Ötvös Tibor
Működő vulkán a Déli-sarkvidéken
Egy földrengés után működő vulkánra bukkantak a Déli-sarkvidéken, az Antarktisz nyugati részén a jégtakaró alatt a tudósok, akik szerint további felfedezések is várhatók.
Az Antarktisz megfigyelői, kutatói mindig is sejtették, hogy a sarkkörön bizony vannak működő vulkánok, ám eddig csupán a partszakaszokon illetve a környező szigeteken találtak ilyeneket (például a Mount Erebus vagy a Mount Sidley). Ma azonban nyilvánosságra hozták legújabb kutatásukat a Nature Geoscience legfrissebb számában, melyben leírják, hogy egy földrengés hatására, nagyjából 30 mérföldre a Mount Sidley előtt, a jégtakaró alatt rábukkantak az első működő vulkánra - teljesen véletlenül.
2010-ben ugyanis elindult a POLENET nevet kapott projekt, melynek keretében egy amerikai kutatócsoport heteket töltött a jéggel fedett területen és földrengésfigyelő-készülékeket helyeztek el. Elsősorban a földköpeny struktúráját tanulmányozták, ám már januárban, majd utána 2011 márciusában is DLP-rengést (mély és hosszan tartó földrengés) regisztráltak 25-40 kilométerre a felszín alatt. Ezek adatai szinte teljes egészében megegyeztek azon kimutatásokkal, melyeket aktív vulkánok alatt lezajlott DLP-k esetében mértek például Alaszkában és Washington állam területén.
"Ez az Antarktisz felfedezéseivel kapcsolatos aranykor" - árulta el Richard Aster, a Colorado Állami Egyetem szeizmológusa és a tanulmány társ-szerzője. "Azt hiszem nem is kérdéses, hogy több ilyen meglepetés is vár még ránk a jégtakaró alatt." Bár a vulkán kitörésének nagy valószínűséggel nem volt külső nyoma, de a takaró alatt egy nagyjából ezer méteres dudorodást találtak, melyből arra következtetnek a tudósok, hogy azt a közelmúltban kitört láva alakította ki.
"Ez egy nagyon érdekes történet" - fejtette ki véleményét Amanda Lough, a tanulmány vezetője és a Washington University diplomás szeizmológusa. "Azt kijelenthetjük, hogy míg a helyszínen tartózkodtunk, nem volt ilyen jellegű kitörés. Az embereink kitelepítették a földrengésmérő állomásokat és levegőből is figyelték radarral a területet. De a topográfia alapján láthattuk, hogy valami történik odalent."
A tudósok folyamatosan figyelik tovább a területet, mivel egy ilyen, jég alatti lávaömlés komoly veszélyeket is rejthet magában, hiszen megolvaszthatja a kürtő feletti jeget. Azonban még a szakemberek sem tudják, mit várhatnak, mi lehet ennek a folyamatnak a következménye. Izlandon például ilyen esetben gleccserek indulnak meg, melyek masszív sárfolyamokká alakulnak, ezt nevezik jökulhlaup-nak. Az antarktiszi vulkán felett azonban 1 kilométer vastag a jég, ráadásul 100 kilométerre a vízparttól található.
"Ha az emberek meghallják a vulkán szót, akkor rögtön azt gondolják, hogy ez majd megváltoztatja a jéglemezeket" - folytatta Lough. "Ez a folyamat azonban több millió éve zajlik már a takaró alatt és már egyensúlyba került a jéglemezekkel." Ezt a véleményt azonban nem osztja Hugh Corr, a British Antarctic Survey glaciológusa (gleccsertan), aki szerint egy ilyen vulkán az Antarktisz alatt komoly gondokat okozhat. "A legfontosabb még mindig a klímaváltozás - egy kitörés felmelegítheti az óceánokat, megolvaszthatja a jégtakarókat." Corr egyébként ebben a kutatásban nem vett részt, de hozzátette, hogy az "Antarktisz nyugati fele olyan, mint egy tűzgyűrű".
Az Antarktisz megfigyelői, kutatói mindig is sejtették, hogy a sarkkörön bizony vannak működő vulkánok, ám eddig csupán a partszakaszokon illetve a környező szigeteken találtak ilyeneket (például a Mount Erebus vagy a Mount Sidley). Ma azonban nyilvánosságra hozták legújabb kutatásukat a Nature Geoscience legfrissebb számában, melyben leírják, hogy egy földrengés hatására, nagyjából 30 mérföldre a Mount Sidley előtt, a jégtakaró alatt rábukkantak az első működő vulkánra - teljesen véletlenül.
2010-ben ugyanis elindult a POLENET nevet kapott projekt, melynek keretében egy amerikai kutatócsoport heteket töltött a jéggel fedett területen és földrengésfigyelő-készülékeket helyeztek el. Elsősorban a földköpeny struktúráját tanulmányozták, ám már januárban, majd utána 2011 márciusában is DLP-rengést (mély és hosszan tartó földrengés) regisztráltak 25-40 kilométerre a felszín alatt. Ezek adatai szinte teljes egészében megegyeztek azon kimutatásokkal, melyeket aktív vulkánok alatt lezajlott DLP-k esetében mértek például Alaszkában és Washington állam területén."Ez az Antarktisz felfedezéseivel kapcsolatos aranykor" - árulta el Richard Aster, a Colorado Állami Egyetem szeizmológusa és a tanulmány társ-szerzője. "Azt hiszem nem is kérdéses, hogy több ilyen meglepetés is vár még ránk a jégtakaró alatt." Bár a vulkán kitörésének nagy valószínűséggel nem volt külső nyoma, de a takaró alatt egy nagyjából ezer méteres dudorodást találtak, melyből arra következtetnek a tudósok, hogy azt a közelmúltban kitört láva alakította ki.
"Ez egy nagyon érdekes történet" - fejtette ki véleményét Amanda Lough, a tanulmány vezetője és a Washington University diplomás szeizmológusa. "Azt kijelenthetjük, hogy míg a helyszínen tartózkodtunk, nem volt ilyen jellegű kitörés. Az embereink kitelepítették a földrengésmérő állomásokat és levegőből is figyelték radarral a területet. De a topográfia alapján láthattuk, hogy valami történik odalent."
A tudósok folyamatosan figyelik tovább a területet, mivel egy ilyen, jég alatti lávaömlés komoly veszélyeket is rejthet magában, hiszen megolvaszthatja a kürtő feletti jeget. Azonban még a szakemberek sem tudják, mit várhatnak, mi lehet ennek a folyamatnak a következménye. Izlandon például ilyen esetben gleccserek indulnak meg, melyek masszív sárfolyamokká alakulnak, ezt nevezik jökulhlaup-nak. Az antarktiszi vulkán felett azonban 1 kilométer vastag a jég, ráadásul 100 kilométerre a vízparttól található.
"Ha az emberek meghallják a vulkán szót, akkor rögtön azt gondolják, hogy ez majd megváltoztatja a jéglemezeket" - folytatta Lough. "Ez a folyamat azonban több millió éve zajlik már a takaró alatt és már egyensúlyba került a jéglemezekkel." Ezt a véleményt azonban nem osztja Hugh Corr, a British Antarctic Survey glaciológusa (gleccsertan), aki szerint egy ilyen vulkán az Antarktisz alatt komoly gondokat okozhat. "A legfontosabb még mindig a klímaváltozás - egy kitörés felmelegítheti az óceánokat, megolvaszthatja a jégtakarókat." Corr egyébként ebben a kutatásban nem vett részt, de hozzátette, hogy az "Antarktisz nyugati fele olyan, mint egy tűzgyűrű".
