Gyurkity Péter
Kiüthet minket egy nagyobb napkitörés
Kicsi az esély a korábban már bekövetkezett nagyobb kitörés megismétlődésére, ám az csaknem végzetes lenne.
Kutatók, az emberiség túlélésének kérdésével foglalkozó fanatikusok, valamint a média egy részének érdeklődését is állandó szinten tartja a napkitörések témája, amire a meg-megújuló híresztelések szolgáltatnak megfelelő alapot. A kétkedők ugyan nem számítanak egy újabb nagyobb kitörésre, a kutatók pedig alacsony valószínűséget tulajdonítanak annak, a nagy katasztrófa esélyét azonban nem lehet kizárni.
Már csak azért sem, mert korábban volt példa olyan nagy napkitörésekre, amelyek ma csaknem végzetes következményekkel járnának. A legutóbbi ilyen esetet 1859-ben jegyezték fel a tengerentúlon, azt is csak azért, mert már használatban voltak olyan vadonatúj technológiák, mint például a távíró. Akkor az elektromágneses behatás mindössze a távírók által használt kábeleket "sütötte meg", ma azonban sokan egyetértenek abban, hogy egy hasonló méretű esemény a sokak által imádott kábeltévé mellett az áramellátást, azzal együtt az internetet, sőt még a műholdakat is parkolópályára küldené, ami óriási csapás lenne.
1989-ben a 19. századi kitörés egy miniatűr változatát figyelhettük meg, amely Québec tartományban és az USA északkeleti részén ütötte ki az áramellátás egy részét. Nyugtatólag hathat, hogy az 1859-es esemény megismétlődését a szintén amerikai Geological Survey mindössze 6 százalékban tartja valószínűnek ebben az évtizedben, a NASA ezzel foglalkozó szakemberei szerint pedig nem is áll rendelkezésünkre elegendő statisztikai adat, hogy hozzávetőleges számokkal álljunk elő - tekintettel arra, hogy alig 160 év állt eddig rendelkezésünkre a minta felállítására.
A kétkedők szerint a napkitörésektől való félelem még a nagyobb koronakidobódásokra fókuszáló írások és hírek esetében is inkább a totális pusztulást állandóan előrevetítő szenzációhajhász egyének számlájára írható, ennek bekövetkeztétől nem kell tartanunk. Mivel azonban ezt kizárni sem tudjuk, nem teljesen alaptalan a fent említett félelem. A politikusok inkább a terroristák által nagy magasságban felrobbantott atombombák által gerjesztett EMP-hullámoktól tartanak, ebbe viszont a Napnak nem sok beleszólása lehet.
Kutatók, az emberiség túlélésének kérdésével foglalkozó fanatikusok, valamint a média egy részének érdeklődését is állandó szinten tartja a napkitörések témája, amire a meg-megújuló híresztelések szolgáltatnak megfelelő alapot. A kétkedők ugyan nem számítanak egy újabb nagyobb kitörésre, a kutatók pedig alacsony valószínűséget tulajdonítanak annak, a nagy katasztrófa esélyét azonban nem lehet kizárni.
Már csak azért sem, mert korábban volt példa olyan nagy napkitörésekre, amelyek ma csaknem végzetes következményekkel járnának. A legutóbbi ilyen esetet 1859-ben jegyezték fel a tengerentúlon, azt is csak azért, mert már használatban voltak olyan vadonatúj technológiák, mint például a távíró. Akkor az elektromágneses behatás mindössze a távírók által használt kábeleket "sütötte meg", ma azonban sokan egyetértenek abban, hogy egy hasonló méretű esemény a sokak által imádott kábeltévé mellett az áramellátást, azzal együtt az internetet, sőt még a műholdakat is parkolópályára küldené, ami óriási csapás lenne.
1989-ben a 19. századi kitörés egy miniatűr változatát figyelhettük meg, amely Québec tartományban és az USA északkeleti részén ütötte ki az áramellátás egy részét. Nyugtatólag hathat, hogy az 1859-es esemény megismétlődését a szintén amerikai Geological Survey mindössze 6 százalékban tartja valószínűnek ebben az évtizedben, a NASA ezzel foglalkozó szakemberei szerint pedig nem is áll rendelkezésünkre elegendő statisztikai adat, hogy hozzávetőleges számokkal álljunk elő - tekintettel arra, hogy alig 160 év állt eddig rendelkezésünkre a minta felállítására.
A kétkedők szerint a napkitörésektől való félelem még a nagyobb koronakidobódásokra fókuszáló írások és hírek esetében is inkább a totális pusztulást állandóan előrevetítő szenzációhajhász egyének számlájára írható, ennek bekövetkeztétől nem kell tartanunk. Mivel azonban ezt kizárni sem tudjuk, nem teljesen alaptalan a fent említett félelem. A politikusok inkább a terroristák által nagy magasságban felrobbantott atombombák által gerjesztett EMP-hullámoktól tartanak, ebbe viszont a Napnak nem sok beleszólása lehet.