SG.hu·

715 új bolygót fedeztek fel egyszerre

715 új bolygót fedeztek fel egyszerre
A több száz új exobolygó közül néhány Földünkhöz hasonló és a lakhatósági zónában található.

A NASA bejelentette, hogy egy új statisztikai módszer révén több mint 700, korábban felfedezett exobolygó létezését erősítették meg, ezzel valóságos bonanzát idéztek elő a területen belül. Soha ilyen nagy számú bolygó felfedezéséről nem számoltak be egy alkalommal. Az ismert, Naprendszeren kívüli planéták katalógusa immár több mint 1700 ilyen égitestet sorol fel, ezek némelyike pedig saját bolygónkhoz fogható.

A létezésükben most megerősített exobolygókat a Kepler űrteleszkóp még 2009 és 2011 között regisztrálta, ezek visszaigazolása azonban eddig váratott magára. A 715 planéta egészen pontosan 305 csillag körül kering, ebből is jól látszik, hogy nagy többségük egy több égitestet tartalmazó rendszerben található. Mi több, négy példány a Földnél legfeljebb 2,5-szer nagyobb, ezek az úgynevezett lakhatósági zónán belül mozognak, vagyis elméletileg folyékony víz található a felszínükön. Ennek létezését természetesen még nem tudjuk igazolni, mint ahogy az érintett bolygók pontos összetétele sem ismert, ám a most megismert eredmények mindenképpen további munkára sarkallják a kutatókat.


Annál is inkább, mert a csoporton belül 95 százalék azon bolygók aránya, amelyek méretüknél fogva a Föld és az annál négyszer nagyobb Neptunusz között helyezkednek el, bár a legtöbb példány saját csillagához igencsak közel kering, így nem túl kellemes hőmérsékletek uralkodnak rajtuk. A megerősítésben alkalmazott új statisztikai eljárás előnye egyébként, hogy egyszerre több bolygón is felhasználható, míg korábban ezt minden egyes jelölt esetében egyenként végezték el.

A Kepler, amely tavaly vesztette el néhány fontos, a pontos pozicionálásban őt segítő alkatrészét, mintegy 150 ezer csillagot figyel, ezek közül 3600-ról feltételezhető, hogy kísérőkkel rendelkeznek. A K2 névre keresztelt elképzelés szerint a négyből megmaradt két giroszkóp mellett a Napot használnák fel stabilizáló erőként, ehhez azonban a pályával párhuzamos orientációt kellene tartani - a program egyelőre a tesztelési fázisban jár.


A Kepler űrteleszkópot 2009-ben bocsátotta fel a NASA azzal a célhoz, hogy a Földhöz hasonló bolygókat kutasson fel a mérsékelt hőmérsékletű "lakható övezetekben" vagy azok közelében. A most bejelentett új bolygókat a teleszkóp működésének első két éve alatt rögzített felvételek alapján azonosították be, ami azt jelenti, hogy az űrkutatási hivatal a jövőben további felfedezésekről fog beszámolni. A bolygókat egy olyan újfajta eljárásnak, az úgynevezett "sokféleség általi ellenőrzésnek" köszönhetően sikerült azonosítani, amely részben a valószínűség logikájára támaszkodik. A kutatók ahelyett, hogy vakon keresték volna a bolygókat, azokra a csillagokra összpontosítottak, amelyek körül a technika sugalmazása alapján valószínűleg legalább két bolygó kering.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© gforce92014. 03. 04.. 18:04||#13
Köszi a linket, beleásom magam 😊

Igen egyébként, ahhoz, hogy tipikusan olyan naprendszert fedezzünk fel, mint a mienk annak a másik jupiternek a keringési ciklusát tudnánk a legmeggyõzõbben kimérni, mivel annak a legnagyobb a hatása. Viszont ehhez 10 éves ciklust feltételezve jópár ciklus kell a megerõsítéshez, ami hosszú idõ. Így még elõfordulhat az is, hogy 100 év múlva azt fogjuk látni, hogy a mienk a tipikus naprendszer, holott jelenleg nem úgy tûnik.
© Irasidus2014. 03. 04.. 17:26||#12
Való igaz, nem minden módszer alkalmas Föld típus (és pályájú) bolygó megtalálása, de a fedési és radiális sebességmérési módszerek alkalmassal lehetnek mai mûszerekkel és szoftverekkel is. Az exobolygókat nem óriástávcsövekkel fedezik fel, némelyik igen apró (pl.: HATnet), a távcsõ mérete (érzékenysége?), amíg a Tejútrendszer (közeli) részeit pásztázzuk nem döntõ. Azonkívül a felfedezés függ a távolságtól, a csillag típusától (pl.: mennyire nyugodt?), hogy élérõl vagy felülrõl látjuk, és még millió dologtól. És nem gyõzõm hangsúlyozni, hogy fõleg egy jó szoftvertõl! Azonkívül egy, egy év keringési idejû bolygó megtalálása legalább 4-5 év munka, miközben csillagok ezreit, vagy 100 ezreit kell átnézni... Nagyon nagy munka, de vannak jelöltek. 😉

Alapvetõen rengeteg módszer van, ábra .
© gforce92014. 03. 04.. 16:48||#11
Létezik már olyan érzékeny távcsõ, ami egy a lakható zónában keringõ, föld nagyságú bolygót közvetlenül meg tud figyelni? Nem tudok ilyenrõl, de ha van, akkor egy link jólesne 😊

Halgatyó: Alapvetõen 2 fajta módon észlelik õket. Vagy úgy hogy a bolygó gravitációs hatást gyakorol a központi csillagra és annak a közeledését-távolodását spektográffal ki tudják mérni vagy pedig ha a keringési síkból látjuk a bolygót, akkor a csillag elõtt amikor elhalad a fényességváltozásból lehet kiszámolgatni. A nagyobb bolygókat elvileg direktben is meg lehetne figyelni, de tudtommal nem így szokták felfedezni õket, ez már akkor történik, amikor az elõbbi 2 módszer közül valamelyikkel észrevették, hogy van egyátalán bolygó.
© Frekvency2014. 03. 04.. 14:52||#10
"költözünk vaze.
csak a terroristák kezébe nem kerüljön!"

Bizony. Amúgy ha iszlamisták is mennek én inkább maradok. Istenem micsoda világot is tudnék én elképzelni...kurva sokan itthon maradnának azt már most leszögezem! 😄D
© Irasidus2014. 03. 03.. 11:50||#9
Ez attól függ milyen módszerrel, és milyen eszközzel végzed a megfigyelést, illetve, hogy az élérõl látsz rá a Naprendszerre vagy felülrõl.
© Omega2014. 03. 02.. 01:15||#8
Hengelhoffer: Nem hazug a cím, csak te nem tanultál meg tisztességesen olvasni. Az elsõ bekezdésbõl kiderül, hogy a felfedezés egy statisztikai módszeren alapul.
© halgatyó2014. 02. 28.. 21:58||#7
Távcsövet akartam írni😊))
© halgatyó2014. 02. 28.. 21:58||#6
Egy kérdésre nem találtam még megbízható adatot: ha a Naprendszerrel azonos csillagrendszer felé fordítanák tévcsöveiket a kutatók, vajon a Földet milyen messzirõl vennék észre?
© Gery132014. 02. 28.. 12:27||#5
költözünk vaze.
csak a terroristák kezébe nem kerüljön!
© NEXUS62014. 02. 28.. 03:43||#4
Mos már van egy csomó bojgó, jövõre meglesz valami utazási iroda is, ami szedi a pénzt arepülésekre.
Az elsõ légitársaság 1845-körül alakult, valami gõzhajtású göbzikre, elsõ járatuk London-Kairó. Merjünk nagyot álmodni!
Szerintem.
XD
-1