Balázs Richárd

Geológiailag aktív égitest lehet a Plútó

A NASA New Horizons űrszondájának legutóbbi adatai szerint a Plútó felszínét és légkörét is a nitrogén gáz uralja. Az égitest kis tömege miatt azonban óránként több száz tonna gáz szökik el a világűrbe. A kérdés: honnan származik ez a rengeteg nitrogén?

Dr. Kelsi Singer az SWRI kutatója, és mentora dr. Alan Stern, aki egyben a New Horizons küldetés egyik tudományos vezetője, keresik a lehetséges megoldásokat."Valahonnan érkeznie kell nitrogénnek, hogy ellássa mind a felszínen szezonális ciklusokban vándorló nitrogén jeget, mind a légkör tetejéről a Nap ultraibolya fényének hevítése miatt kiszökő nitrogént" - mondta Singer.

Singer és Stern kíváncsi volt, képes-e egy üstökös elég nitrogént szállítani a Plútó felszínére a légkörből elszökő mennyiség pótlására. Emellett megnézték, vajon az üstökösök által ütött krátereken keresztül elég nitrogén juthat-e a felszínre. Utóbbihoz rendkívül mélyen elterülő nitrogén jégrétegre lenne szükség, ami jelenleg nem bizonyított. A csapat azt is szemügyre vette, hogy esetleg a kráterek a felszínen az idők során felgyűlt készleteket megbolygatva szabadíthatnak fel nitrogént.


A meglepetés: fiatal hegyvonulatok a Plútó felszínén

A tanulmányt július 15-én, egy nappal azelőtt fogadta be publikálásra az Astrophysical Journal Letters, hogy a New Horizons elérte volna a bolygótól számított legkisebb távolságot. "Eredményeink szerint az összes hatás együtt véve sem képes pótolni a légkörből elszivárgó mennyiség pótlására" - taglalta Singer. "Bár az elképzelhető, hogy a szökési arány nem volt olyan magas a múltban, mint most, úgy véljük, földtani tevékenység segít a Plútó belsejéből a nitrogén feljuttatásában "

A feltevést alátámasztják a legfrissebb felvételek, melyek a hő felszín fölé emelkedésére utaló felszíni formákat tártak a kutatók elé. A képeken sötét színű anyagot tartalmazó árkok bontakoznak ki a kéreg sík szakaszai között, melyek kötődhetnek a geológiai folyamatokhoz. "Az átrepülés előtti előrejelzésünkben, amit még a tanulmány közzétételekor készítettünk, úgy véltük, a Plútó belsejéből aktívan ellátja nitrogénnel a felszínt, ami jelenleg is működő gejzíreket, vagy jégvulkanikusságot feltételez" - mondta Stern. "A New Horizons adatainak beérkezésével kíváncsian várjuk, hogy mindez igazolást nyer-e"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #2
    Az egyik trukk az, hogy nem folyamatos a jelenseg, hanem csak napkozelben aktivalodik. Mivel eppen egy ilyen ciklus vegen kapta el a szonda a bolygot, ezert ilyenkor a legerosebb a tevekenyseg. Arrol nem beszelve, hogy a naptol tavolodva a napszel hatasa is csokken, tehat a felszabadult gazok szepen lassan vissza tudnak fagyni a felszinre. Gyakorlatilag ugy mukodik mint az ustokosok, amik ugyan fogynak, de megsem fogynak el olyan gyorsan. A terfogat pedig negyzetesen no a sugarral, tehat egy ustokosnel nagyobb kisbolygonak joval nagyobb tartalekai vannak. Az ustokosos elmeletnek pedig ket valtozata is letezhet. Az egyik a becsapodo ustokosoket jelenti, a masik az ustokosokrol lefujt gazok osszegyujteset, amit csupan a gravitacioja segitsegevel is el tud vegezni. Ez utobbi ugyan nagyon lassu folyamat lehet csak, de a veszteseg sem folyamatos.
  • NEXUS6 #1
    Öreg, de még aktív!
    Mint Swartzi!
    XD