MTI
Sikerült felébreszteni a 2011-ben hibernált Rosetta űrszondát
A hibernált üstökösvadász első rádiójeleit közép-európai idő szerint 19 óra 18 perckor fogták - derült ki az ESA tájékoztatásából.
"Hello, világ!" - írta a szervezet a misszió Twitter-fiókjában, az ESA tudományos igazgatója, Alvaro Giménez pedig azt üzente: "Visszakaptuk az üstökösvadászunkat." A Rosettát az űrkutatásban áttörést hozó eredmények reményében lőttek fel a 67-P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös tanulmányozására. Ez lesz az első szerkezet, amely találkozik egy üstökössel, az első, amely megkísérel landolni egy üstökös felszínén, és az első, amely követ egy üstököst a Napot megkerülő útján. "A Rosettával új szintre emeljük az üstököskutatást" - jelentette ki Alvaro Giménez hétfőn. A magyar közreműködéssel készült eszköz 2004. március 2-án indult útnak, azóta 6,2 milliárd kilométert tett meg - háromszor kerülte meg a Földet és elrepült a Mars mellett. Jelenleg 810 millió kilométerre jár a Földtől.
Energiatakarékossági okokból 2011 júniusában hibernálták, hogy csak a legalapvetőbb funkcióit lássa el. Az ESA szakemberei hétfő délelőtt kezdték meg aktiválását. A Rosetta a várakozások szerint problémamentesen folytatja útját a Csurjumov-Geraszimenko felé, hogy aztán a célégitestet beérve Philae nevű modulja november 11-én landoljon az üstökösön, amely társaihoz hasonlóan a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezéséről őriz a tudósok által létfontosságúnak vélt emlékeket. Feltételezik például, hogy a Földön lévő víz egy része üstökösbecsapódásokból származik, mint ahogy valószínűleg sok szerves molekula is, amely kulcsszerepet játszott az élet kialakulásában.
A tudósokra és a mérnökökre a novemberig hátralévő hónapokban megfeszített munka vár. A modul leszállóhelyét csak a landolás előtt néhány héttel választják ki, amikor már többet tudnak a négy kilométer magátmérőjű Csurjumov-Geraszimenkóról. Az üstökös Nap körüli keringési ideje 6,45 - más források szerint 6,6 - év, közben a Jupiter és a Föld közötti pályákon mozog. A Rosetta jelenleg kilencmillió kilométerre van céljától, a Naptól pedig 673 millió kilométer választja el. Ez a távolság már elegendő ahhoz, hogy a pusztán napenergiából táplálkozó űrszonda újra "teljes gőzzel" működjön. A Rosetta a tervek szerint májusban, amikor már csak kétmillió kilométerre lesz az üstököstől, felvételeket küld a Csurjumov-Geraszimenkóról.
Szintén májusban a Rosetta "rákapcsol" - sebességét másodpercenkénti 800 méterre növelik -, hogy beérje a kométát, amely nagyjából júniusra kerül majd navigációs kamerájának látóterébe. Az űrszonda augusztus elején belép az üstökös gravitációs mezejébe, majd hozzávetőleg 50 kilométerre az égitest felszínétől elkezd keringeni, folyamatosan csökkentve a távolságot. Ez idő alatt a Rosetta elkészíti az üstökös háromdimenziós modelljét és pontosan megméri gravitációs erőterét.
A tudósok csak ezt követően látnak neki leszállóhelyet keresni a modulnak és kidolgozni a landolás részletes forgatókönyvét. A november 11-re kitűzött manőver előtt 80 nappal még öt lehetséges leszállóhely lesz, amelyet aztán kettőre szűkítenek. A landolás végső pontját egy hónappal a leszállás előtt választják csak ki. A manőver jelentős kockázatokat rejt magában, mert a szakemberek nem tudják, hogyan fest az üstökös felszíne: lehet olyan puha, mint a friss hó, de akár kemény is, mint a jég.
A jelenlegi elképzelések szerint a Philae 2-3 kilométeres magasságban válik le a Rosettáról, majd - irányítás hiányában - egyszerűen "lehullik" az üstökösre. Mivel a Csurjumov-Geraszimenko gravitációs ereje csak mintegy százezrede a Földének, az ereszkedés két-három óráig is eltarthat. A balesetek kiküszöbölése érdekében a szakembereknek nemcsak az üstökös rotációját, hanem annak formáját is számításba kell venniük, mielőtt útjára bocsátják a modult, amelynek egyes tudományos berendezései már az ereszkedéskor működni fognak. A megfigyelések és mérések javarésze azonban akkor kezdődik, ha a Philae lehorgonyzott. A modul 23 centiméter mélyre fúr majd az üstökös felszínén, és mintákat vesz belőle.
A modul olyannyira magas szintű fejlesztés, hogy a Nap felé közelítő Csurjumov-Geraszimenkón elvileg bírni fogja az egyre növekvő hőséget. 2015. augusztus 13-án a Naphoz legközelebbi pontján az üstökös 185 millió kilométerre lesz a csillagtól.
"Hello, világ!" - írta a szervezet a misszió Twitter-fiókjában, az ESA tudományos igazgatója, Alvaro Giménez pedig azt üzente: "Visszakaptuk az üstökösvadászunkat." A Rosettát az űrkutatásban áttörést hozó eredmények reményében lőttek fel a 67-P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös tanulmányozására. Ez lesz az első szerkezet, amely találkozik egy üstökössel, az első, amely megkísérel landolni egy üstökös felszínén, és az első, amely követ egy üstököst a Napot megkerülő útján. "A Rosettával új szintre emeljük az üstököskutatást" - jelentette ki Alvaro Giménez hétfőn. A magyar közreműködéssel készült eszköz 2004. március 2-án indult útnak, azóta 6,2 milliárd kilométert tett meg - háromszor kerülte meg a Földet és elrepült a Mars mellett. Jelenleg 810 millió kilométerre jár a Földtől.
Energiatakarékossági okokból 2011 júniusában hibernálták, hogy csak a legalapvetőbb funkcióit lássa el. Az ESA szakemberei hétfő délelőtt kezdték meg aktiválását. A Rosetta a várakozások szerint problémamentesen folytatja útját a Csurjumov-Geraszimenko felé, hogy aztán a célégitestet beérve Philae nevű modulja november 11-én landoljon az üstökösön, amely társaihoz hasonlóan a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezéséről őriz a tudósok által létfontosságúnak vélt emlékeket. Feltételezik például, hogy a Földön lévő víz egy része üstökösbecsapódásokból származik, mint ahogy valószínűleg sok szerves molekula is, amely kulcsszerepet játszott az élet kialakulásában.
A tudósokra és a mérnökökre a novemberig hátralévő hónapokban megfeszített munka vár. A modul leszállóhelyét csak a landolás előtt néhány héttel választják ki, amikor már többet tudnak a négy kilométer magátmérőjű Csurjumov-Geraszimenkóról. Az üstökös Nap körüli keringési ideje 6,45 - más források szerint 6,6 - év, közben a Jupiter és a Föld közötti pályákon mozog. A Rosetta jelenleg kilencmillió kilométerre van céljától, a Naptól pedig 673 millió kilométer választja el. Ez a távolság már elegendő ahhoz, hogy a pusztán napenergiából táplálkozó űrszonda újra "teljes gőzzel" működjön. A Rosetta a tervek szerint májusban, amikor már csak kétmillió kilométerre lesz az üstököstől, felvételeket küld a Csurjumov-Geraszimenkóról.
Szintén májusban a Rosetta "rákapcsol" - sebességét másodpercenkénti 800 méterre növelik -, hogy beérje a kométát, amely nagyjából júniusra kerül majd navigációs kamerájának látóterébe. Az űrszonda augusztus elején belép az üstökös gravitációs mezejébe, majd hozzávetőleg 50 kilométerre az égitest felszínétől elkezd keringeni, folyamatosan csökkentve a távolságot. Ez idő alatt a Rosetta elkészíti az üstökös háromdimenziós modelljét és pontosan megméri gravitációs erőterét.
A tudósok csak ezt követően látnak neki leszállóhelyet keresni a modulnak és kidolgozni a landolás részletes forgatókönyvét. A november 11-re kitűzött manőver előtt 80 nappal még öt lehetséges leszállóhely lesz, amelyet aztán kettőre szűkítenek. A landolás végső pontját egy hónappal a leszállás előtt választják csak ki. A manőver jelentős kockázatokat rejt magában, mert a szakemberek nem tudják, hogyan fest az üstökös felszíne: lehet olyan puha, mint a friss hó, de akár kemény is, mint a jég.
A jelenlegi elképzelések szerint a Philae 2-3 kilométeres magasságban válik le a Rosettáról, majd - irányítás hiányában - egyszerűen "lehullik" az üstökösre. Mivel a Csurjumov-Geraszimenko gravitációs ereje csak mintegy százezrede a Földének, az ereszkedés két-három óráig is eltarthat. A balesetek kiküszöbölése érdekében a szakembereknek nemcsak az üstökös rotációját, hanem annak formáját is számításba kell venniük, mielőtt útjára bocsátják a modult, amelynek egyes tudományos berendezései már az ereszkedéskor működni fognak. A megfigyelések és mérések javarésze azonban akkor kezdődik, ha a Philae lehorgonyzott. A modul 23 centiméter mélyre fúr majd az üstökös felszínén, és mintákat vesz belőle.
A modul olyannyira magas szintű fejlesztés, hogy a Nap felé közelítő Csurjumov-Geraszimenkón elvileg bírni fogja az egyre növekvő hőséget. 2015. augusztus 13-án a Naphoz legközelebbi pontján az üstökös 185 millió kilométerre lesz a csillagtól.