Gyurkity Péter
A Plútó két részéről is új fotók érkeztek
A NASA közzétette a felvételek legújabb csomagját, amelyek két területet mutatnak meg nekünk.
Az amerikai űrügynökség betartotta korábbi ígéretét és csaknem minden héten közzétett egy újabb adag felvételt, amelyek a New Horizons szonda átrepülése során rögzültek, ám a visszaküldés időigényes volta miatt csak részletekben futottak be hozzánk. Most további képeket vehetünk szemügyre.
A december 24-én beérkezett fotók a Szputnyik-síkságot tárják elénk, mégpedig a Long Range Reconnaissance Imager (LORRI) kamera jóvoltából. Az őt körülvevő régiókhoz képest némileg alacsonyabban fekvő, ám nem teljesen sima felületet mutató részen 16-40 kilométer széles poligonok sokaságát láthatjuk, amelyek középpontja és szélei magasodnak ki némileg a tájból, ahogy arra az alacsony szögben beérkező napfény által kirajzolt árnyékok is utalnak. A kutatók szerint itt arról van szó, hogy a szilárd nitrogén több kilométer mélyen felmelegszik és a felszínre emelkedik, ahol azután ismét lehűl és a mélybe kerül vissza - ez már a szélek, vagyis a sötétet vonalak mentén megy végbe.
A felvételek egy másik csoportján a Viking Terra jellegzetes felszínét látjuk, méghozzá a LORRI és a színeket biztosító Ralph/Multispectral Visible Imaging Camera (MVIC) segítségével. E két műszer felvételeit kombinálva állították elő a színes képeket, amelyek elénk tárják a kráterek gyűrűin kondenzálódott fényes metánjeget, valamint a metán és a nitrogén reakciójának eredményeként megjelenő sötétvörös részecskéket, amelyek az alacsonyabban fekvő részeken, így például a kráterek középpontjában jelennek meg.
Ez utóbbi képek 49 ezer és 34 ezer kilométeres távolságból készültek, a megjelenített terület pedig 250 kilométer átmérőjű.
Az amerikai űrügynökség betartotta korábbi ígéretét és csaknem minden héten közzétett egy újabb adag felvételt, amelyek a New Horizons szonda átrepülése során rögzültek, ám a visszaküldés időigényes volta miatt csak részletekben futottak be hozzánk. Most további képeket vehetünk szemügyre.
A december 24-én beérkezett fotók a Szputnyik-síkságot tárják elénk, mégpedig a Long Range Reconnaissance Imager (LORRI) kamera jóvoltából. Az őt körülvevő régiókhoz képest némileg alacsonyabban fekvő, ám nem teljesen sima felületet mutató részen 16-40 kilométer széles poligonok sokaságát láthatjuk, amelyek középpontja és szélei magasodnak ki némileg a tájból, ahogy arra az alacsony szögben beérkező napfény által kirajzolt árnyékok is utalnak. A kutatók szerint itt arról van szó, hogy a szilárd nitrogén több kilométer mélyen felmelegszik és a felszínre emelkedik, ahol azután ismét lehűl és a mélybe kerül vissza - ez már a szélek, vagyis a sötétet vonalak mentén megy végbe.
A felvételek egy másik csoportján a Viking Terra jellegzetes felszínét látjuk, méghozzá a LORRI és a színeket biztosító Ralph/Multispectral Visible Imaging Camera (MVIC) segítségével. E két műszer felvételeit kombinálva állították elő a színes képeket, amelyek elénk tárják a kráterek gyűrűin kondenzálódott fényes metánjeget, valamint a metán és a nitrogén reakciójának eredményeként megjelenő sötétvörös részecskéket, amelyek az alacsonyabban fekvő részeken, így például a kráterek középpontjában jelennek meg.
Ez utóbbi képek 49 ezer és 34 ezer kilométeres távolságból készültek, a megjelenített terület pedig 250 kilométer átmérőjű.