Gyurkity Péter
Tovább csúszik a Mars-expedíció
Az amerikaiak továbbra is elsőként érnének a vörös bolygóhoz, ám a küldetés a következő évtizedre csúszik.
Az amerikai kormány illetékes bizottsága úgy döntött, hogy három évvel elhalasztják a Mars-küldetés indulópontját, vagyis az expedícióra legkorábban 2021-ben kerülhet sor. Kihasználnák a két bolygó egymáshoz való ideiglenes közelségét, ám az indulási dátum több jelenlegi projekten múlik.
A Mars bolygó megkerülését is magába foglaló küldetést még tavaly javasolta az a Dennis Tito, aki az űrturizmus egyik élharcosaként ismert a szakmai körökben. Kezdeményezésével sokan egyetértettek, a kedvező vélemények pedig nem sokat változtak, annál is inkább, mert a holdraszállás ma már távoli emlék csupán, és egy újabb sikeres akció némileg feledtetné az amerikai közvéleményben terjedő pesszimista hangulatot, amely elsősorban az ország fokozatos visszacsúszásából, az eddig élvezett első hely várható elvesztéséből adódik. A rajt azonban több fontos kísérlet sikerén múlik, a pénzügyi megszorításokkal küszködő NASA-nak pedig ismét bizonyítania kellene.
Ezen projektek egyike a Space Launch System (SLS), amely a visszavonultatott űrsiklókat hivatott felváltani - erre az Ares I és Ares V kombinálásával kerülne sor, a végleges konstrukció pedig kibővíthető lenne, így végül akár 130 tonnát is bolygókörüli pályára emelne, amivel megdöntené a Saturn V rakéta rekordját. Az Orion lakómodul már a legénységnek adna otthont, ebben 6-8 űrhajós töltené el az utazáshoz szükséges időt, ami egy ritka együttállásból fakadóan a normálisnak számító 2-3 év helyett mindössze 1,5 évre csökkenne le az odaúton.
A finanszírozásnál természetesen szükség lenne még a Fehér Ház segítségére, ez enélkül valószínűleg nem lenne sikeres - az azonban csak az elkövetkező években derül ki, hogy az USA nem túl fényes gazdasági helyzete mennyiben befolyásolja majd a terveket.
Az amerikai kormány illetékes bizottsága úgy döntött, hogy három évvel elhalasztják a Mars-küldetés indulópontját, vagyis az expedícióra legkorábban 2021-ben kerülhet sor. Kihasználnák a két bolygó egymáshoz való ideiglenes közelségét, ám az indulási dátum több jelenlegi projekten múlik.
A Mars bolygó megkerülését is magába foglaló küldetést még tavaly javasolta az a Dennis Tito, aki az űrturizmus egyik élharcosaként ismert a szakmai körökben. Kezdeményezésével sokan egyetértettek, a kedvező vélemények pedig nem sokat változtak, annál is inkább, mert a holdraszállás ma már távoli emlék csupán, és egy újabb sikeres akció némileg feledtetné az amerikai közvéleményben terjedő pesszimista hangulatot, amely elsősorban az ország fokozatos visszacsúszásából, az eddig élvezett első hely várható elvesztéséből adódik. A rajt azonban több fontos kísérlet sikerén múlik, a pénzügyi megszorításokkal küszködő NASA-nak pedig ismét bizonyítania kellene.
Ezen projektek egyike a Space Launch System (SLS), amely a visszavonultatott űrsiklókat hivatott felváltani - erre az Ares I és Ares V kombinálásával kerülne sor, a végleges konstrukció pedig kibővíthető lenne, így végül akár 130 tonnát is bolygókörüli pályára emelne, amivel megdöntené a Saturn V rakéta rekordját. Az Orion lakómodul már a legénységnek adna otthont, ebben 6-8 űrhajós töltené el az utazáshoz szükséges időt, ami egy ritka együttállásból fakadóan a normálisnak számító 2-3 év helyett mindössze 1,5 évre csökkenne le az odaúton.
A finanszírozásnál természetesen szükség lenne még a Fehér Ház segítségére, ez enélkül valószínűleg nem lenne sikeres - az azonban csak az elkövetkező években derül ki, hogy az USA nem túl fényes gazdasági helyzete mennyiben befolyásolja majd a terveket.