Gyurkity Péter

715 új bolygót fedeztek fel egyszerre

A több száz új exobolygó közül néhány Földünkhöz hasonló és a lakhatósági zónában található.

A NASA bejelentette, hogy egy új statisztikai módszer révén több mint 700, korábban felfedezett exobolygó létezését erősítették meg, ezzel valóságos bonanzát idéztek elő a területen belül. Soha ilyen nagy számú bolygó felfedezéséről nem számoltak be egy alkalommal. Az ismert, Naprendszeren kívüli planéták katalógusa immár több mint 1700 ilyen égitestet sorol fel, ezek némelyike pedig saját bolygónkhoz fogható.

A létezésükben most megerősített exobolygókat a Kepler űrteleszkóp még 2009 és 2011 között regisztrálta, ezek visszaigazolása azonban eddig váratott magára. A 715 planéta egészen pontosan 305 csillag körül kering, ebből is jól látszik, hogy nagy többségük egy több égitestet tartalmazó rendszerben található. Mi több, négy példány a Földnél legfeljebb 2,5-szer nagyobb, ezek az úgynevezett lakhatósági zónán belül mozognak, vagyis elméletileg folyékony víz található a felszínükön. Ennek létezését természetesen még nem tudjuk igazolni, mint ahogy az érintett bolygók pontos összetétele sem ismert, ám a most megismert eredmények mindenképpen további munkára sarkallják a kutatókat.


Annál is inkább, mert a csoporton belül 95 százalék azon bolygók aránya, amelyek méretüknél fogva a Föld és az annál négyszer nagyobb Neptunusz között helyezkednek el, bár a legtöbb példány saját csillagához igencsak közel kering, így nem túl kellemes hőmérsékletek uralkodnak rajtuk. A megerősítésben alkalmazott új statisztikai eljárás előnye egyébként, hogy egyszerre több bolygón is felhasználható, míg korábban ezt minden egyes jelölt esetében egyenként végezték el.

A Kepler, amely tavaly vesztette el néhány fontos, a pontos pozicionálásban őt segítő alkatrészét, mintegy 150 ezer csillagot figyel, ezek közül 3600-ról feltételezhető, hogy kísérőkkel rendelkeznek. A K2 névre keresztelt elképzelés szerint a négyből megmaradt két giroszkóp mellett a Napot használnák fel stabilizáló erőként, ehhez azonban a pályával párhuzamos orientációt kellene tartani - a program egyelőre a tesztelési fázisban jár.


A Kepler űrteleszkópot 2009-ben bocsátotta fel a NASA azzal a célhoz, hogy a Földhöz hasonló bolygókat kutasson fel a mérsékelt hőmérsékletű "lakható övezetekben" vagy azok közelében. A most bejelentett új bolygókat a teleszkóp működésének első két éve alatt rögzített felvételek alapján azonosították be, ami azt jelenti, hogy az űrkutatási hivatal a jövőben további felfedezésekről fog beszámolni. A bolygókat egy olyan újfajta eljárásnak, az úgynevezett "sokféleség általi ellenőrzésnek" köszönhetően sikerült azonosítani, amely részben a valószínűség logikájára támaszkodik. A kutatók ahelyett, hogy vakon keresték volna a bolygókat, azokra a csillagokra összpontosítottak, amelyek körül a technika sugalmazása alapján valószínűleg legalább két bolygó kering.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #13
    Köszi a linket, beleásom magam :)

    Igen egyébként, ahhoz, hogy tipikusan olyan naprendszert fedezzünk fel, mint a mienk annak a másik jupiternek a keringési ciklusát tudnánk a legmeggyőzőbben kimérni, mivel annak a legnagyobb a hatása. Viszont ehhez 10 éves ciklust feltételezve jópár ciklus kell a megerősítéshez, ami hosszú idő. Így még előfordulhat az is, hogy 100 év múlva azt fogjuk látni, hogy a mienk a tipikus naprendszer, holott jelenleg nem úgy tűnik.
  • Irasidus #12
    Való igaz, nem minden módszer alkalmas Föld típus (és pályájú) bolygó megtalálása, de a fedési és radiális sebességmérési módszerek alkalmassal lehetnek mai műszerekkel és szoftverekkel is. Az exobolygókat nem óriástávcsövekkel fedezik fel, némelyik igen apró (pl.: HATnet), a távcső mérete (érzékenysége?), amíg a Tejútrendszer (közeli) részeit pásztázzuk nem döntő. Azonkívül a felfedezés függ a távolságtól, a csillag típusától (pl.: mennyire nyugodt?), hogy éléről vagy felülről látjuk, és még millió dologtól. És nem győzőm hangsúlyozni, hogy főleg egy jó szoftvertől! Azonkívül egy, egy év keringési idejű bolygó megtalálása legalább 4-5 év munka, miközben csillagok ezreit, vagy 100 ezreit kell átnézni... Nagyon nagy munka, de vannak jelöltek. ;)

    Alapvetően rengeteg módszer van, ábra .
  • gforce9 #11
    Létezik már olyan érzékeny távcső, ami egy a lakható zónában keringő, föld nagyságú bolygót közvetlenül meg tud figyelni? Nem tudok ilyenről, de ha van, akkor egy link jólesne :)

    Halgatyó: Alapvetően 2 fajta módon észlelik őket. Vagy úgy hogy a bolygó gravitációs hatást gyakorol a központi csillagra és annak a közeledését-távolodását spektográffal ki tudják mérni vagy pedig ha a keringési síkból látjuk a bolygót, akkor a csillag előtt amikor elhalad a fényességváltozásból lehet kiszámolgatni. A nagyobb bolygókat elvileg direktben is meg lehetne figyelni, de tudtommal nem így szokták felfedezni őket, ez már akkor történik, amikor az előbbi 2 módszer közül valamelyikkel észrevették, hogy van egyátalán bolygó.
  • Frekvency #10
    "költözünk vaze.
    csak a terroristák kezébe nem kerüljön!"

    Bizony. Amúgy ha iszlamisták is mennek én inkább maradok. Istenem micsoda világot is tudnék én elképzelni...kurva sokan itthon maradnának azt már most leszögezem! :DD
  • Irasidus #9
    Ez attól függ milyen módszerrel, és milyen eszközzel végzed a megfigyelést, illetve, hogy az éléről látsz rá a Naprendszerre vagy felülről.
  • Omega #8
    Hengelhoffer: Nem hazug a cím, csak te nem tanultál meg tisztességesen olvasni. Az első bekezdésből kiderül, hogy a felfedezés egy statisztikai módszeren alapul.
  • halgatyó #7
    Távcsövet akartam írni:)))
  • halgatyó #6
    Egy kérdésre nem találtam még megbízható adatot: ha a Naprendszerrel azonos csillagrendszer felé fordítanák tévcsöveiket a kutatók, vajon a Földet milyen messziről vennék észre?
  • Gery13 #5
    költözünk vaze.
    csak a terroristák kezébe nem kerüljön!
  • NEXUS6 #4
    Mos már van egy csomó bojgó, jövőre meglesz valami utazási iroda is, ami szedi a pénzt arepülésekre.
    Az első légitársaság 1845-körül alakult, valami gőzhajtású göbzikre, első járatuk London-Kairó. Merjünk nagyot álmodni!
    Szerintem.
    XD