Gyurkity Péter

Szeptemberben zárul le a Rosetta küldetése

A szonda még a becsapódás előtti pillanatokban is fontos méréseket küldhet majd vissza.

Az elmúlt időszakban mi is folyamatosan beszámoltunk az Európai Űrügynökség kiemelkedő fontosságú küldetésének eseményeiről, így olvasóink időben tájékozódhattak a 67P üstökös megközelítéséről, valamint a Philae landolóegység balszerencsés sorsáról. Most a Rosetta küldetése is a végéhez közeledik, ez azonban még egy utolsó attrakcióval zárul majd.

Az ESA a hivatalos blogban jelezte, hogy kiválasztották a becsapódás helyét, így már tudjuk, hogy a Rosetta szeptember 30-án, a szakemberek érdeklődését nagy aktivitásával kiváltó Ma`at régióban fejezi be pályafutását. Az illetékesek ennél jobb megoldást nem találtak, mivel a Rosetta egyre inkább távolodik a Naptól és a Földtől, pályájának extrém pontján több mint 850 millió kilométerre lesz a Naptól, itt pedig már valószínűleg nem lehet majd fenntartani a működéshez szükséges magasabb hőmérsékletet, miközben a sávszélesség olyan szintre csökken le, ami szinte lehetetlenné teszi a kommunikációt – az antenna egyébként sem a Föld felé mutat majd.

A Rosetta mindenesetre jól teljesített, hiszen 12 évet töltött el az űrben, ebből 2 évet a 67P körül keringve, a hosszú utazás után pedig számos értékes adatot küldött vissza az irányítóközpontba. A becsapódás előtti pillanatokban is erre számíthatunk, hiszen az aktív régiót egészen közelről figyelhetjük majd meg, vagyis részletes felvételek és tudományos mérések érkeznek majd be, bár az utolsó pályamódosításra még 12 órával a küldetés vége előtt kerül majd sor, mindössze 20 kilométer távolságban, vagyis bőven lesz idő a helyszín szemügyre vételére.

A múlt hónapban a szonda hibernált állapotba került, miután az alig 5 kilométeres távolságban az üstökös pora megzavarta műszereit. Ekkor ismét sikerült visszaállítani a navigációt és a kommunikációt, de hasonló esetre még a becsapódás előtt is sor kerülhet, arra pedig nincs garancia, hogy újból sikerrel járnak majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #6
    Te most trollkodsz vagy tényleg ennyire buta vagy?
  • Caro #5
    A Philae :)
  • gforce9 #4
    Ha a fényérzékenységet akkorára állítanád, hogy a csillagok is látszanának, akkor az üstökös olyan lenne mint a nap. Semmit se lehetne belőle látni. Nézz a napba. Semmit sem fogsz látni. Vegyél egy hegesztőpajzsot. Azzal már látni fogsz valamicskét. Ugyanezzel a pajzzsal nézz fel éjszaka az égre. Hány csillagot látsz? Pontosan nullát. Nos ezért.
  • CRMessen #3
    Ha azt kérdezed, hogy egy sötét háttér mögött fényképezett eléggé világos tárgy mellett miért nem látszanak a csillagok, akkor a válasz egyszerű: az optika képtelen élesen felvenni egyszerre nagyon világos és halovány tárgyakat. Ugyanez a helyzet a Hold felszínén készített fotókkal. Ott sem látod a halovány csillagokat, mert a Hold felszíne túl világos. Részletesebben, témába vágóan, és nálam okosabban a Holdraszállást cáfolók cáfolásának leírásában találsz. Vagy bármelyik profi fotóst megkérdezheted, aki érti is, amit csinál, nem csak kikiáltotta magát fotósnak.
  • kgpro #2
    Mégis ki fényképezné le kívülről?
    Az lenne nagyon gyanús!
  • toza #1
    hogy lehet az ,ha muhold ,ha urszonda,sosincs valodi fenykep sehol,csak egy grafika kulsonezetbol a muholdrol bolygoval vagy "urrel" hatterben?!..soha nincsenek korulotte csillagok sem..pedig csak festmeny..

    gyanus.