Gyurkity Péter

Második tesztjén is túl van a Mars-rakéta 

A NASA hideg üzemanyaggal is letesztelte az SLS-t, amely 2018-ban repülhet először.

Június 28-án került sor a NASA következő generációs rakétájának sorrendben második tesztjére, amelynek során ezúttal is a meghajtást vették közelebbről szemügyre. A cél annak igazolása volt, hogy a rakéta jóval hidegebb, a megengedett alsó határhoz közeli hőmérsékletű üzemanyaggal is gond nélkül begyújtható, ez pedig valóban így is történt.

A kísérletre ugyan Utah államban, az Orbital ATK sivatagi helyszínén került sor, ennek során azonban a rakéta üzemanyagát 4,4 Celsius-fokra hűtötték le, ami a megengedett tartomány alsó határát jelenti. A 2015 márciusában végrehajtott első begyújtási teszt során ennél jóval magasabb hőmérsékleten, 32 Celsius-fokon tartották az üzemanyagot, de a szakemberek azt is szeretnék garantálni, hogy az említett tartomány valóban biztonságos rajtot tesz lehetővé, ezt pedig nyilván élesben kell kipróbálni.


A mindössze két percig tartó égetés során a rakéta belsejében egészen 3300 Celsius-fokra ugrott fel a hőmérséklet, különösebb gondot azonban nem tapasztaltak, így az összesen 82 szempontot érintő, egyszerre 530 különböző csatornán beérkező kritikus fontosságú adatokat probléma nélkül regisztrálták, ezek kiértékelése tehát szintén megindulhat. A szárazföldön, rögzített pozícióban végrehajtott tesztek után jöhet az első fellövés, erre azonban a tervek szerint 2018-ban kerül majd sor, ennek során legénység nélkül próbálnák ki a rakétát, az immár több mint 8 milliárd dollárba kerülő program eredményeként ezt követné az űrhajósok fellövése - valamikor 2020 táján, hogy azután a 2030-as években a Marsot is célba vegyük.

Magát a tesztet egyébként egy órával el kellett halasztani, mivel a számítógépes rendszernél jelentkezett valamilyen probléma, a kísérletet azonban ez végül nem befolyásolta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gaszton421 #21
    Utánanéztem ennek az orosz űrhajónak, először 2003-ban mutatták be a makettjét, ebben az évben kezdik el a tesztekre szánt első példány megépítését, 2020-ra készülne el, és 2023-ban repülne először ha minden jól megy, de 2024-25-re már holdrautazáshoz tervezik használni. Az hogy ehhez esetleg még kéne pár ezköz, akár holdkomp és más hasonló is, arról nem szó a fáma, illetve valami fantáziarajz van róla de ez édeskevés. Ha ez megbízható tempós fejlesztés iskolapéldája akkor bajban vagyunk, a mi életunkben már nem látjuk az orosz zászlót lengedezni a Holdon!
  • Irasidus #20
    Nem az oroszok, hanem az orosz űripari vállalatok jelentik be, az Energija és Roszkozmosz kétévente tervez Marmissziót, Holdraszállást, holdbázist, meg űrállomást, Föld körülit meg mélyűrit (leginkább látványtervek szintjéig, bár némelyik elég komoly). Ez egyrészt verseny a vállalatok között, hogy ki kapja meg a majdani, és mostani missziókat, amihez ilyen marketing fogásokat használnak, másrészt nyomásgyakorlás a politikusokra, hogy hahó, mi többre is képesek lennénk, ha kapnánk pénzt. Legalábbis a legutóbbi időkig, mert teljes átszervezés történt a vállaltok között. Oroszország jelenleg, még mindig építi az új űrkikötőjét, ami sok pénzt emészt fel. Másrészt párhuzamosan fejleszti az Angarát (sajnos elég gyatrán), és egy Szojuzt leváltó új űrhajót (miközben magát a Szojuzt is modernizálják, szóval elég érdekes). Egyenlőre erre megy el a pénz, ha ezek elkészülnek, utána lehet gondolkodni, hogy mire használják ezeket, és mi a következő cél. Az még nincs eldöntve (ott sem).
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.07. 10:13:37
  • gaszton421 #19
    A Kínaiakat nem félte, szép lassan konzervatív megközelítéssel mindent végigcsinálnak amit az oroszok és az amerikaiak a 60-as, 70-es, 80-as években. most tartanak ott ahol az oroszok a szaljut program végén a Mir elején, hasonlóan állnak hordozóeszköz kapacitással és eszközökkel. Egyelőre nem fenyeget részükről hogy a Holdra vagy a Marsra emberes expedíciót küldjenek, és még legalább 10-15 évig igy is lesz, de vitathatatlan a haladás. Az oroszoknál sokkal roszabb a helzet, kb. 20-25 év pangás után most fejlesztenek új hordozóeszközt (Angara rakétacsalád) amiben benne van a potenciál egy nagyobb expedícióra. Az hogy időről időre bejelentik hogy embert küldenek a Holdra, vagy a Marsra és ezekről a tervekről rajzokat és modelleket mutogatnak nem sokat jelent. sajnos ebben legalább olyan jók mint az amerikaiak. Az oroszoknak talán még több tervezetük is volt a Mars expedícióra mint az amerikaiaknak de eddig még egy sikeres Mars szondát sem sikerült produkálniuk. Azt hiszem ebben is meg fogják őket előzni a kínaiak. Sok minden jellemző az orosz űrkutatás utolsó negyed századára csak nem a komótos haladás. abból élnek amit az előző érában megteremtettek. Azt szoktk felhozni a védelmükben hogy bezzeg az amerikaiak is orosz rakétamotrokat használnak. Ez igaz, ezek tényleg remek motrok, a kategóriájuk csúcsai de egyet sem az utolsó évtizedekben fejlesztettek ki, a nagy részük a holdprogram és az Energia/Burán program termékei.
  • NEXUS6 #18
    Szívesen!
  • ostoros #17
    Köszönöm.
  • NEXUS6 #16
    Úgy tűnik, hogy sajna nem túlzás.

    Szerintem is a nukleáris energia lehet a jövő, de ettől még évtizedekre vagyunk, feltéve ha nem is pénzügyileg, de folyamatosságában egy Apollo-projekthez hasonló fejlesztést visz végre valaki végig.

    Azonban csak a LEO szállítási kapacitás, gyak űrsikló kiváltásához kapcsolódó fejlesztés egymást váltó projektjeit végignézve ez amerikát tekintve az elnökök politikai parádéjává sűllyedt (jó gazdasági helyzetben, leállítjuk az előzőeket és mégnagyobbakat ígérünk, rossz gazdasági helyzetben leállítjuk az előzőeket és még "gazdaságosabbat" ígérünk). Az oroszok, vagy kínaiak nagyságrendekkel alacsonyabb költségvetésből gazdálkodva szép komótosan valszeg 20 év múlva a folyamatosságnak köszönhetően megteremtik a szükséges feltételeket.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.07.05. 09:59:51
  • gaszton421 #15
    Sajnos nem túlzás. Ha a mostani 6-9 hónapos tehetetlenségi pályával megelégednének akkor kb 10-20 MW teljesítmény kellene, nem járna időmegtakarítással a mostani kémiai hajtóművekkel szemben de jelentős lenne az üzemanyag megtakarítás, ezért nagyobb lehetne a Marsra szállított hasznos teher. 1MW-al egy komolyabb műholdat fel lehetne gyorsítani a Marsig, (azt sem 6 hét alatt) de egy emberes expedícióra nem lenne elég.
  • ostoros #14
    Nem túlzás a kétszáz?
  • NEXUS6 #13
    Ahogy nézegettem az oroszok egy 1 MW elektromos teljesítményű űrreaktort fejlesztenek. Namost ez önmagában még nem megy sehova, arra rá kell rakni egy ionhajtóművet. Másrészt a többször elhangzott "6 hét alatt a Marsra" képességhez kb 200 MW teljesítmény kéne.
  • Omega #12
    Majd az oroszok fejlesztenek:
    https://www.rt.com/news/334416-russia-space-nuclear-engine/