Ötvös Tibor

A horror játékok 30 éves története - II. rész


Folytatjuk múlt héten elkezdett sorozatunkat, melyben a horrorjátékok 30 éves történelméből szemezgetünk. Ezúttal a '90-es éveket nézzük át, ahol igazi klasszikusok születtek.

De először még érdemes megemlíteni pár játékot '89-ből. A Friday the 13th kapott pár játékváltozatot, de a februárban megjelent programban már nem Jason, hanem a túlélő fiatalok bőrébe bújhattunk. Az LJN alkotása katasztrófa volt, rém nagyot bukott - megérdemelten.

A másik cím decemberben jelent meg és szintén egy film adaptációja volt. Az A Nightmare On Elm Street a Westwood Studios egyik első próbálkozása volt és nem is sikerült rosszul. A játékban a harmadik Rémálom az Elm utcában sztoriját játszhattuk le és természetesen Freddyvel kellett végeznünk.


Az utolsó, szintén decemberben megjelent alkotás az It Came From The Desert, mely egy tipikus B-kategóriás horror volt. A sztori szerint egy kisvárost megszálltak mutáns óriáshangyák és a mi feladatunk megakadályozni az inváziót. A dolog érdekessége, hogy a Command & Conquer: Red Alertben az It Came From Red Alert című küldetéssorozatban tisztelegtek a Westwood emberei a program előtt.

A december 15-én megjelent Sweet Home igazi mérföldkő, mivel a Capcom alkotása nem más, mint a Resident Evil spirituális elődje és az első, valódi túlélő horror. A program egy házban és környékén játszódott és egy japán film szolgáltatta az alapját. És akkor elérkeztünk 1990-hez és az első, említésre érdemes címhez.

A Nightbreed a méltatlanul elfeledett az Éjszakai teremtményei címet viselő horror játékváltozata, melynek érdekessége, hogy az Ocean rögtön három programot is tervezett Clive Barker filmjéből. Az első kettő, a Nightbreed: The Action Game és a Nightbreed: The Interactive Movie ugyanazon októberi napon jelentek meg, ám sajna nem arattak sikert. Ráadásul a film is bukott, így a tervezett harmadik, RPG stílusú cím már nem jelent meg.


Ugyanebben a hónapban Freddy is visszatért, hiszen ekkor jelent meg az LJN következő mozis játéka, az A Nightmare On Elm Street. Ez már jóval sikeresebb lett, mint a Péntek 13 volt. Ez köszönhető annak, hogy ezúttal értő kezekbe került a program, hiszen a Rare készítette és itt debütált az egyszerre négy játékos szórakozását lehetővé tevő Four Score kiegészítő is.

És akkor jöjjön most az igazi klasszikus, a stílusteremtő Alone in the Dark, mely ugye '92 júniusában robbant. Az első, 3D-s túlélő horror az Infogrames gondozásában jelent meg és szinte rögtön klasszikussá vált. Azóta megélt jó pár folytatást, ám a szintén pazar második rész után a franchise megindult a leejtőn.

Október 15-én jelent meg a Night Trap Sega Mega CD-re a Digital Pictures gondozásában. A program igazából egy interaktív filmnek is nevezhető volt, mely a Mortal Kombat mellett sokat tett azért, hogy a Korhatár Besoroló Bizottság és az Amerikai Kongresszus bevezesse az akkor még nem létező korhatár-rendszert.


1993 februárjában jelent meg a Dark Seed, mely az Alien sorozat szörnyeit is megálmodó HR Giger műve. Az úriember komoly részt vállalt ebben a kalandjátékban, melyben egy építész az új házában található tükör segítségével átlép a Sötét Világba. Érdekesség, hogy a Dark Seed volt az első játék, mely 640x480 felbontást alkalmazott, mivel ez volt Giger feltétele.

Áprilisban pedig beköszöntött a CD-ROM korszak, mivel a The 7th Guest volt az első olyan alkotás, mely csak erre az adathordozóra jelent meg - másra ugyanis nem fért rá. Az amnéziás hőssel operáló kalandjáték természetfeletti történeti szállal bírt és 2 milliós siker lett. A '95-ös folytatás, a The 11th Hour szintén jól teljesített.

1993. december 10. Az FPS rajongóknak ismerni kell ezt a dátumot, mivel ekkor robbant be a köztudatba a Doom. GOndolom senkinek nem kell bemutatni ezt a Pokolban játszódó alkotást, mely bár az akcióra tette a hangsúlyt, de azért horror-elem is akadt benne bőven. Eddig három részt élt meg, de elméletileg már készül a negyedik epizód is.


A történelemben nem egy olyan konzol volt, mely nem élt meg túl hosszú életkort. A 3DO is ilyen, melyre '95. április 1-én jelent meg az Acclaim horrorja, a D. A nagyon brutális, valódi filmjelenetekkel tarkított alkotás keletkezése igen érdekes. Kenji Eno, a D vezető fejlesztője ugyanis ezt a brutális részt titokban tartotta saját csapata előtt is. A többiek úgy dolgoztak, hogy nem ismerték a sztorit és csak bizonyos fejezeteket készítettek el, egymástól függetlenül.

Aztán ezt a brutalitás-mentes változatot küldték el a cenzoroknak, hogy engedélyezzék, majd miután megérkezett a várt jóváhagyás, Eno személyesen vitte el a gyártósorra az alkotást, melybe már beletette a közben felvett horror-jeleneteket. Így még a fejlesztők is meglepődtek, hogy mit alkottak - hát még a cenzorok.

A július 31-én megjelent Phantasmagoria szintén ismerős lehet minden rajongónak. A Sierra és Roberta Williams közös alkotása egy pszichológiai horror volt, kalandjáték formájában. Érdekessége, hogy a történelemben először egy valódi színésznő volt a főhősünk. A hölgyet ugyanis bedigitalizálták a játékba és így őt irányíthattuk. Emiatt azonban a játék 7 lemezen jelent meg, ami akkoriban elképesztően nagy szó volt.


Szeptember 14-én újra robbantott a Capcom és kiadta a Clock Tower című alkotását, melyben egy árva lányt alakítottunk, aki titokzatos nevelőszülőkhöz kerül és náluk kénytelen túlélni. A program szintén kapott további részeket, de azok már a Resident Evil játékmenetére építettek (sokkal kevesebb harccal), az első rész pedig még egy point-and-click játék volt.

1996. március 22-én jött a Biohazard, vagy ismertebb nevén Resident Evvil, melyet gondolom senkinek nem kell bemutatni. A Capcom alkotása azonnal sikeressé vált és kult-státuszba emelkedett. Eddig hat részt és számos mellékágat élt meg, melyek azonban egyre csak rontottak a az első két epizód által felállított színvonalon.

A mostani cikk végére maradt egy újabb kultikus alkotás, melyre egyik olvasónk hívta fel figyelmünket (köszi, János). A Harvester '96 augusztus végén jelent meg és nem aratott kirobbanó sikert. Igazából közepest sem, hiszen sem a kritikusok sem pedig a vásárlók nem voltak elragadtatva a DigiFX Interactive alkotásától. Ám mára bőven megtalálta közönségét és bizonyos körökben kultikussá vált az amnéziás Steve kalandozása Harvest városában. Ez pedig valószínű érdekes karaktereinek és remek humorának volt köszönhető.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zero 7th #5
    Uh, Alone in the Dark 3... Az nem lejtő, hanem szakadék. Az első és a második rész teljesen logikus feladványokkal operált, a 2 francia nyelvű verzióban volt meg, nem értettem a könyveket, amik segítettek volna, és még úgy is végig tudtuk játszani.
    A 3 meg... Valami 576-os leírással sikerült csak, ott dobtam el az agyam, amikor valahol a játék eleje felé szárított húst kell beletenni egy kakukkosórába, hogy az kiadjon valami zsetont, ami kell a továbbjutáshoz. Nem csoda, hogy ezek után majd' tíz évre leállt a sorozat...
  • Atisz #4
    Jaja, ugyanezt mondtam én is az előző cikknél.

    Nekem sajnos kimaradt a Phantasmagoria első része, csak a másodikhoz volt szerencsém, de az annyira hangulattalan és ötlettelen volt, hogy hamar abbahagytam. Köze nem volt az 1. részhez és csak a brutalitás kihangsúlyozására mentek rá a készítők.

    A Harvester tényleg érdekes darab, mivel valami eszméletlen szinten primitív, azonban a sztori (ami csak a játék legeslegvégén bontakozik ki) miatt tényleg érdemes (lett volna :)) végigjátszani. Kár, hogy az értelmetlenül véresre sikerült jelenetekkel szinte mindenkit sikerült elriasztani a játéktól (még akkor is, ha a végén részben magyarázatot kapunk arra, hogy miért is érthető mindez, bár logikai ellentmondások így is maradnak).

    A Dark Seed 1 része tulajdonképpen csak nyomasztó hangulata miatt érdekes, nem igazán horror, mivel bár kétségtelenül operál ilyen elemekkel, nem bontakozik ki a történet odáig, hogy valódi horrornak lehessen hívni.
    Érdemesebb lenne megemlíteni inkább a 2. részét, ami már jóval komolyabb kategóriát képvisel, hiszen az 1. részből ismert idegen dimenziót immár sokkal aprólékosabban elénk tárja. Képi világa nem annyira naturális, de a történet már meglehetősen az (lefejezett áldozatok, a főhős régi barátnőjéről kiderülő egyre durvább dolgok stb.).
    Nekem XP-n sikerült nemrég működésre bírnom (dosbox, meg egyéb hülyeségek nélkül), tehát aki akar egy jó kis kalandjátékkal játszani, az próbálja ki.
  • Ulthane #3
    Hát ez körülbelül annyira élvezets összefoglaló volt, hogy semennyire. Kronológiai felsorolásért ott a Wikipédia, ez kedvet egyáltalán nem csinált a horror műfajhoz.

    Kevesebb cím, és részletesebb kifejtése a játéknak, videókkal, kicsit élvezetesebb stílusban. Nagy kérés?

    A Phantasmagoria mai napig ott van a polcon. "Poor old Carno.." Annyira fostam a játéktól anno, hogy este, sötétben, amikor egyedül voltam otthon, nem mertem játszani, pedig voltam már vagy 20 éves akkor is.
  • Szefmester #2
    Hát igen.. elég lenne mondania egy témát és és páran hasraütéssel jobb cikkrészleteket alkotnánk, aztán meg már csak össze kell fésülni az egészet és kész is.
  • Anubys #1
    Personal Nightmare?
    Elvira 1-2?
    Waxwork?
    Realms of the Haunted?
    Don't Go Alone?
    Legacy?
    Silent Hill?
    Deep Fear?
    Echo Night?
    ...csak a legjobbakat hagytad ki. Ha gondolod, segítek szívesen a köv. részhez pár címmel... :)