Gyurkity Péter

A Mars holdjain szállnának le a japánok 

A JAXA akár mindkét holdon is leszállna, mégpedig elsőként, megelőzve a többieket.

Azt a terület iránt érdeklődők jól tudják, hogy a NASA a 2030-as évekre tervezi a legfontosabb, immár űrhajósok részvételével elindítandó Mars-küldetéseket, de a többiek sem tétlenkednek. Japán kollégáik például a Mars holdjainak meghódításával kezdenék a sorozatot.

A JAXA bejelentette, hogy a következő pénzügyi évében megkezdik egy újabb fontos küldetés előzetes vizsgálatát, felmérve annak anyagi és egyéb vonzatait, illetve a potenciális előnyöket. A cél a Mars két holdján (vagy netán azok egyikén) történő leszállás, a helyben történő mintavétel, majd pedig a Földre való visszatérés, amelyet a riválisok előtt, elsőként valósítanának meg. Mivel a Hayabusha 2010-ben elsőként tért vissza egy helyben (kisbolygóról) gyűjtött mintával, 2018-ban pedig a Holdon is leszállnának, nyilván nem a levegőbe beszélnek, ám a részletek még homályosak.

Azt ugyanis még nem lehet tudni, hogy pontosan mennyibe kerülne egy ilyen küldetés, mint ahogy az sem világos, hogy milyen technikai feltételeket kellene biztosítani. Érdemes megjegyezni, hogy az oroszok 2011-ben már megpróbáltak útnak indítani egy szondát az egyik hold, a Phobosz, felé, de a szonda még a Föld körüli pálya elhagyása előtt kudarcot vallott és visszahullott a felszínre. Amennyiben a japánok sikerrel járnának, ez valószínűleg a NASA menetrendjét is befolyásolná, bár az amerikai ügynökség is gondolkodik a holdak hasznosításán, hiszen az űrhajósok először itt alakíthatnák ki bázisukat, hogy ezt követően induljanak tovább a bolygóra.

A JAXA a maga részéről legkésőbb 2022-ben indítaná el a küldetést, ezzel valóban megelőznék a riválisokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Amergin #12
    Hát benne van a címben, hogy leszállnának a "japánok". A japánok pedig akármerről nézem mégis csak emberek. Tehát ha japánok szállnak le, akkor emberek szállnak le. Hol itt a gond?
    Ja kérem nagyon szépen tisztában vagyok én vele, hogy hogy kell érteni a címet, de ahogy mondani szokták:"hülye kérdésre hülye válasz".
  • Irasidus #11
    Nukleáris víz nincs. Ez víz, vagy hűtővíz, és nem engedik hanem engedték. Jelenleg tartályokba gyűjtik. Ebben, közepes aktivitású radioaktív szennyező anyagok vannak. Ezek többnyire 8 és 100 napos felezési idővel rendelkeznek, utána gyakorlatilag veszélytelenek. Az erőművi fűtőelemek amik erős vagy nagy radioaktivitású anyagokat tartalmaznak az erőműben vannak, nem szabadultak ki. Mellesleg az óceán hatalmas, és létezik egy fogalom amit úgy hívnak hígítás. Személtetés képen, ha a Földön lévő összes atomerőmű fűtőelemét ledarálnánk és beleszórnánk az óceánba, akkor is kimutathatatlan lenne, mivel az óceán hatalmas, és veszélytelen szintre felhígul. Persze ahol kiengedik a hűtővizet, ott nagyobb a sugárterhelés, ez a rész le van zárva. A többi csak rémhírkeltés, senki nem halt meg sugárbetegségben. Szóval gondolkodjunk, hogy milyen veszélyes is.

    Mellesleg, nem vagy vagy, hanem is-is. Több dolgot is lehet csinálni egyszerre, és csillagászokat meg planetolgusokat hiába küldenél oda, sok mindent nem tudnának egy atomerőművel csinálni. Ostoba érv.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.22. 14:43:14
  • alien47 #10
    A japánok előszőr Fukusimát rakják rendbe. Után menjenek bárhová. A nukleáris víz ócenánba engedése komolyabb probléma, mint hogy a marson produkálják magukat!
  • caius marius #9
    Csak gondold azt végig, hogy a marsjáróknak mennyi időbe telt a bejárt útjukat megtenni. Ez egy embernek max. 2 nap. A kutatásokkal eggyütt legyen négy.
  • Irasidus #8
    "ha pl ocolus rift szerű műszerrel néz a robot kameráján át"

    Ez nem real time, ez min 40 perces késéssel törinék (de van hogy egy napos), és minden művelet lassú, órákig tar már csak egy panorámafotó is, de van olyan mérés ami hónapokig! Ezt egy kutató fél óra alatt megcsinálja! Azért mert messze van, és az input-output adat csak fénysebességgel tud haladni, korlátozott mennyiségben. És persze csak azt tudja csinálni amire képes a robot. Egy ember egyelőre még nagyságrendekkel többre képes.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.18. 22:41:40
  • zola2000 #7
    De mit tud egy, kutatö megcsinálni ha ott van, amit ne tudna akkor ha pl ocolus rift szerű műszerrel néz a robot kameráján át, és rendesen mozgatja a robptkarokat nem értem.

    Ehhez persze folyamatos adatkapcsolat kell, de ahhoz talán elég két műhold ami látja egymást.
  • Irasidus #6
    Pff, ez megint klasszikus ember vs. robot hibás felfogása. Minden esetben az ember kutattat, nem a robot! A robot csak egy műszercsomag, az ember kezének meghosszabbítása, ami adatokat küld, legyen az akármilyen fejlett is. Ráadásul egy robot igen korlátozott lehetőségekkel tud adatot gyűjteni egy valódi kutatóhoz képest. Közhely de igaz, hogy a Curiosity eddigi tevékenységét egy kutató pár óra alatt megcsinálta volna (nem beszélve a többi szondáról)! Egy párhetes Mars-misszió legalább 100 éves űrszondakutatás vált ki, amit ha pusztán költségvetési szempontból nézzük akkor is jobban megtérül, nem beszélve arról az óriási adatmennyiségről amit a kutatandó égitestről megtudnunk. Űrszondát oda kell küldeni ahova az ember nem tud odamenni kutatni, és embert meg oda, ahova tud.

    A holdutazást politikai okból nem ismétlik meg. Az űrkutatáshoz - mint mindenhez az égvilágon - pénz kell. Amit a mi szeretett vagy utált politikusaink adnak. Az usa-ban tételesen dönt a szenátus arról, hogy a NASA mit csinálhat és mit nem. Bármilyen meglepő, de nem ő rendelkezik a pénzzel, azaz ő csak egy végrehajtó szerv. A többi nemzetnek meg nincs pénze a megvalósításra, és szintén nem ő rendelkezik a pénzel.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.18. 19:52:21
  • zola2000 #5
    Mi olyant tud egy kutató ott csinálni, amit egy odaküldött robot nem? Ezért sem ismételgetik a holdutazásokat, mert jól hagzott hogy ember járt a holdon, de az már nem annyira hogy "ismételten"
  • Irasidus #4
    Miért nincs sok értelme kutatót odaküldeni?
  • zola2000 #3
    Gondolom ugy érti, hogy dolgozzunk közösen.
    (bár az hogy ember járjon valahol annak nem sok plusz értelme van azon kívül hogy elmondhatjuk hogy ember járt ott)