Balázs Richárd
A világ lakosságának felét érintheti egy újonnan felfedezett vírus
Egy évtizedeken át felderítetlen vírus lakozhat a testünkben. A San Diego Állami Egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmánya szerint a világ lakosságának több mint felénél jelen lehet egy újonnan leírt vírus, a crAssphage, ami az egyik leggyakoribb bélbaktériumot, a Bacteroidetest fertőzi meg. Ez a baktériumtörzs több kóros elváltozással, többek közt az elhízással, a cukorbetegséggel és más béllel kapcsolatos betegséggel is kapcsolatba hozható.
A kutatást vezető Richard A. Edwards, az egyetem bioinformatikai professzora munkatársaival teljesen véletlenül botlott bele a felfedezésbe. Egy holland kollégájával, Bas Dutilh-lal végzett elemzéseket a bélben tenyésző vírusok korábbi tanulmányain, mely során 12 különböző egyén székletmintáiban egységesen egy bizonyos virális, körülbelül 97.000 bázispárból álló DNS halmazt észleltek. Amikor Edwards csapatával összevetette felfedezését az ismert vírusok terjedelmes listájával, meglepetésükre egyetlen egyezést sem találtak.
A kutatók ezt követően az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet Emberi Mikrobiom Projektjének és az Argonne Nemzeti Laboratórium MG-RAST adatbázisaiban is megpróbáltak egyezéseket találni, de ez sem vezetett eredményre. A vírushoz köthető DNS tényleges létezésének bizonyításához az egyetem virológusa, John Mokili a DNS felerősítés elnevezésű technikát alkalmazva lokalizálta a vírust az eredeti mintákban. "Van tehát egy biológiai bizonyítékunk, miszerint a számítógéppel felfedezett vírus valóban létezik a mintákban" - mondta Mokili.
Az eredményekből egyértelművé vált, hogy egy új vírussal állnak szemben, ami a vizsgált emberek felének a testében megtalálható, azonban eddig senki nem tudott róla. "Nem nevezhető szokatlannak, hogy ha új vírust keresünk, akkor találunk is egyet" - mondta Edwards (képünkön). "Az azonban rendkívül szokatlan, hogy egy olyat találjunk, ami ennyi embernél jelen van. A tény, hogy ilyen sokáig észrevétlen tudott maradni, meglehetősen különös"
Elterjedtsége arra utal, hogy valószínűleg nem egy fiatal vírusról van szó. "Gyakorlatilag minden populációnál megtaláltunk, akiket azóta vizsgáltunk. Jelen feltételezésünk szerint egyidős lehet az emberiséggel" - tette hozzá Edwards.
A kutatók a felfedezéshez használt keresztfordító (cross-assembly) szoftver után nevezték el a vírust crAssphage-nak. A vírus DNS-ének egyes proteinjei hasonlók más jól ismert vírusokban találhatókhoz, ami azt bizonyítja, hogy egy bakteriofágról van szó, ami a baktériumokat fertőzi meg, és azokban szaporodik. Az alkalmazott bioinformatikai technikák szerint a bakteriofág célpontja egy gyakori bélbaktérium törzs, a Bacteriodetes, ami a béltraktus vége felé él és elvileg nagy szerepet játszik a bélbaktériumok és az elhízás közötti kapcsolatban. Hogy a crAssphage milyen szerepet tölt be ebben a folyamatban, még nem ismert, ahogy az sem derült ki egyelőre, hogyan terjed a vírus. Tény, hogy a csecsemők székletmintáiban nem mutatható ki, vagyis nem öröklődéssel történik a terjedése, viszont még gyermekkorban költözhet be a testünkbe. Magát a vírust még nem sikerült izolálniuk a kutatóknak. "Tudjuk, hogy ott van, de még nem sikerült elkapnunk" - mondta Edwards.
Amint sikerül elszigetelni, számos új adattal gazdagodhatnak a tudósok. Az is kiderülhet, hogy a crAssphage elősegíti, vagy elfojtja az elhízással kapcsolatos folyamatokat a bélrendszerben, illetve meggátolja, vagy elősegíti-e más betegségek terjedését. Ha ezeket a folyamatokat sikerül alaposabban megismerni, a vírus fontos alapot nyújthat a gyógyászat számára. "Akár egy személyre szabott bakteriofág gyógyszer kulcsa is lehet" - összegzett Edwards.
A kutatást vezető Richard A. Edwards, az egyetem bioinformatikai professzora munkatársaival teljesen véletlenül botlott bele a felfedezésbe. Egy holland kollégájával, Bas Dutilh-lal végzett elemzéseket a bélben tenyésző vírusok korábbi tanulmányain, mely során 12 különböző egyén székletmintáiban egységesen egy bizonyos virális, körülbelül 97.000 bázispárból álló DNS halmazt észleltek. Amikor Edwards csapatával összevetette felfedezését az ismert vírusok terjedelmes listájával, meglepetésükre egyetlen egyezést sem találtak.
A kutatók ezt követően az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet Emberi Mikrobiom Projektjének és az Argonne Nemzeti Laboratórium MG-RAST adatbázisaiban is megpróbáltak egyezéseket találni, de ez sem vezetett eredményre. A vírushoz köthető DNS tényleges létezésének bizonyításához az egyetem virológusa, John Mokili a DNS felerősítés elnevezésű technikát alkalmazva lokalizálta a vírust az eredeti mintákban. "Van tehát egy biológiai bizonyítékunk, miszerint a számítógéppel felfedezett vírus valóban létezik a mintákban" - mondta Mokili.
Az eredményekből egyértelművé vált, hogy egy új vírussal állnak szemben, ami a vizsgált emberek felének a testében megtalálható, azonban eddig senki nem tudott róla. "Nem nevezhető szokatlannak, hogy ha új vírust keresünk, akkor találunk is egyet" - mondta Edwards (képünkön). "Az azonban rendkívül szokatlan, hogy egy olyat találjunk, ami ennyi embernél jelen van. A tény, hogy ilyen sokáig észrevétlen tudott maradni, meglehetősen különös"
Elterjedtsége arra utal, hogy valószínűleg nem egy fiatal vírusról van szó. "Gyakorlatilag minden populációnál megtaláltunk, akiket azóta vizsgáltunk. Jelen feltételezésünk szerint egyidős lehet az emberiséggel" - tette hozzá Edwards.
A kutatók a felfedezéshez használt keresztfordító (cross-assembly) szoftver után nevezték el a vírust crAssphage-nak. A vírus DNS-ének egyes proteinjei hasonlók más jól ismert vírusokban találhatókhoz, ami azt bizonyítja, hogy egy bakteriofágról van szó, ami a baktériumokat fertőzi meg, és azokban szaporodik. Az alkalmazott bioinformatikai technikák szerint a bakteriofág célpontja egy gyakori bélbaktérium törzs, a Bacteriodetes, ami a béltraktus vége felé él és elvileg nagy szerepet játszik a bélbaktériumok és az elhízás közötti kapcsolatban. Hogy a crAssphage milyen szerepet tölt be ebben a folyamatban, még nem ismert, ahogy az sem derült ki egyelőre, hogyan terjed a vírus. Tény, hogy a csecsemők székletmintáiban nem mutatható ki, vagyis nem öröklődéssel történik a terjedése, viszont még gyermekkorban költözhet be a testünkbe. Magát a vírust még nem sikerült izolálniuk a kutatóknak. "Tudjuk, hogy ott van, de még nem sikerült elkapnunk" - mondta Edwards.
Amint sikerül elszigetelni, számos új adattal gazdagodhatnak a tudósok. Az is kiderülhet, hogy a crAssphage elősegíti, vagy elfojtja az elhízással kapcsolatos folyamatokat a bélrendszerben, illetve meggátolja, vagy elősegíti-e más betegségek terjedését. Ha ezeket a folyamatokat sikerül alaposabban megismerni, a vírus fontos alapot nyújthat a gyógyászat számára. "Akár egy személyre szabott bakteriofág gyógyszer kulcsa is lehet" - összegzett Edwards.