A kutatók régóta tudják, DNS-ünk közel 5 százalékát endogén retrovírusok alkotják, amit hosszú éveken át haszontalan DNS-hulladéknak, evolúciós utazásunk egyik melléktermékének tartottak.

Egy új tanulmányban Johan Jakobsson és munkatársai bebizonyították, hogy a retrovírusok központi szerepet játszanak az agy alapvető funkcióiban, pontosabban a génkifejeződés szabályzásában. A felfedezés szerint az evolúció során a vírusok vették kézbe sejtgépezetünk kormánykerekét. Az agy azért válhatott a vírusok kedvelt helyévé, mert az idegsejtekben a többi szövettel ellentétben nem alakulnak ki daganatok.

"Megfigyeltük, hogy ezek a vírusok kifejezetten az agysejtekben aktiválódtak, és fontos szabályzó szerepük van. Meggyőződésünk, hogy a retrovírusok képesek megmagyarázni, miért annyira dinamikusak és sokoldalúak funkcióikat tekintve. Az is elképzelhető, hogy a vírusok többé-kevésbé komplex funkciói segítenek megérteni, miért vagyunk annyira különbözők" - magyarázta Jakobsson, a svédországi Lund Egyetem molekuláris neurogenetikusa.

A neurális őssejtek tanulmányozásán alapuló cikk szerint ezek a sejtek egy bizonyos molekuláris mechanizmust használnak a retrovírusok aktivációs folyamatának szabályzásához. A felfedezés komplex betekintést biztosít az idegsejtek legalapvetőbb funkcióinak legbelsőbb működésébe. Ugyanakkor az eredmények útirányokat nyithatnak meg a genetikai tényezőkhöz köthető agyi rendellenességek, mint a neurodegeneratív-, pszichiátriai betegségek és agydaganatok kutatásaiban.

"Jelenleg, amikor genetikai tényezőket keresünk a különböző betegségeknél, általában a számunkra ismerős géneket vesszük szemügyre, melyek mindössze két százalékát teszik ki a genomnak" - taglalta Jakobsson. "Most a genetikai anyag egy sokkal nagyobb részének a vizsgálata előtt nyitunk utat, amit korábban nem tartottak lényegesnek. Az agyról alkotott kép egyre összetettebbé válik, a terület, amin a betegségekhez kapcsolódó genetikai hibákat keresünk, ugyancsak egyre kiterjedtebb lesz"