Gyurkity Péter
Lassan lemond az ESA a Rosetta landolóegységéről
Utasításokat már nem küldenek a landolónak, de még várják az esetleges bejelentkezést.
A 2014 novemberi landolást követően mi is figyelemmel kísértük a Rosetta és a Philae kettősét, bár itt leginkább a Rosetta esetében volt miről beszámolni, hiszen a landolóegységgel nem sokkal a helyszínre érkezést követően elvesztettük a kapcsolatot. Az irányítóközpont lassan lemond a folytatásról.
Az ESA hivatalos oldalán jelent meg az újabb bejegyzés, amely szerint ugyan még adják fel a reményt, újabb utasításokat azonban már nem küldenek a Philae-nek. Azért döntöttek így, mert a hosszúra nyúlt hibernációt követően egyre kisebb az esély arra, hogy a landolóegység továbbra is működőképes, az üstökös körül keringő Rosetta pedig eddig is hiába próbálta felvenni a kapcsolatot az értékes eszközzel. A rádiócsend tavaly július óta tart, ezért meglepő lenne, ha a Philae újra bejelentkezne.
Ez utóbbit persze nem lehet teljes mértékben kizárni, ezért a Rosetta továbbra is figyelni fog az esetleges bejövő jelekre. A rendkívüli hideg (amely eléri a -180 Celsius-fokot), a jó eséllyel meghibásodott kommunikációs berendezés, illetve a napelemeket mostanra minden bizonnyal beterítő por azonban alaposan lecsökkenti ennek esélyét, bár az ESA illetékesei igyekeznek leszögezni, hogy teljes kudarcról nem beszélhetünk. A landolást követően a kezdeti fázis eredeti célkitűzéseinek mintegy 80 százalékát sikerült teljesíteni, itt szerves molekulákra, valamint homokos "talajra" bukkantunk, ami már önmagában is fontos felfedezés.
Az ezzel kapcsolatos adatokat szerencsére sikerült begyűjteni az 510 millió kilométeres távolságból, a rossz helyen történő landolás miatt elégtelen napfény eredményeként az akkumulátorok csak ezt követően, novemberben merültek le.
A 2014 novemberi landolást követően mi is figyelemmel kísértük a Rosetta és a Philae kettősét, bár itt leginkább a Rosetta esetében volt miről beszámolni, hiszen a landolóegységgel nem sokkal a helyszínre érkezést követően elvesztettük a kapcsolatot. Az irányítóközpont lassan lemond a folytatásról.
Az ESA hivatalos oldalán jelent meg az újabb bejegyzés, amely szerint ugyan még adják fel a reményt, újabb utasításokat azonban már nem küldenek a Philae-nek. Azért döntöttek így, mert a hosszúra nyúlt hibernációt követően egyre kisebb az esély arra, hogy a landolóegység továbbra is működőképes, az üstökös körül keringő Rosetta pedig eddig is hiába próbálta felvenni a kapcsolatot az értékes eszközzel. A rádiócsend tavaly július óta tart, ezért meglepő lenne, ha a Philae újra bejelentkezne.
Ez utóbbit persze nem lehet teljes mértékben kizárni, ezért a Rosetta továbbra is figyelni fog az esetleges bejövő jelekre. A rendkívüli hideg (amely eléri a -180 Celsius-fokot), a jó eséllyel meghibásodott kommunikációs berendezés, illetve a napelemeket mostanra minden bizonnyal beterítő por azonban alaposan lecsökkenti ennek esélyét, bár az ESA illetékesei igyekeznek leszögezni, hogy teljes kudarcról nem beszélhetünk. A landolást követően a kezdeti fázis eredeti célkitűzéseinek mintegy 80 százalékát sikerült teljesíteni, itt szerves molekulákra, valamint homokos "talajra" bukkantunk, ami már önmagában is fontos felfedezés.
Az ezzel kapcsolatos adatokat szerencsére sikerült begyűjteni az 510 millió kilométeres távolságból, a rossz helyen történő landolás miatt elégtelen napfény eredményeként az akkumulátorok csak ezt követően, novemberben merültek le.