Hunter

Hamarabb ébrednek a szunnyadó vulkánok

Egészen mostanáig úgy gondoltuk, hogy ha egy vulkán magmakamrája lehűlt, az évszázadokon át szunnyadó állapotban marad, mielőtt a friss magma újra mobilizálná. A francia Orléans Földtudományi Intézet kutatóinak új modellje két hatalmas kitörést tesztelt és teljes egészében felborította ezt az elméletet. Egy kamra éledése évszázadok helyett akár néhány hónap alatt végbe mehet. A kutatás több szunnyadó vulkán veszélyességi fokát is felülírhatja.

A magmakamra egy hatalmas olvadt kőzettároló, ami több kilométerrel a vulkán mélyén helyezkedik el. A vulkanológusok szerint amikor a vulkán nem aktív, a magmakamra tartalma egy rendkívül sűrű eleggyé hűl le, amíg a Föld belsejéből feláramló friss magma újra nem éleszti, azaz hőjével újra folyékonnyá nem teszi. Az elfogadott nézet szerint a magmakamrák hatalmas mérete miatt a fenti folyamat alapján a hő szétterjedéséhez több száz, akár ezer évre is szükség van, hogy a vulkánt felébressze álmából.

Azonban az Alan Burgisser, az Orléans Intézet kutatója és egy amerikai kollégája által kifejlesztett matematikai modell szerint az újrahevítés három szakaszban megy végbe. Amikor a friss forró magma a mélyből elindul és megérkezik a kamra alá, megolvasztja a viszkózus magmát a tároló alján. Az alsó réteg tehát már kevésbé sűrű és elkezd emelkedni a kamrában, keveredve a sűrűbb eleggyel. Ez a keveredési folyamat százszor olyan gyors hőterjedést tesz lehetővé, mint amit a vulkanológusok eddig feltételeztek. A kamra méretétől és a benne elhelyezkedő magma viszkozitásától függően akár néhány hónap is elég lehet az aktivitás újraélesztéséhez.


A kutatópáros két kitörésen is letesztelte modellje hitelességét. Az egyik a Fülöp-szigeteken 1991 márciusában ezer áldozatot és kétmillió ember kitelepítését követelő Mount Pinatubo volt, míg a másik a jelenleg is működő Soufriere Hills vulkán a karibi térségben. A kitörést megelőző szeizmikus rengések mindkét esetben jelezték a friss magma érkezését az hűlő tároló alá. A két vulkán több ismert fizikai paraméterét, többek közt a magma hőmérsékleteket, a kamraméreteket és a magmák kristálykoncentrációját figyelembe véve, a két tudósnak sikerült megközelítőleg reprodukálni a figyelmeztető jelek és a kitörések közötti időintervallumokat. A Pinatubo esetében a matematikai modell 20-80 napot jósolt a kamra újramobilizálásához, míg a hagyományos elmélet szerint 500 évre lett volna szükség. A valóságban két hónap telt el a rengések és a vulkánkitörés között.

A kutatás valószínűleg arra fogja ösztönözni a vulkanológus társadalmat, hogy alaposabban szemügyre vegyék a magmakamrák paramétereit, ezek megállapításával ugyanis lehetővé válik a kezdő rengések és a kitörés közötti idő viszonylag nagy pontosságú megbecslése.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • szabod #23
    talán mert a szupervulkánok java hot spotoknál alakul ki.
  • Aradebil2 #22
    miért is kéne félni egy hotspottól?
  • Andorjan #21
    viszkozitás nem= sűrűség.
  • Világpolgár #20
    Majd Pierce Brosnan megment minket!
  • szabod #19
    2012...
    Egyébként a hawaii és az izlandi hot spotoktól jobban kéne félni, persze ezt sem kell elhanyagolni.
  • Elk Hunt #18
    "Ha úgy vesszük..."
    Vegyük inkább úgy, hogy nemtörődömség és profit maximálás. /És ne keverjük bele az állítólagos "csapadékos" időjárást. Télen meg esik a hó, ki hitte volna - ennyi erővel ezt is lehetne mondani.../
    Nem az a cél, hogy az ott lakók és a környezet biztonságban legyen, dehogy is! Termelés legyen, mert az jó, abból van a bevétel. Vicces a környezetvédelem itthon. Amíg pl egy útépítésre minden [email protected] előírnak, amit utána senki se fog üzemeltetni pl, addig a "multik" meg csinálnak azt amit akarnak többnyire.
    Egyébként van még néhány ilyen hazánkban, pl. a Duna árterében is.
    Pl. a holland rózsát sem hollandiában termesztik, hanem afrikában...ott "ocsó" az emberi élet és nem kell olyan dolgokkal foglalkozni, mint környezetvédelem.
    Nah, ezen a szemléleten kellene változtatni, mert nagy gáz lesz...
  • Bronx South #17
    Wiki: "A Nápolyi-öböl partja tulajdonképpen egy 30 km átmérőjű egykori szupervulkán kalderája. A város félúton fekszik két aktív vulkáni terület, a Vezúv és a Campi Flegrei között. A terület geológiája következtében gyakoriak a földrengések. A Vezúv gyakori kitörései a történelem során többször is veszélyeztették a várost. Ugyanakkor az aktív vulkanizmusnak köszönhetően a városban számos termálvizű forrás található. Nápoly vastag tufarétegekre települt, amelyeket az évszázadok során építőanyagként használtak fel."
  • Doktor Kotász #16
    Az Olaszoknál meg van egy szupervulkán. Nem jut eszembe a város neve, de egy völgyben van, és harminc kilométeres körzetben egy hegyvonulat veszi körül. Na azok nem hegyek, hanem egy vulkánnak a falai, a völgy meg maga egy kaldera. Ha az kitörne, az bebaszna...
  • Doktor Kotász #15
    Az Izlandi vulkán után volt az a nagy esőzés hónapokig. Ha úgy vesszük, az mosta alá az iszaptárolónkat, egy teljes falut letarulva.
  • Elk Hunt #14
    A modern civilizáció amúgy se bírna ki sokat, úgy talán egy hetet. Ha nincs áram, üzemanyag akkor még talán ennyit se. Összeomlana az egész úgy ahogy van. Megszűnnének a közszolgáltatások (ivóvíz stb.) és ezek a dolgok nem a legjobb emberi tulajdonságokat hoznák a felszínre...Szóval igen sebezhető a "modern" élet...