Gyurkity Péter

Oxigént termelne a Marson a NASA 

A NASA egy olyan projektet finanszíroz, amely a szükséges oxigént helyben állítaná elő.

Néhány nappal ezelőtt olvashattunk arról, hogy az amerikai űrügynökség megerősítette a harmincas évekre vonatkozó legfontosabb tervének koncepcióját, amelynek eredményeként még éppen az évtized vége előtt űrhajósok is leszállnának a vörös bolygón. Most egy olyan projekt támogatásáról döntöttek, amely a küldetéssel kapcsolatos egyik legnagyobb akadályt hárítaná el.

A NASA Innovative Advanced Concepts (NIAC) programján belül a szintén amerikai Techshot Inc. projektjének finanszírozása, pontosabban annak támogatása mellett foglaltak állást, amely egy új megoldás keretében képzelné el az űrhajósok és a később létrehozandó kolónia oxigénszükségletének fedezését. A szakemberek szerint baktériumok, illetve alga felhasználásával megvalósítható lenne a szükséges oxigén és nitrogén helyben történő előállítása, mégpedig a Mars talajából, a felszín alatt mindössze néhány centiméterrel elhelyezett speciális modulok és tartályok révén. Amennyiben sikerrel járnak, a bolygó felé útnak induló űrhajóknak nem kellene méretes oxigéntartályokat magukkal vinniük, ezzel pedig a költségek is csökkenthetők lennének.

A Techshot kutatói olyan Mars-szobákat alakítottak ki, amelyek minden tekintetben utánozzák a bolygón uralkodó viszonyokat, legyen szó a sugárzásról, a légkör összetételéről, vagy akár a nappalok és éjszakák egymást követő ciklusáról. Ezen szobákban tesztelik a felhasználni kívánt mikrobákat, amelyek azonban a 2020-as években útnak induló új marsjárón is helyet kapnának, hogy azután a talajba ágyazva a helyszínen bizonyítsák létjogosultságukat. A következő évtizedben elvégzendő helyi tesztek fontosabb adatait és eredményeit a bolygó körül keringő szonda kapná meg, amely az irányítóközpont felé továbbítaná azokat, így valós információ alapján dönthetnénk a későbbi alkalmazásról.

Ahogy azt említettük, a szükséges oxigén és nitrogén helyi előállítása hatalmas tehertől mentesítené a később expedíciókat, amelyek így egyéb felszerelést és utánpótlást vihetnének magukkal.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #44
    Miért is kellene elköltenie?

    Egyébként erről én is hallottam, hogy a marslakók nagy pénzt fizetnének, hogy telefonbetyárkodhassanak a Földre. A netes pornóért meg kifejezetten rajonganak, csak az náluk nincs, így egy szélessávú internetes interplanetáris gerinchálózatban nagy üzleti potenciál van.

    Egyébként csókoltatom az éjszakásnővéreket a pszichiátrián!
  • jovokutato #43
    Mire költi el ezt a pénzt?
    Az USA-ba az adó miatt nem fogja visszavinni..
    A Mars-Föld közti kommunikáció is hozna bevételt..
    A z USA polgár egyik tulajdonsága a patriotista viselkedés..ezt ki is használja a kormányzat...
  • VolJin #42
    Az Apple azért adja el a termékeit, hogy legyen neki 200 milliárd dollárja, és nem azért, hogy utána a 200 milliárdjából építsen marskolóniát.
    A részvényesek helyében faszkorbáccsal ütném agyon a menedzsmentet, ha ötlet szintjén felvetne egy marsmissziót a cég pénzéből.
  • jovokutato #41
    frissebb NASA költségvetési adatok
    http://www.hirado.hu/2015/02/03/urtaxikat-es-a-melyurt-celozza-a-tervezett-nasa-koltsegvetes/
  • jovokutato #40
    Itt más szempontokat is figyelembe kell venni..
    De profit szempontjából is megéri,mert a technológiai fejlesztések visszaforgatásából nem kevés profitot termelnek a cégek..
  • jovokutato #39
    A magáncégeket nem köti a kormány..Ők a saját tőkéjüket arra fordítják,amire akarják..
    A Curiosity költsége 3 milliárd dollár
    http://jozanparaszt.info/cikkek/brittudos/a-nasa-felfedte-2014-es-budzsetervezetet.html
    Az igazi költségek azok a technológiai fejlesztések költségei,elsősorban a minden szakértő által kulcsnak tekintett hatékonyabb-gyorsabb,kisebb- hajtómű megalkotása.
    De ezen költségekre lenne fedezet a magáncégek részéről..
    Csak az Apple-nak jelenleg van 200 milliárd dollárja-ezt szembe lehet állítani a NASA költségvetésével-és ott van még a többi magáncég is..
    Lenne pénz,csak az a kérdés,hogy akarják-e.
  • jovokutato #38
    Kína tervei:emberes repülések,űrhajók összekapcsolása,saját űrállomás,holdbázis..
    Lépésenként halad és gyorsabban,mint a hidegháborús űrverseny idején a két fél.
    És Kína húzza magával Indiát és a többi űrhatalmat is..
    Ezért gondolom azt,hogy újabb űrversenyt fog elindítani..
  • jovokutato #37
    A marsi szél erejének,sebességének és hatásainak utána lehet nézni..
    A legbiztonságosabb a felszín alatt bázis.az,hogy milyen mélyen legye,az jó kérdés
  • Tetsuo #36
    Egy cég nem csak a felesleget fekteti be, hanem a belé vetett bizalmat pl. a meghirdetett projekt felé.
    Ha profitábilisnek tűnik egy tervezet és elindítják, akkor komoly pénz állhat össze mögötte. Pénzintézetek, konzorciumok stb.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2015.05.22. 00:20:36
  • Irasidus #35
    Rosszul gondoltad. Egy cégnek nincs elég pénze ehhez. Az Appelnek a 194 milliárd dollár feleslegje van, ami kevesebb mint a legdrágább Mars űrszonda. Persze az egész küldetés sokkal drágább. Ennyi édes kevés.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.05.22. 00:00:05