99
-
Katalizátor #99 Ti most páráról vagy vízgőzről beszéltek? De csakhogy rend legyen: a vízgőz üvegházhatású gáznak számít! -
Vol Jin #98 Ha különbséget tudsz tenni ezek között, akkor miért kevered szándékosan? -
#97
Megáll az eszem, egy áramlástechnikai és igen magas termodinamikai affinitással rendelkező gépészmérnöknek magyarázod a légköri páratartalom, kodenzációt és mást...? Atyaég... -
Vol Jin #96 Ugye különbséget tudsz tenni a levegő páratartalma és a kicsapódott apró cseppek között. Segítek. Az egyik átlátszó, a másik meg ködszerű, mint a felhő. Ugye nem árulok el nagy titkot, hogy a köd felhő a talajon, illetve a felhő az meg köd fönt a levegőben. Na ezen nem látni át. A levegő páratartalmán meg átlátni. Tudod, amikor még gáz halmazállapotú. Ha ez meg van, és különbséget tudsz tenni a két dolog között, akkor szóljál!
Mert különben úgy vagyok veled, mint Wmikivel a szkeptikus blogon a nagyérdemű, hogy nem képes különbséget tenni a víz párolgása és a forrása között. -
Vol Jin #95 Ugye azzal tisztában vagy, hogy amikor azt írom, hogy légkör, és a földire gondolok, nem tömény oxigénről beszélek, hanem vízről, széndioxidról is a nitrogén mellett. :-D
Most ugye arról van szó, hogy miért melegszik fel a Hold felszíne baromi gyorsan, a Földé meg nem. Ugye, ha A-ról beszélünk, akkor nem keverjük bele a B-t. Ugye ez elvárható lenne. -
#94
Te milyen részét nem érted annak, hogy az üvegházhatású azt jelenti, hogy egyik irányban gyakorlatilag átlátszó, de már visszafelé nem, mert a földfelszín más spektrumban sugároz...? Mikor jut már el mogyorónyi agyadig, hogy a vízpára nem ilyen bazdmeg...? Az a beeső EM elég szép nag részét szórja és visszaveri, meg egy kis részét el is nyeli, de labáda nem rúg, mert akkor a felhőknél sokkal melegebb lenne ugyebár...
Félelemetesen buta vagy témában... -
#93
Melyik részét nem érted annak, hogy a tisza levegő gyakorlatilag szinte vákuum EM szempontból és a napsugárzás nem melegíti..? Bazdmeg termodinamika első órán ezzel nyit minden tanár, ha nincs TD I. és II...
Szerinted miért van az, hogy a légkör nagy része kurvahideg és csak magasan van egy réteg, ahol megint melegedik...? Mert a napsugárázs a fölfelszínt melegíté és a konventív hőlegadással annyira telik, hogy 100 méterenként két fokot hűl... -
Vol Jin #92 Ne legyél már ilyen suta. A légkör nélküli égitest felszíne azért melegszik hirtelen, mert a talaj vékony felső rétege veszi fel a sugárzást, míg ha van légkör, akkor egy száz kilométeres gázréteg. Persze nem egyenletes eloszlásban, hanem inkább ott, ahol még sűrű. Meg a felszínnek is van mitől hűlnie a légkör hatására. Azaz a légkör önmagában is melegszik, ráadásul a felszínt is hűti. Mármint nem engedi túlmelegedni. -
Vol Jin #91 Te nagyon félreérted, hogy mit írok. Nem a vízpárát okolom a felmelegedésért, hanem azt állítom, hogy két nagyságrenddel üvegházgázabb, mint a széndioxid, ezért a széndioxid teljesen jelentéktelen. Ebből pedig az következik, hogy a felmelegedést teljesen más tényezők okozzák szerintem. -
#90
Itt egy másik diagram.
2 óra, 200 fok emelkedés. No, ennyit tesz a légkörünk... -
#89
Nem volt teljese hibás, de érdekes módon a többeknek ez eszébe sem jutott...
Itt van adat. Gyakorlatilag 12-18 óra alatt felmegy a hőmérséklet száz fok nagyságrendet tehát jól látható, hogy a légkör alles zusammen mennyit ver vissza a Földön, és ebben a vízpára is benne kell, hogy legyen, de jó vastagon. -
gforce9 #88 A hold esete jogos teljesen valószínűleg bőven túlzó a 100 fok (mea culpa), mert nem mindegy hogy 24 óra vagy fél hónap a nap hossza, mindenesetre az űrhajókat is azért forgatják és hűtik, mert őket a légkör nem védi, jobban melegszenek. -
gforce9 #87 Én amúgy azt nem értem, hogy a nevében benne van: üvegház. A lényege annyi hogy az EM bejön az infra nem megy ki. Ehhez csak az kell, hogy legyen olyan anyag, ami a széles spektrumot beenegdi, az infravöröst viszont ki nem. Mint mondjuk a fólia, vagy az üveg, vagy a co2. A vízpára nem ilyen. Az be sem engedi. -
#86
Nem, nem az. Te kevered az üvegház hatású és adott spektrumon való elnyelőképeségget. Szezon és fazon esete, mert az egyik egy egyszerű mutató, az üvegházhatásúság meg egy igen speciális kombináció. Az megvan amit gforce írt ahol felvázolja azt, hogy a Holdon azonos sugárzási teljesímény mellett mennyivel van melegebb adott esetben...?
(Mondjuk a holdi nappal az hosszabb, ezért az kellene megnézni, hogy mekkor a gradiense van a melegedésnek adott hőfoknál, mert abból lehet leszűrni igazi dolgokat.)
A vízpára kurva sokat visszaver a beeső sugárzási teljesítményből míg a CO2 semmit. Tényleg kuva nehéz megérteni azt, hogy mit jelent az, hogy üvegházhatás...? Több paraméter és spektrális tulajdonság együttesét és nem azt, hogy egy frekvencián mit csinál az anyag... -
gforce9 #85 Azt senki sem vitatta, hogy infrában nagyobb a hatása mint a co2-nek. Az üvegházhatás szigorúan véve azt jelenti viszont, hogy infratartományban egy-egy anyag mennyire átlátszó. Ezt nem vitattuk, hogy a párás levegő kevésbé átlátszó infrában. Azt vitattuk, hogy többet segít a pára mint árt, hoyg a beeső tartományban mi történik. A szóródás jelensége töktiszta ég esetén is megtörténik. Amikor nincs felhő, nincs köd, csak van valamennyi pára a levegőben. Azért kék és nem fekete. És mivel szórás történik a beesési szög is eloszlik. Sőt van amit vissza is ver a légkör egy az egyben. És legjobb tudomásom szerint a légkör fényszórása a páratartalomtól függ a legjobban. Bizonyos tartományokban meg még az ózonréteg szól bele. Pontos labormérések híjján persze számszerűsíteni én leglábbis nem tudom, de az biztos, hogy nem a vízpárát kell hibáztatni. Két ok miatt. Egyrészt azért, mert vízpára segít is rajtunk. Másrészt azért, mert arra semmiféle ráhatásunk nincs. (hacsak a kínaiak esőcsinálását nem vesszük ide :) ) A CO2-re viszont van ráhatásunk. Az ellen tudunk tenni, nopersze csak akkor, ha akarunk. -
Vol Jin #84 Általában baromira egyetértek veled, és nagyjából a legtöbb dologban azonos a véleményünk. Attól, hogy ebben az egy kérdésben eltérő álláspontot képviselünk, nem kellene ekkora nagy tragédia jellegűen megérned. Képzeld azt, hogy éjszakás nővér vagy a gerontológián, aki sok mindent megtapasztalt már, és egyből könnyedén fogod felvenni ezt az egészet. -
Vol Jin #83 Nézz már utána, hogy tényleg két nagyságrenddel erősebb üvegházhatású a víz, mint a CO2! A kicsapódott, majd újra elpárolgó apró vízrészecskék tényleg szórják a fényt, de ez nem számít, mert maximum odaszórják, ahol nem kicsapódott víz molekulák repkednek. -
gforce9 #82 A Hold itt van nemmessze, ott nincs vízpára se co2 se levegő. Melegebb van nappal bazihideg éjjel. Ha a földre vonatkoztatjuk az éjszaka nem lenne anyira hideg mert az óceánok jó hőtározók így a föld a felszíni hőtehetetlensége miatt magasabb hőmérsékletne áll be, mint egy sziklás világ. Mindenesetre az látszik, hogy a nap beeső energiájának annyi részét blokkolja a légkörünk, főként a vízpára, hogy nappal nálunk 100 fokkal van hidegebb, mint a Holdon. -
#81
És...? Még ahhoz is hülye vagy hogy felfogjad jelek szerint a párolgás és légköri nedvességtartalom alapjaid... -
#80
Látom kurvahülye vagy... Hányszor kell elmondani, hogy felfogjad? A bejövő EM sugárzás spepktruma olyan, hogy a CO2 számára átlátszó. Ez melegíti fel a földfelszínt. A levegő elenyelése majdnem vákum közeli... Termodinamika első óra témája te zseni...
Minden tárgy az alacsonyabb hőmérsékletű felé sugároz le hőt, csak éppen semmi sem garantálja, hogy ugyanazon spektrumban. A földfelszín meg olyan spektrumban sugároz vissza, hogy a CO2 azt megfogja...
A vízpára meg visszaveri a sugárzás igen jelentős hányadát. Az ugye megvan hogy a hőképalkotós és lézeres rendeszerek ezért nem működnek? Szóródnak, elnyelődnek ezen hullámhosszak...
So, meddig játszod még az elmeroggyantat te hülye...? -
sempronius18 #79 Mond el neki még 10-szer mint a debil kisgyereknek a kisegítő iskolában akkor talán megérti. -
Vol Jin #78 "De, ha több a felhő hidegebb van. Ez globálisan igaz. Ezen semmit sem változtat az, hogy az éjszaka melegebb, ha felhős. Globális folyamtokról beszélünk. Ha sok a felhő kevesebb a beeső sugárzás. Ha ezt vitatod, akkor elkezdelek én hülyének nézni, mint ahogy te tetted nemrég. Ezt vitatni kb azzal egyenértékű, mint aki azt vitatja, hogy naprnyő alatt hűvösebb van."
Szerintem elég világosan ki lett fejtve, hogy gáz halmazállapotú vízről van szó, és nem felhőkről. -
Vol Jin #77 "A levegő elsősorban a felszín hőmérsékletétől melegszik. Attól, hoyg meleg a föld. Nem azért melegszik a levegő, mert benne pára van és közvetlenül a levegőt melegíti a nap. Legalábbis legjobb tudomásom szerint."
Aha,és ezt pont a két nagyságrenddel erősebb üvegházhatású víznél mondod el, de a széndioxidnál meg nem. Ott bizony ez nem számít. Érdekes. -
sempronius18 #76 Persze ok. -
#75
Mert minden más paramétert figyelembe véve ez igaz is...
Az egész vita azzal keződött, hogy a CO2 és vízpáram mint egyetlen paraméter összehasonlítása ahol fiam te orbitális marhaságot írtál...
A baj az, hogy te még azt sem érted meg, hogy mitől nevezehető valami üvegház hatásúnak örgem... -
sempronius18 #74 Jézus Mária szokás szerint nem tudod már megint értelmezni amit írtam.
Lényegében pontosan azt amit te nekem, hogy egy paramétert kiválasztva nem feltétlenül következtetéseket levonni mert ott a többi paraméter is, mert ugye Gforce azt állította, hogyha több lesz a felhő akkor bizony hidegebb lesz. -
gforce9 #73 Hát igen ez kb ugyanaz, mintha azt mondaná, hogy szaunában nagy a pára, ugye hogy meleget okoz? :) -
#72
Azzal, hogy a Vénusz paraméterei közül kiváltasztottál egyet és erre vered... A többi "lényegetelen paramétert" meg leszarod... -
sempronius18 #71 Mivel pontosan? -
#70
Ezzel tetted fel balfaszságdora a koronát... -
#69
Szerintem tanulj egy kicsit több hőtant... -
#68
Így van. Vol Jin meg álmodozoik szokás szerint... -
ostoros #67 Gforce, Molnibalage
Szép dolog hogy próbáljátok okosítani ezt a két jóravaló bolondot, de nem fog menni.
Még a sivatagok kapcsán az albedót is keverik. Ugyanis a sivatagok világosabb felszíne több fényt ver vissza mint a zöldfelület, de ennek pont az ellenkezőjét írták lentebb...
-
gforce9 #66 De, ha több a felhő hidegebb van. Ez globálisan igaz. Ezen semmit sem változtat az, hogy az éjszaka melegebb, ha felhős. Globális folyamtokról beszélünk. Ha sok a felhő kevesebb a beeső sugárzás. Ha ezt vitatod, akkor elkezdelek én hülyének nézni, mint ahogy te tetted nemrég. Ezt vitatni kb azzal egyenértékű, mint aki azt vitatja, hogy naprnyő alatt hűvösebb van. -
sempronius18 #65 Tudom én is azt írtam, hogy attól, hogy több a felhő nem feltétlenül hűl le a hőmérséklet, mert ez ennél sokkal több összetevős.
Nem tudom mit nem értesz ebből. -
gforce9 #64 ja meg egy kőhajításnyival a nap is közelebb van -
gforce9 #63 Csak épp nem vízpára alkotja a felhőket, a légköri nyomás sokszorosa a földinek, aktív vulkánok garmadája van, kénsaveső hullik a széndioxidszint az egekben.... amúgy jó összehasonlítás :) -
sempronius18 #62 Amúgy a Vénuszon is sok a felhő..... -
sempronius18 #61 Én sem. -
gforce9 #60 Hát ha még azt sem fogadod el, hogyha több a felhő a földön akkor hidegebb van akkor inkább befejezném a vitát ha nem gond :) Ezzel nem tudok illtve nem akarok vitázni :)