Gyurkity Péter

A klíma­változás megkérdő­jelezése miatt repült a professzor

Egy amerikai társaság a globális felmelegedés okainak megkérdőjelezése miatt távolította el egyik kutatóját.

Dr. Caleb Rossiter, aki több mint 23 éven át dolgozott az Institute for Policy Studies (IPS) elnevezésű amerikai agytrösztnek, májusban némileg meglepődve látta, amikor egy rövid emailban értesítették állásának megszűnéséről. Az indoklás szerint a professzor által két nappal korábban közölt cikk tartalma nem egyezik a társaság véleményével és kutatási eredményeivel, azok konklúziójával, így nem látják értelmét a további közös munkának.

A Wall Street Journal hasábjain megjelent cikk Afrika feláldozásáról, a kontinens fejlődésének visszafogásáról szól, amelyre állítólag azért van szükség, hogy megállítsuk, vagy legalábbis lelassítsuk a globális felmelegedés folyamatát. A régióban lévő államok gyors fejlődésével és iparosodásával ugyanis még tovább romlanának a jelenlegi mutatók, tovább növekedne a légkör szén-dioxid szintje, ezt pedig más úton-módon nem tudnánk megakadályozni - a professzor attól tart, hogy az afrikai országokat és lakosaikat szándékosan egy alacsonyabb fejlettségi szinten kívánják tartani, miközben a fejlett államok tovább élvezik a jelenlegi helyzetükből fakadó előnyöket.

A fejlettségi szint területén mutatkozó eltérésekre jellemző, hogy az átlag amerikai hússzor több energiát fogyaszt, mint az átlag afrikai. A várható életkor szempontjából 79 év áll szemben 59 évvel, miközben Afrikának több energiára van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa a megfelelő ütemű fejlődést, az életszínvonal növelését. A professzor a cikkben megemlíti, hogy már egy évtizeddel ezelőtt kételkedni kezdett a többnyire a politikai bal által preferált adatokban, amit többek között az támasztott alá, hogy az ENSZ által felhasznált, a globális hőmérséklet 1980 és 2000 közötti emelkedését elemző számítógépes modellekben nem tudtak különbséget tenni a természeti és az emberi által okozott tényezők között. A klímaváltozás mellett érvelők szerinte az iparosodást kívánják leállítani, márpedig erre szükség van ahhoz, hogy csökkentsük az egyes régiók között tátongó szakadékokat.

A NASA egyébként egy új küldetés révén némileg pontosabb adatokat szolgáltat majd a jövőben a légkör CO2-szintjéről, az Orbiting Carbon Observatory-2 (OCO-2) névre hallgató műhold ugyanis július 1-jén indul majd útjára. Ennek elődje a 2009-es fellövéskor megsemmisült, a második példány azonban remélhetőleg gond nélkül szolgálatba áll majd, ezzel pedig alátámaszthatja (vagy cáfolhatja) azon véleményeket, miszerint az emberi tevékenység által előállított szén-dioxid mintegy fele marad csak meg a légkörben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Katalizátor #99
    Ti most páráról vagy vízgőzről beszéltek? De csakhogy rend legyen: a vízgőz üvegházhatású gáznak számít!
  • Vol Jin #98
    Ha különbséget tudsz tenni ezek között, akkor miért kevered szándékosan?
  • Molnibalage #97
    Megáll az eszem, egy áramlástechnikai és igen magas termodinamikai affinitással rendelkező gépészmérnöknek magyarázod a légköri páratartalom, kodenzációt és mást...? Atyaég...
  • Vol Jin #96
    Ugye különbséget tudsz tenni a levegő páratartalma és a kicsapódott apró cseppek között. Segítek. Az egyik átlátszó, a másik meg ködszerű, mint a felhő. Ugye nem árulok el nagy titkot, hogy a köd felhő a talajon, illetve a felhő az meg köd fönt a levegőben. Na ezen nem látni át. A levegő páratartalmán meg átlátni. Tudod, amikor még gáz halmazállapotú. Ha ez meg van, és különbséget tudsz tenni a két dolog között, akkor szóljál!

    Mert különben úgy vagyok veled, mint Wmikivel a szkeptikus blogon a nagyérdemű, hogy nem képes különbséget tenni a víz párolgása és a forrása között.
  • Vol Jin #95
    Ugye azzal tisztában vagy, hogy amikor azt írom, hogy légkör, és a földire gondolok, nem tömény oxigénről beszélek, hanem vízről, széndioxidról is a nitrogén mellett. :-D

    Most ugye arról van szó, hogy miért melegszik fel a Hold felszíne baromi gyorsan, a Földé meg nem. Ugye, ha A-ról beszélünk, akkor nem keverjük bele a B-t. Ugye ez elvárható lenne.
  • Molnibalage #94
    Te milyen részét nem érted annak, hogy az üvegházhatású azt jelenti, hogy egyik irányban gyakorlatilag átlátszó, de már visszafelé nem, mert a földfelszín más spektrumban sugároz...? Mikor jut már el mogyorónyi agyadig, hogy a vízpára nem ilyen bazdmeg...? Az a beeső EM elég szép nag részét szórja és visszaveri, meg egy kis részét el is nyeli, de labáda nem rúg, mert akkor a felhőknél sokkal melegebb lenne ugyebár...

    Félelemetesen buta vagy témában...
  • Molnibalage #93
    Melyik részét nem érted annak, hogy a tisza levegő gyakorlatilag szinte vákuum EM szempontból és a napsugárzás nem melegíti..? Bazdmeg termodinamika első órán ezzel nyit minden tanár, ha nincs TD I. és II...

    Szerinted miért van az, hogy a légkör nagy része kurvahideg és csak magasan van egy réteg, ahol megint melegedik...? Mert a napsugárázs a fölfelszínt melegíté és a konventív hőlegadással annyira telik, hogy 100 méterenként két fokot hűl...
  • Vol Jin #92
    Ne legyél már ilyen suta. A légkör nélküli égitest felszíne azért melegszik hirtelen, mert a talaj vékony felső rétege veszi fel a sugárzást, míg ha van légkör, akkor egy száz kilométeres gázréteg. Persze nem egyenletes eloszlásban, hanem inkább ott, ahol még sűrű. Meg a felszínnek is van mitől hűlnie a légkör hatására. Azaz a légkör önmagában is melegszik, ráadásul a felszínt is hűti. Mármint nem engedi túlmelegedni.
  • Vol Jin #91
    Te nagyon félreérted, hogy mit írok. Nem a vízpárát okolom a felmelegedésért, hanem azt állítom, hogy két nagyságrenddel üvegházgázabb, mint a széndioxid, ezért a széndioxid teljesen jelentéktelen. Ebből pedig az következik, hogy a felmelegedést teljesen más tényezők okozzák szerintem.
  • Molnibalage #90
    Itt egy másik diagram.

    2 óra, 200 fok emelkedés. No, ennyit tesz a légkörünk...