Ötvös Tibor
Komoly utóhatása lesz a Haiyan szupertájfunnak
A Haiyan szupertájfun eddig 5200 halálos áldozatot követelt, ám kutatások szerint az elkövetkezendő években akár 78 ezerre is nőhet ez a szám, többnyire a kisgyermekek miatt.
Egy földrajzi elemzés alapján a szakemberek kijelentették, hogy a Fülöp-szigeteken bekövetkezett természeti katasztrófákat követő első évben 15-ször annyian veszítik el életüket, mint amennyien magában a viharban. Mivel a Haiyan szupertájfun a hivatalos adatok alapján 5200 áldozatot követelt, így a kutatók számítása alapján 78 ezer lehet az utóhatások miatt elhunyt lakos. A Fülöp-szigetekre átlagosan 13 alkalommal csapnak le évente a különböző természeti erők és ezek intenzitását és a katasztrófa elvonulta utáni állapotokat (családok bevétele, költekezés és halálozási adatok) vizsgálta Jesse Anttila-Hughes a San Francisco Egyetem és Solomon Hsiang a Kalifornia Egyetem szakértője.
A két szakember februárban adta ki az első eredményeket, melyeket az 1978 és 2008 közötti időszak vizsgálata alapján állítottak össze. A kutatás szerint minél erősebb egy vihar annál nagyobb eséllyel veszítik el a családok a közművek egy részét (többnyire a villamosenergia illetve a vízvezetékek sérülése miatt a víz válik elérhetetlenné) és a bevételi forrásaikat, hiszen a legtöbb munkahely ezek hiányában nem működik, ennek hatására pedig a családok nem vásárolnak olyan drágább termékeket, mint a tej vagy a hús.
Ennél jóval meglepőbb az az eredmény, mely szerint az egy évesnél fiatalabb gyerekek halálozási rátája is jelentősen megugrik. A vizsgálat alapján ez szintén a családok bevételének kiesése miatt történik. "Ez azon babákat érinti a leginkább, akik a viharok alatt még meg sem fogantak, így egyértelművé vált, hogy ez gazdasági hatás, nem pedig a vihar általi kitettség miatt történik" - árulta el Anttila-Hughes. "Ami azonban még minket is meglepett az az, hogy az elhunytak túlnyomó része kislány." Ez szám szerint 11.300 esetet jelent évente.
A terhes nők közvetlenül a vihar után azonban nagyobb eséllyel vetélnek el, ha a méhükben hordott utód fiú. Ezt még tovább bonyolítja, hogy ha a kislánynak már van egy nővére, akkor kétszeres eséllyel veszíti el életét 1 éves kora előtt és ha bátyja van, akkor ez a szorzó már négyszeres. "Ez egy nem-specifikus versenyt jelenthet a készletekért" - összegez Anttila-Hughes. "A gond az, hogy a Fülöp-szigetek lakosainak szemében a kislányok éppen olyan erősnek tűnnek, mint a fiúk. Épp ezért az anyukák hamarabb fejezik be a szoptatást azért, hogy pénzt kereshessenek."
A tanulmányt a kutatók már el is küldték a megfelelő szervezetek számára, akik ezeket figyelembe véve tesznek majd lépéseket a lakosok túlélése érdekében.
Egy földrajzi elemzés alapján a szakemberek kijelentették, hogy a Fülöp-szigeteken bekövetkezett természeti katasztrófákat követő első évben 15-ször annyian veszítik el életüket, mint amennyien magában a viharban. Mivel a Haiyan szupertájfun a hivatalos adatok alapján 5200 áldozatot követelt, így a kutatók számítása alapján 78 ezer lehet az utóhatások miatt elhunyt lakos. A Fülöp-szigetekre átlagosan 13 alkalommal csapnak le évente a különböző természeti erők és ezek intenzitását és a katasztrófa elvonulta utáni állapotokat (családok bevétele, költekezés és halálozási adatok) vizsgálta Jesse Anttila-Hughes a San Francisco Egyetem és Solomon Hsiang a Kalifornia Egyetem szakértője.
A két szakember februárban adta ki az első eredményeket, melyeket az 1978 és 2008 közötti időszak vizsgálata alapján állítottak össze. A kutatás szerint minél erősebb egy vihar annál nagyobb eséllyel veszítik el a családok a közművek egy részét (többnyire a villamosenergia illetve a vízvezetékek sérülése miatt a víz válik elérhetetlenné) és a bevételi forrásaikat, hiszen a legtöbb munkahely ezek hiányában nem működik, ennek hatására pedig a családok nem vásárolnak olyan drágább termékeket, mint a tej vagy a hús.
Ennél jóval meglepőbb az az eredmény, mely szerint az egy évesnél fiatalabb gyerekek halálozási rátája is jelentősen megugrik. A vizsgálat alapján ez szintén a családok bevételének kiesése miatt történik. "Ez azon babákat érinti a leginkább, akik a viharok alatt még meg sem fogantak, így egyértelművé vált, hogy ez gazdasági hatás, nem pedig a vihar általi kitettség miatt történik" - árulta el Anttila-Hughes. "Ami azonban még minket is meglepett az az, hogy az elhunytak túlnyomó része kislány." Ez szám szerint 11.300 esetet jelent évente.A terhes nők közvetlenül a vihar után azonban nagyobb eséllyel vetélnek el, ha a méhükben hordott utód fiú. Ezt még tovább bonyolítja, hogy ha a kislánynak már van egy nővére, akkor kétszeres eséllyel veszíti el életét 1 éves kora előtt és ha bátyja van, akkor ez a szorzó már négyszeres. "Ez egy nem-specifikus versenyt jelenthet a készletekért" - összegez Anttila-Hughes. "A gond az, hogy a Fülöp-szigetek lakosainak szemében a kislányok éppen olyan erősnek tűnnek, mint a fiúk. Épp ezért az anyukák hamarabb fejezik be a szoptatást azért, hogy pénzt kereshessenek."
A tanulmányt a kutatók már el is küldték a megfelelő szervezetek számára, akik ezeket figyelembe véve tesznek majd lépéseket a lakosok túlélése érdekében.