Gyurkity Péter
Hajótemetőre bukkantak Bulgária mellett
Több tucat hajó nyugszik a Fekete-tenger mélyén, egy évezredet felölelve.
A Southampton Egyetem régészeti tanszékének oldalán jelent meg egy hosszabb beszámoló, amely egy három évesre tervezett kiterjedt expedíció eddigi eredményeit tárja elénk. Ebből kiderül, hogy Bulgária partjaitól nem messze egy hatalmas hajótemetőre bukkantak, amely több tucat érdekességet tartogat.
A kezdeményezés első szakaszában egy görög hajó végzett itt előzetes méréseket, ezt követte a brit zászló alatt hajózó Stril Explorer, amely elsősorban a tengeralatti olajvezetékek karbantartásában segíti a különböző cégeket, most azonban kifejezetten a mélyben nyugvó ősi leleteket vette szemügyre, felhasználva az akár 1 km mélyre merészkedő speciális robotjait. Több ezer fotó készült a Fekete-tengeren annak idején elsüllyedt, a viszonylag kis területen összegyűlt mintegy 40 hajóról, amelyek nagyjából egy évezredet ölelnek át, hiszen akad itt a 9. századból eredő példány, de még a 19. századból is találtak maradványokat. A kutatók számára leginkább a 13. és 14. századi, főleg velencei hajók tűnnek érdekesnek, amelyek betekintést nyújtanak a felfedezések korát közvetlenül megelőző időszakba.
A mintegy 700-800 méteres mélységben az oxigén hiánya tette lehetővé a roncsok kitűnő állapotban való megőrzését, hiszen itt az élővilág nem kezdte ki azokat. Az eddig megtalált hajók szerkezete, árbócai, de még a főbb díszítések és a fedélzeten hagyott kötelek is jól kivehetők, így az sincs kizárva, hogy később írásos dokumentumokra bukkanunk. Mivel a Fekete-tenger egykor jelentős kereskedelmi útvonalként szolgált, arra számítanak, hogy főleg gabonát, lovakat, olajat, fűszert, selymet, valamint ékszereket (netán embereket, a tatárok által eladott rabszolgákat) szállító hajókról van szó, ezek között pedig az itáliai városállamok mellett megjelennek a bizánci, a görög, valamint az oszmán egységek is.
A Black Sea MAP projekt a hajóroncsok mellett a tengeri üledéket is vizsgálja, ebből ugyanis a korábban száraz területek elöntésével kapcsolatban is levonhatnak bizonyos következtetéseket, de a többnyire névtelenségbe burkolózó személyek által finanszírozott kezdeményezés nyilván az említett roncsok felkutatását tartja a legfontosabb fejleménynek. Azt egyelőre nem tudni, hogy tervezik-e a hajók kiemelését – Bulgária aláírta a kulturális örökség részét képező tárgyakkal való kereskedelem tiltását célzó 2001-es egyezményt, amely többek között szabályozza a leletek felhozását és azok kiállítását.
A Southampton Egyetem régészeti tanszékének oldalán jelent meg egy hosszabb beszámoló, amely egy három évesre tervezett kiterjedt expedíció eddigi eredményeit tárja elénk. Ebből kiderül, hogy Bulgária partjaitól nem messze egy hatalmas hajótemetőre bukkantak, amely több tucat érdekességet tartogat.
A kezdeményezés első szakaszában egy görög hajó végzett itt előzetes méréseket, ezt követte a brit zászló alatt hajózó Stril Explorer, amely elsősorban a tengeralatti olajvezetékek karbantartásában segíti a különböző cégeket, most azonban kifejezetten a mélyben nyugvó ősi leleteket vette szemügyre, felhasználva az akár 1 km mélyre merészkedő speciális robotjait. Több ezer fotó készült a Fekete-tengeren annak idején elsüllyedt, a viszonylag kis területen összegyűlt mintegy 40 hajóról, amelyek nagyjából egy évezredet ölelnek át, hiszen akad itt a 9. századból eredő példány, de még a 19. századból is találtak maradványokat. A kutatók számára leginkább a 13. és 14. századi, főleg velencei hajók tűnnek érdekesnek, amelyek betekintést nyújtanak a felfedezések korát közvetlenül megelőző időszakba.
A mintegy 700-800 méteres mélységben az oxigén hiánya tette lehetővé a roncsok kitűnő állapotban való megőrzését, hiszen itt az élővilág nem kezdte ki azokat. Az eddig megtalált hajók szerkezete, árbócai, de még a főbb díszítések és a fedélzeten hagyott kötelek is jól kivehetők, így az sincs kizárva, hogy később írásos dokumentumokra bukkanunk. Mivel a Fekete-tenger egykor jelentős kereskedelmi útvonalként szolgált, arra számítanak, hogy főleg gabonát, lovakat, olajat, fűszert, selymet, valamint ékszereket (netán embereket, a tatárok által eladott rabszolgákat) szállító hajókról van szó, ezek között pedig az itáliai városállamok mellett megjelennek a bizánci, a görög, valamint az oszmán egységek is.
A Black Sea MAP projekt a hajóroncsok mellett a tengeri üledéket is vizsgálja, ebből ugyanis a korábban száraz területek elöntésével kapcsolatban is levonhatnak bizonyos következtetéseket, de a többnyire névtelenségbe burkolózó személyek által finanszírozott kezdeményezés nyilván az említett roncsok felkutatását tartja a legfontosabb fejleménynek. Azt egyelőre nem tudni, hogy tervezik-e a hajók kiemelését – Bulgária aláírta a kulturális örökség részét képező tárgyakkal való kereskedelem tiltását célzó 2001-es egyezményt, amely többek között szabályozza a leletek felhozását és azok kiállítását.