Gyurkity Péter
Az élet hozzávalói vannak a 67P üstökösön
A Rosetta aminosavat és foszfort talált az üstökös gázaiban, ami igazolja a korábbi elméleteket.
Az Európai Űrügynökség közleményben jelentette be, hogy a Rosetta űrszonda által elvégzett mérésekkel, pontosabban azok eredményével kapcsolatos újabb tanulmány jelent meg a napokban, ebből pedig kiderül, hogy az élethez szükséges hozzávalók találhatók meg az üstökösön. Most először sikerült kétséget kizáró módon igazolni ezen eredményeket.
Az anyag két fontos felfedezésre koncentrál, amelyek a 67P gázainak összetételével kapcsolatosak. A Rosetta ugyanis itt a legegyszerűbb szerkezetű aminosav, a glicin jelenlétét mutatta ki, amely fehérjékben fordul gyakran elő, ehhez pedig foszfor társul, amely viszont a DNS és a sejtmembrán fontos összetevője. Azt eddig is tudtuk, hogy víz (illetve jég) megtalálható az üstökösön, a most közzétett tanulmány szerint viszont a 67P valóban elhozhatta a Földre az élet alkotóelemeit, amely szükséges lehetett a bolygó benépesítéséhez.
Glicint először 2006-ban, a NASA Stardust küldetésében mutattak ki egy üstökösön, akkor azonban felmerült, hogy a szonda által okozott szennyeződés eredményezte a pozitív adatot, az ezzel kapcsolatos kérdéseket pedig nem sikerült megnyugtató módon megválaszolni. A Rosetta most több pontos mérést is végrehajtott, ezzel pedig minden kétséget eloszlatott, hiszen a 2014 októberi első eredményt 2015 márciusában és augusztusában követte az újabb mérés - ez utóbbi egyébként éppen megelőzte a periheliont, amikor az üstökös a legközelebb helyezkedik el a Naphoz. A szonda és az üstökös magja közötti távolság 10 és 30 kilométer között mozgott, de a periheliont megelőző hónapban ez egészen 200 kilométerre nőtt, ekkor ugyanis nagy porfelhő vette körül az üstököst, ami a szondára némi veszélyt jelentett, viszont egyben kiváló alkalmat nyújtott az újabb megfigyelésre.
A glicin kimutatása egyébként azért körülményes, mert ez csak 150 Celsius-fok körül válik gőzzé, vagyis az itt uralkodó alacsonyabb hőmérsékletek miatt általában csak kis mennyiség hagyja el az üstökös felszínét (vagy a felszín alatti rétegeket).
Az Európai Űrügynökség közleményben jelentette be, hogy a Rosetta űrszonda által elvégzett mérésekkel, pontosabban azok eredményével kapcsolatos újabb tanulmány jelent meg a napokban, ebből pedig kiderül, hogy az élethez szükséges hozzávalók találhatók meg az üstökösön. Most először sikerült kétséget kizáró módon igazolni ezen eredményeket.
Az anyag két fontos felfedezésre koncentrál, amelyek a 67P gázainak összetételével kapcsolatosak. A Rosetta ugyanis itt a legegyszerűbb szerkezetű aminosav, a glicin jelenlétét mutatta ki, amely fehérjékben fordul gyakran elő, ehhez pedig foszfor társul, amely viszont a DNS és a sejtmembrán fontos összetevője. Azt eddig is tudtuk, hogy víz (illetve jég) megtalálható az üstökösön, a most közzétett tanulmány szerint viszont a 67P valóban elhozhatta a Földre az élet alkotóelemeit, amely szükséges lehetett a bolygó benépesítéséhez.
Glicint először 2006-ban, a NASA Stardust küldetésében mutattak ki egy üstökösön, akkor azonban felmerült, hogy a szonda által okozott szennyeződés eredményezte a pozitív adatot, az ezzel kapcsolatos kérdéseket pedig nem sikerült megnyugtató módon megválaszolni. A Rosetta most több pontos mérést is végrehajtott, ezzel pedig minden kétséget eloszlatott, hiszen a 2014 októberi első eredményt 2015 márciusában és augusztusában követte az újabb mérés - ez utóbbi egyébként éppen megelőzte a periheliont, amikor az üstökös a legközelebb helyezkedik el a Naphoz. A szonda és az üstökös magja közötti távolság 10 és 30 kilométer között mozgott, de a periheliont megelőző hónapban ez egészen 200 kilométerre nőtt, ekkor ugyanis nagy porfelhő vette körül az üstököst, ami a szondára némi veszélyt jelentett, viszont egyben kiváló alkalmat nyújtott az újabb megfigyelésre.
A glicin kimutatása egyébként azért körülményes, mert ez csak 150 Celsius-fok körül válik gőzzé, vagyis az itt uralkodó alacsonyabb hőmérsékletek miatt általában csak kis mennyiség hagyja el az üstökös felszínét (vagy a felszín alatti rétegeket).