Gyurkity Péter

Mélyűri lakómodult fejleszt a NASA 

Mégpedig a Kongresszus megbízásából, amely fél éven belül látni szeretné az első ötleteket.

A téma iránt érdeklődők jól tudják, hogy az amerikai fél valamikor a 2030-as években szeretne űrhajósokat küldeni a Marshoz, addig azonban számos fontos mérföldkő vár a NASA illetékeseire. Mivel az Orion kapszula nem biztosít megfelelő életteret a küldetés résztvevőinek, az egyik fontos hiányzó elem a lakómodul, amelynek kidolgozására most maga a NASA kapott megbízást.

A Kongresszus a több kiemelt program finanszírozását elősegítő új törvény keretein belül számít a NASA szakembereinek együttműködésére, ők ugyanis minimum 55 millió dolláros költekezést engedélyeztek az űrügynökségnek a Mars-küldetéshez szükséges lakómodul koncepciójának kidolgozására. Eddig ezen a téren nem sok előrelépés történt, dacára annak, hogy előzetes munkákat már 2012-ben láthattunk, az utóbbi időben pedig több magáncég is magára vállalta a feladatot, illetve megkapta megbízását a NASA részéről. Most azonban maga a NASA lesz kénytelen felgyorsítani a munkát, hiszen alig 180 napjuk van arra, hogy az első ötleteket letegyék az asztalra.

A finanszírozást az úgynevezett Advanced Exploration Systems programon keresztül biztosítanák, a közvetlen cél pedig a lakómodul prototípusának elkészítése, amelyre legkésőbb 2018-ig sort kellene keríteni. Ezzel a határidővel kapcsolatban bizonyos kételyek merültek fel, ám ennek teljesítésére szükség lesz, amennyiben a következő évtizedben valóban a Hold körül szeretnék tesztelni a modult, mielőtt azt egy jóval hosszabb útra küldik. Az egyik legnagyobb kihívás a sugárzás elleni védelem biztosítása és a súly kezelhető szinten tartása lesz, de itt még több ismeretlen tényező lehet, amely csak a munka során bukkan majd fel.

Ahogy említettük, jelen pillanatban is több projekt zajlik az űrben használható nagyobb lakómodulok kialakítása céljából, ezek közül a Bigelow Aerospace felfújható fejlesztése tűnik a befutónak, amelyet a Nemzetközi Űrállomáson szeretnének tesztelni, itt azonban várhatóan több más cég (így például a Boeing, a Lockheed Martin, valamint az Orbital ATK) is helyet követel majd magának.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Cyberdog #13
    Új technológiák fejlesztése a cél: Űrlift, új meghajtási rendszerek, új ötvözetek, amelyek jól bírják az űr viszontagságos környezetét. Azért én nem tartom feleslegesnek, még a jelen technológiai körülmények között sem az emberes repülést. Egy ilyen utazásra fel kell készülni, még akkor is, ha sikerül lerövidíteni a Mars-föld, vagy az Európa - Föld vagy esetleg az Enceladus - Föld távolságot hetekre. A mélyűri lakómodul is számos küldetésben segíthet...
    Abban egyetértünk, hogy amit mind a fizika és mind a matematikai számítások engednek papíron, nem biztos, hogy a gyakorlatban megvalósítható, mert még nem áll rendelkezésre az a technológia, amelyre ehhez szükség van.

    De a lépéseket meg kell tenni ahhoz, hogy sétálni tudjunk, akár a csillagok között, még ha aprók is ezek a lépések. Az emberi találékonyság mindig akkor ütötte fel a fejét, mikor nem állt rendelkezésére a megfelelő technológia vagy forrás ahhoz, amihez kellett. Olyankor létrehozta az ember. Most is jelenleg ez a helyzet áll fenn megint (meglátásom szerint).

    Nem tudjuk, hogy hivatalos kutatások mellett milyen más magánkutatások zajlanak a világban (akár egy garázsban, vagy pincében [még ha sarkított is a példa]).

    Én egy kicsit jobban bizakodó vagyok, e tekintetben. Kitudja... lehet, hogy valaki a közeljövőben előáll a csillagközi (warp) meghajtás működő tervével (amit azért magam is kétkedve fogadok), a lehetőség megvan... még ha csekély is.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2016.01.07. 22:52:14
  • Deus Ex #12
    A warp hajtómű nem jelentene megoldást, mert mint tudjuk, naprendszeren belül nem szabad használni.:)

    Azok között voltam, akik annó aláírták a peticiót, mely szerint az USA kormányzata vizsgálja meg a Star Trek féle warp meghajtást, de, én még csak a munka megkezdéséről és elméleti számításokról láttam eddig közleményt. Ezek ugyan nem zárták ki a megvalósíthatóságot, de, a jelenség létezését kísérleti vagy más mérési úton megerősítő közleményt sem láttam, talán az egész nem több, mint egyébként a maguk területén megfelelően működő fizikai elméletek értelmezési tartományán kívül megjelenő matematikai délibáb.

    Ha lenne bármilyen értelme gyorsan emberrel a Marsra, vagy a Naprendszeren belül bárhová menni, arra az igazolt fizikai modelleken alapuló és a gyakorlatban már nagyrészt kipróbált technológia is jó alapot nyújthatna. Ismereteim szerint a valódi atomreaktor - és nem az 1 % alatti-körüli villamos hatásfokú RTG - teljesítményszintjéhez illesztett változtatható fajlagos impulzusmomentumú mágnesplazma hajtómű is alkalmas volna gyors naprendszeren belüli közlekedésre, a gyakorlatban egy Mars-repülést hetekre lehetne vele rövidíteni, és a pálya Hoffmansága sem lenne különösebben szempont.

    Mindezzel együtt nem is biztos, hogy a jelenlegi műszaki fejlettségi szinten eröltetni kellene a reaktoros elektromos hajtóművel felszerelt űreszközöket - szerintem azért sem ad senki sehol sem pénzt emberes űrrepülőkre, mert akkor lett kieröltetve a dolog, amikor a technika még nem tartott a valódi többször felhasználható űrrepülők létrehozásához szükséges szinten, és a bürokratikus tökéletlenkedéssel súlyosbított crewkiller-pénztemető végeredményt még nem sikerült elfelejteni - mint ahogy az egész emberes űrrepülés jelen keretek közötti eröltetésének sem látom túl sok értelmét.
    Utoljára szerkesztette: Deus Ex, 2016.01.07. 14:52:06
  • Cyberdog #11
    Pontosítanék. Az erősen közelít az túlzás. Inkább csak közelít, de még mindig spekulatív szinten van a dolog. A NASA igazgatója szerint, kutatják a warp meghajtás lehetőségét, de senki ne számítson arra, hogy egy-két éven belül lesz működőképes prototípus. A NASA kutatással párhuzamosan, a NASA volt fizikusa által alapított alapítvány Tau Zero Foundation is kutatja a technológiát, s más lehetőségeket. A NASA igazgatója felhívja a figyelmét azoknak, akiket érdekel a téma, hogy a Tau Zero oldalán naprakész híreket találhatnak a témában.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2016.01.06. 18:30:04
  • Cyberdog #10
    A warp-hoz kevesebb energia szükségeltetik, mint ahogy azt először hitték. Az új számítások szerint, és a szükséges energiamennyiség szerint, a warp hajtómű, erősen közelít a megvalósíthatóság felé. Csak azért megy most lassan, mert új anyagokat, ötvözeteket és új energiaforrást kell kifejleszteni ahhoz, hogy működőképes prototípust építsenek.

    A NASA létrehozott egy részleget, amely kimondottan a warphajtómű technológiát kutatja.
  • Whysper #9
    3 nyomtatót a népnek!
  • ostoros #8
    Azért egy mély űri lakómodullal már talán jutunk valahova, feltéve, hogy nem totál idióta lesz a tervezés.
  • NEXUS6 #7
    Néhány "csupán pár éven belül megvalósuló" Mars-program. ;)
  • NEXUS6 #6
    Én a holdbázisra nem vennék mérget. Meg arra sem, hogy a 30-as években emberes Mars-program lesz.

    Az űrprogram akkor pörgött igazán, amikor a hidegháború alatt az űrt teljes értékű hadszintérnek szánták. Azonban 67-ben a nagyhatalmak megegyeztek, hogy tömegpusztìtó fegyver az űrbe nem kerülhet, így aztán rengeteg erőforrás szabadult fel az aktuális háborúkra. Le lehetett az űrbombázó, vadász, meg katonai bázis, meg különböző meghajtási projekteket állítani.
  • Sequoyah #5
    Azon is izzadnak ne aggodj. Ezek a kutatasok nem zarjak ki egymast.
  • Soundmaker #4
    A Warp hajtómű még mindig teoretikus, illetve ha meg is valósítható akkor sincs olyan energiaforrásunk ami elég lenne az üzemeltetéséhez. Ráadásul kellene egy energiapajzs is mert az űrben lévő részecskék azonnal szitává juggatnák a hajót ha warpra gyorsítana. (A Warp hajtómű nem hiperhajtómű... a normál teret hajlítja). Sokkal olcsóbb és egyszerűbb a mostani módszerrel jutni a marsra, ehhez csak egy élettér kell, pláne hogy 10 éven belül hold bázist akarnak. Ami jó az egészben, hogy talán újra feléled az űrverseny és a háborúk helyett talán a tudományba ölik a lóvét.