akkor még nem, de azóta nagyrészt rendelkezésre álló technológiák felhasználásával a szuperszonikus üzemeltetési költség/jegyárak egy nagyobb méretű gépnél. kb 30% lennének magasabbak, mint a szubszonikus utaszállítóké.
    Egy interkontinentális repülés így nem 8, hanem 4 óra alatt végrehajtható 2,2M sebességgel, gyakorlatilag a túrista 1/2-1 napot nyer extrában, ami már az utasnak is bőven megérő kategória, ilyen jegyárakkal, de nem 10X-sel!

    A Concorde, és az akkoriban fejlesztett, de törölt utasszállítók sajnos olyan jó példát jelentenek a kockázatos üzletre, hogy emiatt sem a Boeing, sem az Airbus nem vállalkozik egy nagyszállítási kapacitású, kb 300 személyes SST projektre.

    A kisebb cégek kisebb gépekkel, kisebb kockázattal próbálják az utat kitaposni, amíg a nagyok kivárnak, erről szól most ez a buli.
  • molnibalage83 #28
    Látom nem fogod fel.

    Le fogják pipálni, ha nem tudnák, akkor meg sem építenék mert anyagi bukta az egész.

    A gép szintjét nem a mérete és tömege határozza meg. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a '80-as évek turbós F1 autóti jobbak voltak, mint a V6/V8-os szívómotoros F1 gépei pár éve, mert nagyobb volt az abszolút sebességük. Talán nézzed már meg a fajlagos teljesítményt, hogy ma miből érik ezt el...

    Ez a gép is ilyen lesz, az utasra eső fajlagos üzemeltetési költségének kisebbnek kell lennie, vagy bukta az egész ötletnek. Márpedig a jelek szerint ez megavn, mert akkor nem foglalkozna vele senki.

    A 40 utasos férőhely pontosan azért van, mert a fizető kereslet ekkora. Mikor a C. elkészült, akkor arra számítottak, hogy tengernyi utas lesz, mert a keró és minden egyéb olcsóbb volt. Ez borult. Sokkal könnyebb egy 40 fős gépet és kis flottát magas kihasználtsággal járatni, mint egy 140 főset... A reptéri illetékek kisebbek, mert azt a gép tömege határozza meg.

    A hangrobbanás zajszintjét is könnyebb csökkenteni, mert az arányos a tárgy méretével. Tudod a karabély és puska lövedékek is hangsebesség felett mennek, de nem hallod őket több tucat km-ről.

    A hangsebességes rész átlépése is nettó naivitásra és tudatlanságra utal részedről. Semmiféle mágia nincs a hangfal áttörésében és 40 éve is volt olyan hajtómű, amivel M2.0 tarható volt utánégető nélkül, mert erre optimalizálták a hajtóművet. Semmiféle betonfal sincs. A kulcs az, hogy a tervezett utazósebesség fajlagos fogyasztása mekkora. Első körben nézz utána a területszabálynak, aztán a hullámellenállásnak. Adjak hozzá linket?

    Az utolsó mondatod még mindig azt mutatja, hogy az alapvető helyzetet sem érted. Ha a gép ugyanazt a technológiát használná, mint a C. akkor eleve bukta. A gép viszont mai szerkezeti anyagokat fog használni. A legnagyobb kérdés a hajtómű, mert az annyira speciális, hogy ha még meglevő hajtómű "core" részéből indulnak ki a kis széria miatt eszméletlen drága lesz. A többi dolog a gépen nem annyira nagy szám. A hajtómű fogyasztása és ára és a gép tömege fogja megadni alapvetően a fajlagos költséget, ebből lesz jegyár és aztán meg a közgazdászok majd megbecsülik, hogy a várható érdeklődés mekkora és van-e értelme így megcsinálni ezt.

    A géphez a hajtóművet kivéve szinte semmi fejlesztés nem kell. A mai repipar BÁRMIKOR összerakna ey szuperszonikus gépet. Nem azért nem rakott össze a C. óta, mert nem tud. Azért, mert nem akar. Nincs rá kereslet. A szezont kevered a fazonnal.
  • Kleroo #27
    Látom otthon vagy a témában, de rég láttam már ilyen alpári stílust. Nem értek szakmailag a repülőkhöz, de egy 60-as évek végén tervezett gépet illene lepipálni. Oly sok eszközünknél derült ki, hogy bizony a fizika korlátai is "megtréfálhatóak". Utaltam a fenntarthatóságra.
    A számítási teljesítmény pedig természetesen nagyon is fontos a fejlődésben. A szimulációk "számolgatása" nem mindegy hogy 5év , vagy 2nap. És hogy szerintem miért rosszabb ha kisebb? Nem a mérettel van bajom, nem kell A380-al dobálózni. De szerintem 40 utas az rettenetesen karcsú, és bizonyára marha drága lesz a jegy rá. Ennyi tapasztalattal a hátunk mögött és, ekkora számítási teljesítménnyel előbb utóbb valaki biztosan rátalál pár speciális megoldásra amivel máris nem olyan betonfal a hangsebesség átlépése, és idővel átlagos lehetne a "gyors" repülés mindenkinek. Köszönöm nem kérek fizika-korrepetálást, én most inkább a laikus szemével vizsgálódom, mindig is voltak elképzelhetetlen igények, aztán valahogy mégis többé-kevésbé elérhetővé tették a nagy koponyák(és segítségükre álló szuperszámítógépek, amelyek aerodinamikában igencsak hasznosíthatóak). De feltételezem ennél a gépnél az abszolút low-budget R&D, és a biztonság volt a fő cél, nem a fejlődés.
  • molnibalage83 #26
    Ahhoz képest számtalan hibát elkövetett az írásban ő is. Ott kezdődik, hogy a 747 SP változatot veti össze a géppel, ami nem a klasszikus nagy és long range B747...

    A hajtóművet motornak hívja...

    Az elméleti maximum kapacitást veti összes az átlagos konfig helyett...

    Stb.
  • fonak #25
    Hanula Zsolt mondjuk egyike a kevés nem humán (hanem műszaki) végzettségű indexes (origós stb.) újságírónak, szóval nem meglepő. :)