Gyurkity Péter
Ősi élet után kutatnak a dinoszauruszölő kráterben
A becsapódás után felépülő új élet első nyomait szeretnék megtalálni a tengerfenéken.
A terület iránt érdeklődők köreiben a mexikói partoktól nem messze elhelyezkedő Chicxulub-kráter kitüntetett szerepet élvez, mivel a mintegy 65 millió évvel ezelőtti katasztrófát teszik felelőssé a dinoszauruszok kihalásáért, a földi élet újrakonfigurálásáért. Most egy nemzetközi kutatócsapat vizsgálná meg a kráter központi részét, az új élet első nyomait keresve.
Az amerikai, brit, illetve mexikói szakemberekből álló csapat a sajtóközlemény szerint jövő tavasszal kezdené meg munkáját a helyszínen, nagyjából másfél kilométerre a tengerpartól, az eredeti maja nevét megőrző Chicxulub városka közelében. Azt tervezik, hogy a több mint egy kilométeres mélységben lévő kráter eddig közelebbről meg nem vizsgált középső részén fúrások segítségével gyűjtenek majd mintákat, amely jó eséllyel az esemény helyén elsőként megjelenő új élet nyomait mutatja majd meg számukra, elsősorban a különböző halfajok maradványai révén. Ezzel egy időben szeretnének választ kapni a felszínt formáló folyamatokkal kapcsolatos kérdésekre, bár a lényeg az élet újbóli megjelenését igazoló mintákon lesz.
A kráterre egyébként még a hetvenes években bukkant két olajkutató, azóta zajlik a vita annak pontos méretével és a becsapódás részleteivel kapcsolatban. A szakemberek ma nagyjából egyetértenek abban, hogy egy legalább 10 km átmérőjű meteorit lehetett a tettes, a kráter pedig 180-300 km átmérőjű lehet, és bár mintákat már korábban gyűjtöttek a helyszínen, a középső részt eddig nem vizsgálták meg. A 65 millió évvel ezelőtti esemény mintegy 2500 atombomba erejével érhetett fel, a felizzó légkör rövid időn belül elpusztította a dinoszauruszok jó részét, a hatalmas porfelhő pedig végül az akkor meglévő fajok 75 százalékát tüntethette el – ezért is fontos a kréta-tercier esemény után újból megjelenő élet első nyomainak feltérképezése.
Az expedíció 10 millió dollárba kerül majd, a kutatók pedig abban reménykednek, hogy exotikus életformákat, ősi, a különleges körülményeket is túlélő baktériumokat (extremofileket) találnak majd munkájuk során.
A terület iránt érdeklődők köreiben a mexikói partoktól nem messze elhelyezkedő Chicxulub-kráter kitüntetett szerepet élvez, mivel a mintegy 65 millió évvel ezelőtti katasztrófát teszik felelőssé a dinoszauruszok kihalásáért, a földi élet újrakonfigurálásáért. Most egy nemzetközi kutatócsapat vizsgálná meg a kráter központi részét, az új élet első nyomait keresve.
Az amerikai, brit, illetve mexikói szakemberekből álló csapat a sajtóközlemény szerint jövő tavasszal kezdené meg munkáját a helyszínen, nagyjából másfél kilométerre a tengerpartól, az eredeti maja nevét megőrző Chicxulub városka közelében. Azt tervezik, hogy a több mint egy kilométeres mélységben lévő kráter eddig közelebbről meg nem vizsgált középső részén fúrások segítségével gyűjtenek majd mintákat, amely jó eséllyel az esemény helyén elsőként megjelenő új élet nyomait mutatja majd meg számukra, elsősorban a különböző halfajok maradványai révén. Ezzel egy időben szeretnének választ kapni a felszínt formáló folyamatokkal kapcsolatos kérdésekre, bár a lényeg az élet újbóli megjelenését igazoló mintákon lesz.
A kráterre egyébként még a hetvenes években bukkant két olajkutató, azóta zajlik a vita annak pontos méretével és a becsapódás részleteivel kapcsolatban. A szakemberek ma nagyjából egyetértenek abban, hogy egy legalább 10 km átmérőjű meteorit lehetett a tettes, a kráter pedig 180-300 km átmérőjű lehet, és bár mintákat már korábban gyűjtöttek a helyszínen, a középső részt eddig nem vizsgálták meg. A 65 millió évvel ezelőtti esemény mintegy 2500 atombomba erejével érhetett fel, a felizzó légkör rövid időn belül elpusztította a dinoszauruszok jó részét, a hatalmas porfelhő pedig végül az akkor meglévő fajok 75 százalékát tüntethette el – ezért is fontos a kréta-tercier esemény után újból megjelenő élet első nyomainak feltérképezése. Az expedíció 10 millió dollárba kerül majd, a kutatók pedig abban reménykednek, hogy exotikus életformákat, ősi, a különleges körülményeket is túlélő baktériumokat (extremofileket) találnak majd munkájuk során.