52
-
Nos #52 Elég jól definiáltak egy pontig. A nyelv nem egy matematikai formalizmus, ezt nem én találtam ki, és nem nehéz belegondolni, hogy így van. Valójában valószínűleg a fogalmak egy jó része alatt legalább egy picit mindenki mást ért. Míg a "tudomány" szó alatt adott korban és adott csoporton belül az emberek többsége biztos, hogy valami nagyon közelit ért, addig a hitnek már a legbutább szótárban is legalább két definíciója van, ha pedig valaki már filozófiai magasságokba emeli a dolgot, ha csak annyira is, hogy azt állítsa, hogy a tudomány hit, vagy nem, akkor bizony érdemes megbeszélni azt is, hogy egyáltalán miről beszélünk, mivel már a két szótári jelentés is eltérő állítást eredményez. Olvass egy kicsit a szemantikáról, a logikai és strukturális szemantikáról, érdekes.
Amúgy az időézet qva jó :) -
asgh #51 A múltkor hallottam egy jó szöveget erről:
Lehet, hogy a tudományban mégis csak léteznek vélemények és a madarak azért tudnak repülni, mert más a véleményük a gravitációról.
-
Sequoyah #50 Szerencsere a tudomanyt magat ez hidegen hagyja. A tudomany modszerei pontosan es erthetoen definialtak (egy pelda a te szavaiddal: "reprodukálható módon, több független forrásból megerősítve"). Az, hogy egyesek ezt nem ismerik es/vagy nem hajlandoak kovetni, mit sem rontanak a tudomanyon magan.
A baj ezzel az, hogy a hulyek nagyon magabiztosak, es sok embert meg tudnak gyozni, aki nem ert az egeszhez, es nem akarja beleasni magat. Ezzel pedig az altalanos intelligenciat rontjak. A tudomanyt persze ez hidegen hagyja, mert a vilag mukodese nem fog megvaltozni csak azert, mert valaki felreerti azt:) -
asgh #49 A tudomány és a hit elég jól definiált fogalmak, csak egyesek abban lelik örömüket, ha a fogalmakat keverik vagy relativizálják.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy ha egyes "a hivatalos tudomány által üldözött" ezotériahívők áltudományos halandzsája lelepleződik, akkor agresszív nyelvújításba kezdenek, azaz próbálják megváltoztatni az amúgy évszázadok óta egyértelmű alapfogalmak jelentését, hogy azok passzoljanak az agymenéseikhez. Ha pedig ebben sem találnak követőkre, akkor átmennek költészetbe, hogy ők ezeket a fogalmakat csak mint hasonlatokat vagy mint metaforákat használták, mert tudomány mint olyan nincs is, csak vallás meg művészet van, ezért mindenki minden szó alatt azt ért, amit akar.
Tipikus esete ennek az evolúció tagadás vagy mondjuk a Holdra szállás megkérdőjelezése: először jönnek a zagyva elméletek, majd amikor sorra cáfolják őket, akkor váltanak a "nekik is joguk van a véleményükhöz" politikai érvelésre.
Az egész persze arra megy ki, hogy számon kérhessék a civilizált párbeszédben elvárható toleranciát a velük egyet nem értőktől és amikor ezt nem kapják meg, akkor a másként gondolkodók szabadságharcos mártírjaiként tündökölhessenek.
Csakhogy, mint lejjebb már leírtam, a tudományban nincs olyan, hogy tolerancia. Mint ahogy többségi vagy kisebbségi álláspont sincs. Csak több-kevesebb támogatást élvező elméletek és kísérleti bizonyítékok vannak. Viszont lehet akár a társadalmilag legbebetonozottabb elmélet a világon, ha kísérletileg az ellenkezőjét igazolják (reprodukálható módon, több független forrásból megerősítve), akkor az illető elméletből egyik pillanatról a másikra tudománytörténet lesz. (Ilyen volt pl. a biológiában az akkoriban széles körben elfogadott flogisztron elmélet, amit Pasteur kísérletileg cáfolt.)
Persze az is igaz, hogy sokan próbálják a politikai, vallási, világnézeti eszméiket tudományos alapon igazolni pont azért, mert akkor azt hiszik, hogy felmentést kaphatnak a másokkal szembeni tolerancia alól. (Értsd: szabadon lehülyézhetik azt, aki másként gondolkodik a világról, akár köze van ennek a tudományhoz, akár nem.) Ezt az amúgy valóban káros jelenséget keverik egyesek azzal, hogy a "hivatalos tudomány" minden különutas megoldást alapból üldöz.
Ennek viszont semmi köze ahhoz, hogy hogyan használjuk a tudományos fogalmainkat.
Értsd: ha valaki a fejében kavargó kuszaságtól nem a normális embertől elvárható módon próbál szabadulni, azaz hogy megfigyel, kérdez, kétkedik és tanul, hanem félinformációk alapján alternatív valóságképet épít, majd azt akarja másoknak realitásként eladni, akkor jutunk el a "másként gondolkodás" azon szintjére, amit tényleg csak nettó hülyeségként lehet jellemezni.
A "tudományos korrektség" jegyében persze tegyük hozzá, hogy csak addig, amíg kézzelfogható kísérleti eredmények nem igazolják az állításait.
Utoljára szerkesztette: asgh, 2015.08.14. 17:03:51 -
Sequoyah #48 Attol, hogy 100.000 tudos nem talal hibat, senki sem akadalyozza meg a 100.001-diket, vagy eppen teged, hogy megcafolja. De a cafolat nem az, hogy te mindenfele tudas nelkul idebofogod hogy nem hiszed el, mert tul bonyolult neked, vagy csak ugy.
Szepen bizonyitsd be hogy nem igaz, es tard a nyilvanossag ele. Senki nem akadalyoz meg teged. Megtortent mar tobbszor is, hogy eleg erosnek latszo elmeleteket valaki megcafolt, es a tudomany elfogadta azt.
De sajnos te nem mutatsz tobbet, mint a hitbuzgo vallasos, aki befogja a fuleit, hangosan lalalazik hogy ne hallja amit mondanak neki, es csakazaertis ragaszkodik hozza, hogy a fold lapos.
Keves, nagyon keves.
Legy szives eloszor a tudomanyos gondolkozas alapjaival kerulj tisztaba, mert anelkul ez csak kotekedes, es egyszeruen nem egy nyelvet beszelsz a tudomanyos elettel. -
Irasidus #47 Lehet, hogy neked mindegy, de a valóságban az a helyzet pontosan az, hogy a leírtak miatt soha nem lesz a gyorsulás nulla. A relem a gravitáció mértékéről beszél, nem gravitációs gyorsulásról, vagy erőről. Mellesleg Einstein óta a gravitáció nem erő, így a több mint 300 éves Newtoni elmélettel vitatkozol pusztán. Én képes vagyok felfogni, hogy gravitáció nem erő, és gravitációs gyorsulás nem egyenlő a gravitációval, te vagy az aki képtelen ezt felfogni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 15:03:23 -
#46
Bocs, az első bekezdés szólt közvetlenül Neked, a többit ne vedd magadra, teljesen OK amiket írtál.
Iras, most tényleg azon akadtál fenn, hogy a Föld nem gomb alakú? Vagy kocka?
Teljesen mindegy milyen alakú, minden testnek van tömegközéppontja és rohadtul nem érdekel, hogy ez egy méterrel errébb vagy arrébb van, teljesen nulla-e vagy a gyakorlatban meghatározható-e.
Tehát a probléma: a Föld középpontja felé haladva a nullát közelíti a gravitáció(s erő) így a fekete lyuk középpontjában is a nullát közelíti a gravitáció(s erő).
Ezzel szemben a relelm a végtelent közelíti a fekete lyukban. Képes vagy felfogni a kettő közötti végtelen nagy különbséget? -
Nos #45 Te most szerintem nagyon mellélőttél. Én nem mondtam neked ellent, és annak sem mondtam ellent, amit leírtál.
"100 ezer tudós nem talál hibát az akkor is lehet hibás" - Ilyesmiről nem is beszéltem. Meg ráadásul teljesen egyetértek vele.
Csak elkezdtetek itt dobálózni azzal, hogy a tudomány hit, vagy nem, és erre írtam, hogy ez igazából csak a definícióktól függ. Ha a hitet szűken definiáljuk, nagyjából a klasszikus vallások szintjén, akkor nem hit. Ha nagyon tágan definiáljuk, akkor meg előbb utóbb eljuthatunk a legvégletesebb szkepticizmusig, amitől beljebb minden hit, a tapasztalással alátámasztott dolgok is, szóval a tudomány is. Erre írtam, hogy amíg nincs definíció, addig mindkettő lehet. De ez már annyira nem a téma, hogy itt be is fejeztem a trollkodást, kiszálltam. Bocs -
Irasidus #44 1. A valóságban nem nulla mert a Föld gravitációs és geometriai központja nem esik egybe. Egész pontosan 1,75 pGAL! Ezenkívül a föld nem gömb alakú, továbbá ez függ a töltés-sűrűségétől, a centripetális erőtől, és még számtalan egyéb tényező befolyásolásától, ami miatt a valóságban sem lenne nulla a gyorsulás, csak is elméletben.
2. A gravitáció hatásai: a nagy nyomás, és hőmérséklet illetve a föld tömegközéppontjában a legmagasabb az idődilatáció (amit a Föld központján áthaladó részecskék késével lehet igazolni), illetve létrehozz egy úgynevezett gravitációs kút nevű jelenséget.
3. A _gravitációs erő_ és _gravitáció_ megint csak nem ugyanaz, a gravitációs erő sem lesz nulla az első pontban kifejtett okok miatt, csak elméletben. Viszont maga a gravitáció nem nulla.
A gravitációt nagyon szépen összekevered a gyorsulással, a kifejtett erővel, és hatásával. Én csak ezt látom...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 12:57:18 -
gforce9 #43 Nem mintha analógiát lehetne vonni a fekete lyuk meg véges kiterjedésű test között, de azért te megpróbálod. Gratulálok. -
#42
Te egy gigász vagy, rendben, nem ugyanaz. Légy szíves mondd meg
1. mekkora a gravitációs gyorsulás a Föld középpontjában. (= 0)
2. mekkora a gravitáció(s hatás) a Föld középpontjában. (= 0)
3. mekkora a gravitációs erő a Föld középpontjában. (= 0)
Az erővektorok a középpontban összegeződnek, algebrai összegük nulla. Mit nem értesz? Tán azt, hogy a gravitáció nem is erő hanem egy hazugság? -
Irasidus #41 A _gravitációs gyorsulás_ és _gravitáció_ nem ugyanaz. -
#40
Semmit nem írtam a tömegről. Minden test középpontjában nulla a gravitációs erő és nulla a gravitációs gyorsulás. A test saját gravitációs ereje a középpontban kiegyenlíti magát, A Föld okozta gravitációs gyorsulás nem a felszínen a legnagyobb hanem kb 3000 km mélységben. Ettől befelé csaknem lineárisan csökken, a középpontban nulla lesz.
Tudod mi a röhej? Hogy ezt vitatod. -
Irasidus #39 "Csakhogy ez nem igaz, mert minden test középpontjában nulla a gravitáció, pl a Föld középpontjában NULLA a gravitáció (ott súlytalanság van)."
Még mindig kevered a súlyt a tömeggel. Nem nulla. Amúgy nagyon "tetszik", amikor valaki a számítógépén írja, hogy tudomány hit. Annyira mókás, mint egy csapat táncoló hering, és körülbelül annyira értelmes is.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 09:40:48 -
#38
Kösz, elhisszük amit száz (vagy egy, vagy ezer) másik tudós állít. Van aki nem hisz el minden nyilvánvaló ostobaságot.
Másik példa, a relelm szerint egy fekete lyuk közepe felé tartva a téridő görbülése egyre nagyobb lesz és a szingularitásnak nevezett pontban végtelenné válik, magyarul a gravitáció a végtelenbe ugrik.
Csakhogy ez nem igaz, mert minden test középpontjában nulla a gravitáció, pl a Föld középpontjában NULLA a gravitáció (ott súlytalanság van).
Ennek következtében a relelm tévedése a fekete lyuk belsejében a középpontot közelítve egyre nagyobbá válik és a középpontban a tévedés végtelen nagyságrendűvé válik.
Hány ezer fizikus gondolja ezt a fatális baromságot (= relelm) mégis a természet legpontosabb leírásának?
szekója, 100 ezer tudós nem talál hibát az akkor is lehet hibás. És a fizika tele van vele. Megtisztelnél ha nem általánosságban kételkednél hanem mondjuk egyetlen példán mutatnád meg mivel nem értesz egyet. És akkor segítek. -
Nos #37 Na de szép, egy újabb sehová sem vezető definíciós vita. Szóval ha valaki ad egy totál pontos definíciót arra, hogy számára mi az a hit, meg ad egy totál pontos definíciót arra, hogy számára mi az a tudomány, akkor kijelenthetjük, hogy számára a tudomány hit, vagy nem. Per pillanat nekem még mindkét lehetőség belefér. -
gforce9 #36 "Leírtad a véleményedet. A tudomány hit."
Úgy látom, hogy nem elég a fantáziálásod, de komoly fogalmi zavarokkal is küzdesz. A hit az az ezotéria színvonal. A tudomány nem hitkérdés. Maximum neked az. Ezzel viszont senki sem fog semmit kezdeni. -
Sequoyah #35 Nem, a tudomany nem hit. Es azert nem, mert barmi reprodukalhato, es sajat magad altal is ellenorizheto. Es ellenorzik is sokan. Barmit mond egy tudos, 100 masik tudos kezdi el keresni benne a hibat. Olyan nincs, hogy 100 masik tudos nem talal hibat, de TE kedves Astrojan igen. Ellenkezo esetben mar az osszeeskuveselmeletek talajan jarunk, es lesullyedtunk az ostobasag szintjere.
Minden mas tevedesed ezen alapul. Ha a te gondolkozasmododdal mukodne a tudomany, akkor sosem erne el semmilyen eredmenyt, es nem lenne se urutazas, se mobiltelefon, mert mar az alapveto konteztusban sem ertene egyet senki.
Az altalad hozott peldakat pedig total felreertelmezed, mintha a blikkbol olvastad volna oket, 0 megertessel. -
#34
Leírtad a véleményedet. A tudomány hit. Vedd észre, hogy elhiszed amit a tudósok mondanak. Én meg nem hiszek el akármit amit a tudósok mondanak.
Egyetlen kisérlettel megdönteni? Mondok egy példát, a sötét anyag. A légkör fölé telepített IR spektroszkóppal már vagy 15 éve megtalálták a szükséges mennyiségű, hiányzó anyagot. Nagy égés, mert a legegyszerűbb gáz, a molekuláris hidrogén amit eddig nem láttak, lévén a légkör alatt a csíkjai elnyelődnek. Hát ez gáz, egyszerűbb letagadni (az ESA találta meg, nem az ezoterikusok)
Vagy mondok egy másikat, kettéhasították az elektront. Erre jönnek a wikipédiatudósak és bejelentik, hogy az elektron elemi részecske.
Itt egy másik, Pound és Rebka kimutatták, hogy a Föld felé eső foton sebessége növekszik. A tudóskák előkapják a lexikont és megnyugodva konstatálják, hogy a fénysebesség állandó.
Kedves szekója, a Higgs bozon megtalálása mit jelent Neked? Azt mondták, hogy már talán majdnem megvan és akkor ez már neked bizonyíték? Vagy csak az lenne a bizonyíték, hogy Nobelt kapott érte a Péter?
A téridő görbüléséhez először a téridő létezését kellene bizonyítani. Nagyon nagyot tévedsz ha azt hiszed, hogy a téridőben élsz, a képzeleted rabja vagy.
Nem a bizonyítékát írtad le, hanem csak annyit, hogy higgyem el.
Kb olyan mint amikor egy hívő így érvel: higgyem el, hogy van isten, mert csak.
Kisérleti bizonyíték. Van? Nincs. -
Sequoyah #33 A Higgs bosont megtalaltak, ergo bizonyitott. Mondom hogy nagyon regi a fizikakonyved:)
A fenysebesseg allandosaga bizonyitott, es kiserletekkel alatamasztott. Attol, hogy kitalalsz meseket "elbaltázott és félreértett kisérletekrol" attol a valosagot nem tudod megvaltoztatni.
A terido gorbulese bizonyitott.
A terido letezese erdekes, tagadasa olyan, mintha azt mondanad, hogy a fold lapos:) Benne elsz baszki, ha az nem igaz, akkor semmi sem igaz. A tudomany nem igy mukodik...
Te mindent csak hiszel, illetve mindennek az ellenkezojet is csak hiszed, de a tudomanyban nem ismeri a hit szot. feltetelezesek, es bizonyitasok vannak. Attol, hogy te nem hiszel a bizonyitasokban, az egyeni problema es a vallasossaghoz van koze, nem a tudomanyokhoz. -
Sequoyah #32 Neked hany eves a fizika/csillagaszat konyved? Valoban volt valami ilyesmi elmelet, de eleg regen, azota mar soksok minden kiderult, pl hogy az univerzum gyorsulva tagul, es rohadtul nem latszik benne a ciklus. Mivel az univerzum egyre csak tagul, es az entropia folyamatosan no, igy valoszinuleg kihules lesz a vege. Szepen minden csillag elhal, es eltavolodik egymastol.
Azert meresz vagy, hogy tenykent kozolsz egy olyan fizikai elmeletet, ami csak egy a sok kozul, es raadasul meg csak nem is a legerosebb, legalatamasztottabb elmelet. -
asgh #31 "Ezek a bigottak fel nem foghatják, hogy lehetnek más vélemények is mint az övék."
A tudományban nincs olyan, hogy vélemény.
Elméletek, sejtések, feltételezések lehetnek, amiket vagy alá tudnak támasztani kísérleti bizonyítékokkal vagy nem.
A véleménynek azonban a tudományban semmi értelme, mert a vélemény egyéni szubjektivitáson alapul.
Így míg a vallásban, művészetben, politikában a civilizált emberek elfogadják akár egymásnak szögesen ellentmondó vélemények létjogosultságát is, addig a tudományban nincs helye az ilyen jellegű toleranciának, mert azzal a tudomány lényegét kérdőjeleznéd meg.
Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne akár egyetlen kísérlettel megdönteni évezredek óta stabilnak hitt elméleteket, csak ahhoz konkrét kísérleti bizonyítékokkal kell előállni, nem pedig ezotériás halandzsával. -
#30
Te jó ég ... -
VolJin #29 Úgy, hogy minden elemi részecske hullám, az anyagi vetület csak makroszintű észlelés. -
gforce9 #28 Az elektron nem osztható. Jlenelegi tudásunk szerint elemi. Az hogy te valahol olvastál erről valami baromságot attól még nem lesz igaz. A kvarkokra épülő modellből meg kb az történt, hogy kiszámoltak valamit, hogy itt és itt ez és ez fog történni a gyorsítókban. És az történt. Ezt nevezik alátámasztásnak. A te marhaságaidra viszont semmiféle ilyen nem létezik.
Nem, nem kell linkelned semmit. Linkeltél már korábban, megalapozatlan férc agyszüleményeket, nem kell több. -
#27
Nem érted, hogy az elektron NEM elemi részecske, wikipédiatudós ?
Két részre hasítható, egy töltéshordozó részecskére és egy spinhordozó részecskére.
A kvarkokban is csak hiszel, mert olvastad a wikipédiában. Nem vitás, ez egy bevett, elfogadott hit, csak nem igaz.
Az elektron hullámként veszi körül az atommagot, ezt hiszed. Hogy osztod ketté a hullámot holonra és spinonra? Amik részecskék, ráadásul elemi részecskék.
Jaj te jó ég, nincs itt valaki értelmes? -
gforce9 #26 Mikor fogod már a téveszméid terjesztését befejezni?
Az összes dolog amit leírtál úgy fantázia ahogy van.
Kértünk már szépen és csúnyán is, hogy egy ezotéria fórumra menj inkább. Ott el fogják hinni a kitalációid. Jó ez neked, hogy 3 perc alatt szétkapják minden mondatod, mert annyi következetesség sincs bennük, mint egy 2 éves gyerek gügyögésében? -
#25
Megszöktél vagy kiengedtek? Inkább előbbi. -
VolJin #24 "Például azt hisszük, hogy az elektronok keringenek az atommag körül. De nem keringenek. Baj is lenne, mert akkor sugároznának."
Baromira nem hisz ilyeneket a tudomány. Hullámként veszi körül. -
VolJin #23 Jézusom, ezeket a téveszméidet honnan szülöd? Az atomokat alkotó elemi részecskékből mondok neked hármat. Up és Down kvark, és az elektron. Mind a proton és mind a neutron Up és Down kvarkokból álló összetett részecske. -
VolJin #22 Rosszul tudod. Azért van még anyag, mert a protonok még nem bomlottak le. Gyakorlatilag a felezési idejük töredékénél sem járunk. Utána lehet nézni, hogy 10 az akárhányadikon év a felezési ideje... -
VolJin #21 Nem rád gondoltam. :-) -
#20
A hőhalál ELMÉLET ismert, nem pedig az univerzum vége. Az Univerzum végéről feltételezések vannak, mind rossz. A jelenlegi fizika félreértéseken, tévedéseken és bigottságon alapul. Utóbbi itt a fórumon is látható, ami személyeskedésben és a wikipédiában ki is merül. Ezek a bigottak fel nem foghatják, hogy lehetnek más vélemények is mint az övék. Főleg ha az övék totálisan rossz.
Nem bizonyított amiket írok?
Talán a nemlétező téridő görbülése bizonyított? Hogyan, ha még a téridő léte sem bizonyított, hiszen egy matematikai konstrukció.
Vagy a nemlétező Higgs bozony bizonyított? Elhiszik néhányan, hogy már csaknem éppenhogy majdnem megvan. De sosem lesz meg.
Vagy a nemlétező szingularitás bizonyított? Botrányos téveszme.
Vagy a fénysebesség állandósága bizonyított? Egy elbaltázott és félreértett kisérlet miatt hisznek benne (MM)
Van egyáltalán valami, ami bizonyított? Elhisszük amit a fizikusok jószándékkal vagy anélkül tévednek.
Körülbelül annyi a bizonyított állítás, hogy a Föld gömbölyű(t közelítő alakú). A tudomány feltételezéseken és érveken alapuló hit. Rémesen kevés a bizonyíték.
Például azt hisszük, hogy az elektronok keringenek az atommag körül. De nem keringenek. Baj is lenne, mert akkor sugároznának.
Vagy azt hisszük, hogy az elektron elemi részecske, de nem az.
Vagy azt hisszük, hogy a proton kvarkokból épül fel. Persze senki sem látott még kvarkot.
Kevés dolgot tudunk és sokkal többet hiszünk. Inkább iszunk.
-
#19
Az univerzum vége ismert. Heat death. Csak azt nem tudjuk, hogy utána mi lesz. -
#18
Nem egészen. Csak az anyag jelenlegi formája szűnik meg, az anyag maga nem. Mi megszűnünk létezni, megszűnik a Föld, a csillagok, a galaxisok. Megszűnik ez a fajta rendezettség amiben élünk.
Az anyag nem szűnik meg, mert az anyag csupán kettő féle energiarészecske, elemi részecskék. Ezek nem keletkeznek és nem teremtődnek. Csak egymással kapcsolódva egyre összetettebb részecskékké állnak össze, amelynek következtében egyre nagyobb szervezettségű anyagformák alakulnak ki.
Az abszolut nullán nem az energia szűnik meg, hanem csak bizonyos mozgásformák. Ott leállnak a rezgések, az atomok, molekulák forgó, haladó mozgása. De az energia nem szűnik meg, mert a hajtóerő egy örökmozgó energiarészecske, a graviton elemi részecske. Az elektronok (és a protonok is) 0 K-n is fénysebességgel keringenek a tóruszban, nem szűnik meg az elektron, sem a proton. Csak befagy(na, ha lenne ilyen). -
ugh #17 Ha a vilagegyetem megszunik mindennek vege lesz mivel kb nem lesz energia, ezert nem lesz anyag sem.
Ha jol tudom abszolut nullan nincs semmi mivel nincs energia.
Az hogy van anyag az a +2 foknak koszonheto... -
#16
Ugyan már! Én csak röhögni tudok azon, hogy hányan reagáltak komolyan a minmeghalunk megjegyzésre az utóbbi napokban különböző fórumokon.
Javaslom, hogy te se vedd túl szigoran a hsz-eket. ;) -
VolJin #15 Komolyan mondom, hogy ennyi hülyét egy rakáson még nem láttam, mint itt az SG-n.
Astrojan egy tök értelmetlen halandzsát nyomott, aminek semmi köze a tudományhoz, de mivel szerepel benne a gravitáció, a Newton, az elektron, a proton, a tórusz, bamba balfasz módjára tapsikoltok neki, és annak ugattok, aki megkérdőjelezte. Most az egy másik kérdés, hogy ő is téveszmés alapon nyilatkozgat, mert azt ugyanúgy nem látjátok át, de azért a bégetés megy, hogy a tudomány, miközben azt sem tudjátok, hogy azt eszik vagy isszák... -
VolJin #14 Ezt hogy a faszba olvastad ki a cikkből???
Arról szólt, hogy kétmilliárd éve a csillagok fiatalabbak voltak, ezért intenzívebb fényűek, illetve azóta kevesebb új csillag született. -
VolJin #13 Az nem bizonyított, amit Astrojan fantáziál a konyhában.