Egy új módszerrel egyetlen csepp vérből megtudhatjuk, milyen vírusokkal fertőződtünk eddigi életünk során, a vér ugyanis elraktároz minden ilyen információt, olyanokat is, amire mi már nem emlékszünk, vagy nem is tudtunk.

A VirScan elnevezésű teszt eddigi eredményei szerint a felnőttek világszerte átlagosan 10 vírussal találkoznak. A módszerrel beazonosíthatják a vírusfertőzések, és az olyan rejtélyes betegségek közötti összefüggéseket is, mint a krónikus fáradtság szindróma.

Amikor egy vírus megfertőzi a szervezetünket, immunsejtjeink antitestek termelésével válaszolnak, melyek semlegesítik a vírust. Az antitestek továbbra is jelen vannak, jóval azután is, hogy a vírus távozott testünkből, készen állva arra, hogy egy esetleges visszatéréskor gyorsabb reakciót biztosítsanak. Mindez azt jelenti, hogy egyfajta vírusos lábnyomként is tekinthetünk rájuk, ami arról árulkodik, hogy az immunrendszer célba vette az adott vírust a véráramban. A vírusok egykori jelenlétét úgy tesztelik, hogy a vérmintát az adott vírus proteinjének teszik ki. Amennyiben az antitestek megtámadják, a vírus a múltban megfertőzte a minta tulajdonosát.

Stephen Elledge, a Harvard Egyetem kutatója munkatársaival továbbfejlesztette ezt a módszert, egyetlen teszttel vizsgálva meg az összes emberi víruscsaládnak való kitettséget. Ehhez csupán egy csepp vérre van szükség, és a módszer költsége mindössze 25 dollár, ugyanakkor több rejtett fertőzést is felfedhet. "Sok embernek van például hepatitis C-je anélkül, hogy felismerné" - tette hozzá Elledge. A VirScan kifejlesztéséhez az Elledge vezette csapat egy nemzetközi adatbázist használt, ami magába foglalja az összes ismert, embereket megfertőző vírust, 206 faj körülbelül 1000 törzsét. Ennek az információnak a birtokában minden egyes vírus esetében újraalkották a proteinek létrehozásáért felelő DNS-eket, majd a DNS szegmenseket különálló bakteriofágokba, baktériumokat megfertőző vírusokba helyeztek, amik felszínükön létrehozzák az adott proteint.


Amikor valakinek a vére keveredik a bakteriofág kotyvalékkal, az antitestek hozzátapadnak a megfelelő proteinekhez, a bakteriofágok szekvenálásával pedig elénk tárul az egyén vírus-története. A technika hasznos lehet az új vírusok feltűnésénél, az immunrendszer reakciójából ugyanis következtethetnek, melyik családhoz tartozik az új vírus. Ugyancsak hasznos lehet a még feltérképezetlen rendellenességek esetleges vírusos kapcsolatainak vizsgálatánál, ilyen a fentebb említett krónikus fáradtság, melynek alaposabb megértéséhez használják Elledge csapatának technikáját. A sclerosis multiplexet ugyancsak vírusnak tulajdonítják, ami a teszt által igazolást nyerhet.

A kutatók 569 ember vérét vizsgálták, melyeket 4 országból, az Egyesül Államokból, Dél-Afrikából, Thaiföldről és Peruból gyűjtöttek össze. Ahogy az várható volt, a felnőttek több vírussal találkoztak, mint a gyerekek.

David Matthews, a brit Bristol Egyetem tudósa érdemesnek találná a teszt kiterjesztését az állatpopulációkra, amiből megtudhatnánk, milyen vírusokat hordoznak, legyenek a vizsgálat alanyai vadon élő, vagy házi állatok. Felfedezésükkel megállítható lenne a vírusok terjedése, vagy átugrása az emberekre, véli Matthews. "Elképesztő munka, ami nagyon hasznos lehet" - összegzett.