Balázs Richárd
Megpillantotta jeges célpontját a Rosetta
Az európai Rosetta űrszonda által megcélzott üstökös jelentősen lecsillapodott áprilisi állapotához viszonyítva. Az ESA szondája augusztus elején találkozik a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökössel.
Áprilisban és májusban is jókora porfelhőt észleltek a célpont magja körül, azonban a Rosetta tudományos kamerája által június 4-én készített felvételek nem mutatják jelét ilyen jellegű aktivitásnak és más észlelések is arra utalnak, hogy csökkent az üstökös fényessége.
"Az üstökös szinte már elérhető közelségben van, és arra tanít, hogy számítanunk kell olyan dolgokra is, amire nem számítanánk" - mondta az Osiris kamera főfelügyelője, Holger Sierks, a Max Planck Naprendszer Kutatási Intézet munkatársa. "Aktivitásának áprilisi végi kezdetét követően képeink jelenleg egy megpihenő üstököst tárnak elénk"
Az üstökösök hajlamosak a Naphoz közeledve fényesebbé válni és fokozni aktivitásukat, ahogy az a 67P esetében is megfigyelhető volt. A jeges égitestek azonban hírhedten kiszámíthatatlanok, ezt is jól példázza a Rosetta üstököse. A küldetés példátlanul részletes képet fog adni a tudósoknak egy üstökösről, melyből megismerhetik a jeges égitesteknél a Nap megközelítésével végbemenő változásokat.
A Rosetta több mint 10 éve, 2004 márciusában kelt útra, hogy szemügyre vehesse a 4 kilométer széles üstököst. Utazása nagy részét hibernációban töltött, idén januárban ébresztették fel műszereit, fokozatosan készítve fel a szondát a találkozásra. A Rosetta június 4-én körülbelül 430.000 kilométerre volt az üstököstől, jelenleg ez a távolság csupán 165.000 kilométer körül van, ami kevesebb mint fele a Föld-Hold távolságnak. A szonda szerdán teljesítette tíz tervezett hajómű begyújtási manővere közül a negyediket, a tervek szerint augusztus 6-án áll pályára az üstökös körül.
Jelenleg a 67P mindössze 1 pixel átmérőjű a felvételeken, a következő fotókat július elején kapjuk meg, akkor már 6 pixelre nő az átmérő. Eközben az üstökös is egyre közelebb kerül a Naphoz, vagyis fokozódni fog az aktivitása, ezért a küldetés vezetőinek vigyázniuk kell a széles- és szűklátószögű kamerák optikáira. Ezeket ajtók védik a kiáramló gázok és porok ellen. Az aszteroida szondáknál ezeket az ajtókat 400 nyitásra és zárásra tervezik, az üstökösök viselkedése azonban merőben más. "A Rosettát 10.000 ajtó-ciklusra hitelesítettük. Naponta tízszer, hússzor is kinyithatjuk és becsukhatjuk az ajtót, vagyis kinyitjuk a szemét, gyorsan megnézzük azt, amit szeretnénk, majd becsukjuk a szemet" - magyarázta Sierks.
Az Osiris kamera első feladata egy megfelelő leszállóhely keresése a Rosetta leszállóegysége, a Philae számára. A kis robot novemberben száll a felszínre, és elsőként készíthet felvételeket egy üstökösön állva. Emellett mintákat is gyűjt, ami nagy segítséget jelent az összetétel megállapításában.
A teljes expedíció 1,3 milliárd euróba került, és várhatóan 2015 decemberéig tart.
Áprilisban és májusban is jókora porfelhőt észleltek a célpont magja körül, azonban a Rosetta tudományos kamerája által június 4-én készített felvételek nem mutatják jelét ilyen jellegű aktivitásnak és más észlelések is arra utalnak, hogy csökkent az üstökös fényessége.
"Az üstökös szinte már elérhető közelségben van, és arra tanít, hogy számítanunk kell olyan dolgokra is, amire nem számítanánk" - mondta az Osiris kamera főfelügyelője, Holger Sierks, a Max Planck Naprendszer Kutatási Intézet munkatársa. "Aktivitásának áprilisi végi kezdetét követően képeink jelenleg egy megpihenő üstököst tárnak elénk"
Az üstökösök hajlamosak a Naphoz közeledve fényesebbé válni és fokozni aktivitásukat, ahogy az a 67P esetében is megfigyelhető volt. A jeges égitestek azonban hírhedten kiszámíthatatlanok, ezt is jól példázza a Rosetta üstököse. A küldetés példátlanul részletes képet fog adni a tudósoknak egy üstökösről, melyből megismerhetik a jeges égitesteknél a Nap megközelítésével végbemenő változásokat.
A Rosetta több mint 10 éve, 2004 márciusában kelt útra, hogy szemügyre vehesse a 4 kilométer széles üstököst. Utazása nagy részét hibernációban töltött, idén januárban ébresztették fel műszereit, fokozatosan készítve fel a szondát a találkozásra. A Rosetta június 4-én körülbelül 430.000 kilométerre volt az üstököstől, jelenleg ez a távolság csupán 165.000 kilométer körül van, ami kevesebb mint fele a Föld-Hold távolságnak. A szonda szerdán teljesítette tíz tervezett hajómű begyújtási manővere közül a negyediket, a tervek szerint augusztus 6-án áll pályára az üstökös körül.
Jelenleg a 67P mindössze 1 pixel átmérőjű a felvételeken, a következő fotókat július elején kapjuk meg, akkor már 6 pixelre nő az átmérő. Eközben az üstökös is egyre közelebb kerül a Naphoz, vagyis fokozódni fog az aktivitása, ezért a küldetés vezetőinek vigyázniuk kell a széles- és szűklátószögű kamerák optikáira. Ezeket ajtók védik a kiáramló gázok és porok ellen. Az aszteroida szondáknál ezeket az ajtókat 400 nyitásra és zárásra tervezik, az üstökösök viselkedése azonban merőben más. "A Rosettát 10.000 ajtó-ciklusra hitelesítettük. Naponta tízszer, hússzor is kinyithatjuk és becsukhatjuk az ajtót, vagyis kinyitjuk a szemét, gyorsan megnézzük azt, amit szeretnénk, majd becsukjuk a szemet" - magyarázta Sierks.
Az Osiris kamera első feladata egy megfelelő leszállóhely keresése a Rosetta leszállóegysége, a Philae számára. A kis robot novemberben száll a felszínre, és elsőként készíthet felvételeket egy üstökösön állva. Emellett mintákat is gyűjt, ami nagy segítséget jelent az összetétel megállapításában.
A teljes expedíció 1,3 milliárd euróba került, és várhatóan 2015 decemberéig tart.