Gyurkity Péter
Kocka-műholdakat visz magával az új Mars-küldetés
Ezek pedig élőben közvetítik majd a főegység leszállását, hogy még tisztábban lássunk.
Az úgynevezett kocka-műholdak (CubeSat) az utóbbi években egyre inkább teret nyertek, hiszen az apró méret, az alacsony költségek, valamint a moduláris felépítés jóval szélesebb rétegek számára nyitják meg a kaput a különböző küldetésekben való részvételhez. Magyar fejlesztésre is láttunk már példát, a MASAT-1 már 2012-ben útnak indult, hogy végül idén januárban, a légkörbe belépve fejezze be pályafutását.
A kocka-műholdak létjogosultságát az is jól mutatja, hogy a NASA is komolyan foglalkozik ezen fejlesztésekkel, mi több, soron következő Mars-küldetésükben is helyet szorítanak nekik, mégpedig azzal a céllal, hogy gyorsabban, szinte azonnal hírt kapjunk az eredeti célokra kijelölt egység leszállásáról, annak körülményeiről. Ennek érdekében két ilyen CubeSat csücsül majd a 2016 márciusában a Vandenberg légibázisról felszálló Atlas V rakétán, amelyek Mars Cube One (MarCO) néven egészítik ki a vörös bolygón landolni hivatott Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport (InSight) egységet.
A küldetés két szempontból is újdonságot hoz majd magával. Egyrészt az InSight révén most először tanulmányozzuk majd részletesen a Mars belső struktúráját, másrészt pedig a két CubeSat kategóriájában elsőként repül majd a mélyűrben, hogy igazolja a tágabb felhasználás jövőjébe vetett reményeket. Ők nem sokkal a fellövést követően külön válnak le a rakétáról és saját pályán veszik útjukat a bolygó felé, a tervek szerint pedig időben beérkeznek a helyszínre, hogy közvetítsék a jövő szeptemberre előirányzott landolást.
Bár ez utóbbi adatait az InSight az UHF-sávban folyamatosan továbbítja majd a 2006 óta helyben keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felé, ez azonban nem tudja azonnal a Föld felé küldeni az adást, így a késleltetés akár az egy órát is elérheti. Itt segít majd a két, egyenként 6 modulból álló, 36,6 x 24,3 x 11,8 cm-es kocka-műhold, amelyek szintén veszik majd az adást, de azonnal továbbítják is azt az irányítóközpont felé, hogy az illetékesek jóval gyorsabban felmérhessék majd az aktuális helyzetet. Amennyiben a küldetés ezen része is sikerrel zárul, a jövőben még több expedíció viheti majd magával a közvetítéshez szükséges kocka-műholdakat, amelyek később egyéb feladatokban is segítenének.
Az úgynevezett kocka-műholdak (CubeSat) az utóbbi években egyre inkább teret nyertek, hiszen az apró méret, az alacsony költségek, valamint a moduláris felépítés jóval szélesebb rétegek számára nyitják meg a kaput a különböző küldetésekben való részvételhez. Magyar fejlesztésre is láttunk már példát, a MASAT-1 már 2012-ben útnak indult, hogy végül idén januárban, a légkörbe belépve fejezze be pályafutását.
A kocka-műholdak létjogosultságát az is jól mutatja, hogy a NASA is komolyan foglalkozik ezen fejlesztésekkel, mi több, soron következő Mars-küldetésükben is helyet szorítanak nekik, mégpedig azzal a céllal, hogy gyorsabban, szinte azonnal hírt kapjunk az eredeti célokra kijelölt egység leszállásáról, annak körülményeiről. Ennek érdekében két ilyen CubeSat csücsül majd a 2016 márciusában a Vandenberg légibázisról felszálló Atlas V rakétán, amelyek Mars Cube One (MarCO) néven egészítik ki a vörös bolygón landolni hivatott Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport (InSight) egységet.
A küldetés két szempontból is újdonságot hoz majd magával. Egyrészt az InSight révén most először tanulmányozzuk majd részletesen a Mars belső struktúráját, másrészt pedig a két CubeSat kategóriájában elsőként repül majd a mélyűrben, hogy igazolja a tágabb felhasználás jövőjébe vetett reményeket. Ők nem sokkal a fellövést követően külön válnak le a rakétáról és saját pályán veszik útjukat a bolygó felé, a tervek szerint pedig időben beérkeznek a helyszínre, hogy közvetítsék a jövő szeptemberre előirányzott landolást.
Bár ez utóbbi adatait az InSight az UHF-sávban folyamatosan továbbítja majd a 2006 óta helyben keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felé, ez azonban nem tudja azonnal a Föld felé küldeni az adást, így a késleltetés akár az egy órát is elérheti. Itt segít majd a két, egyenként 6 modulból álló, 36,6 x 24,3 x 11,8 cm-es kocka-műhold, amelyek szintén veszik majd az adást, de azonnal továbbítják is azt az irányítóközpont felé, hogy az illetékesek jóval gyorsabban felmérhessék majd az aktuális helyzetet. Amennyiben a küldetés ezen része is sikerrel zárul, a jövőben még több expedíció viheti majd magával a közvetítéshez szükséges kocka-műholdakat, amelyek később egyéb feladatokban is segítenének.