Gyurkity Péter

Kambodzsa: éhínség után tömeges cukorbetegség

Kutatók a szülők éhezését összekapcsolják a mai generáció körében gyorsan terjedő cukorbetegséggel.

Kambodzsában napjainkban a harminc éven felüliek körében teljesen általánosnak mutatkozik a cukorbetegség kialakulása és jelenléte. A kettes típusú diabétesz azonban nem véletlenül bukkan fel tömegesen a középkorúvá érők között, ezt egyes kutatók szorosan összekapcsolják az anyák éhezésével, amit magzatként a mai harmincasok is átéltek.

Ezzel kapcsolatban rögtön érdemes megemlíteni, hogy az érintett korosztály tagjai jellemzően a hetvenes évek második felében születtek, vagyis még magzatként, nagyon fiatalon élték át a Vörös Khmer rémuralmát, amelynek számlájára mintegy 2-3 millió ember halálát írják. Az áldozatok közül sokan munkatáborokban és börtönökben pusztultak el, ahogy a kommunizmus és a felsőbbrendűség ideológiájára támaszkodva igyekeztek kiirtani a nem khmer eredetű csoportokat, mások azonban az éhínségtől szenvedtek, amely az epigenetikus szakemberek szerint a következő generációkon is nyomot hagyott. Az anyák terhesség alatti éhezése ugyanis megváltoztatta a még meg sem született gyermekek DNS-ét, fogékonnyá téve őket (többek között) a cukorbetegségre.

Hasonló folyamatokat már korábban is megfigyeltek, így rögtön példaként utalnak a német megszállás alatti Hollandiára, amelynek egyes nyugati részeire a lakosság ellenállása miatt egy ideig nem szállítottak élelmet. Az ekkor született gyermekek az átlagosnál kisebb méretűek voltak, mi több, az ő gyermekeik, tehát az unokák is hasonló termettel jöttek a világra, ami azt bizonyítja, hogy az anyák éhezése a harmadik generációra is kihatott. Kambodzsában valami hasonló mehetett végbe tömegméretekben, bár itt az unokák esetében még nem tudták megfigyelni a kettes típusú cukorbetegség terjedésének mértékét, nyilván azért, mert ez utóbbiak még túl fiatalok ehhez.

Egyelőre a harminc és negyven közöttiek körében mondható tömegesnek a diabétesz, ez már önmagában is komoly problémát jelent, hiszen a fejlett országokban az érintettek átlagéletkora 50 felett van. Hogy a problémát miként lehetne orvosolni, azt egyelőre nem nagyon lehet megmondani.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • vik3 #2
    Eszem megáll, hogy még az egészségügyi katasztrófa szélén is ilyen hülyeséggel etetik a népet. Az ember számára a böjt, vagy éhezés természetes dolog.

    Ami kurvára nem természetes, az a magas glikémiás index és terheléssel (szar kaja) szerezhető inzulin rezisztencia.
  • NEXUS6 #1
    Vagy csak az éhínség után szénhidrát dús táplálkozás volt a jellemző, mert hogy a rizs/gabona termesztés olcsóbb, kisebb erőforrás igényű, mint az állattenyésztés.