SG.hu·

A horror játékok 30 éves története - II. rész


Folytatjuk múlt héten elkezdett sorozatunkat, melyben a horrorjátékok 30 éves történelméből szemezgetünk. Ezúttal a '90-es éveket nézzük át, ahol igazi klasszikusok születtek.

De először még érdemes megemlíteni pár játékot '89-ből. A Friday the 13th kapott pár játékváltozatot, de a februárban megjelent programban már nem Jason, hanem a túlélő fiatalok bőrébe bújhattunk. Az LJN alkotása katasztrófa volt, rém nagyot bukott - megérdemelten.

A másik cím decemberben jelent meg és szintén egy film adaptációja volt. Az A Nightmare On Elm Street a Westwood Studios egyik első próbálkozása volt és nem is sikerült rosszul. A játékban a harmadik Rémálom az Elm utcában sztoriját játszhattuk le és természetesen Freddyvel kellett végeznünk.


Az utolsó, szintén decemberben megjelent alkotás az It Came From The Desert, mely egy tipikus B-kategóriás horror volt. A sztori szerint egy kisvárost megszálltak mutáns óriáshangyák és a mi feladatunk megakadályozni az inváziót. A dolog érdekessége, hogy a Command & Conquer: Red Alertben az It Came From Red Alert című küldetéssorozatban tisztelegtek a Westwood emberei a program előtt.

A december 15-én megjelent Sweet Home igazi mérföldkő, mivel a Capcom alkotása nem más, mint a Resident Evil spirituális elődje és az első, valódi túlélő horror. A program egy házban és környékén játszódott és egy japán film szolgáltatta az alapját. És akkor elérkeztünk 1990-hez és az első, említésre érdemes címhez.

A Nightbreed a méltatlanul elfeledett az Éjszakai teremtményei címet viselő horror játékváltozata, melynek érdekessége, hogy az Ocean rögtön három programot is tervezett Clive Barker filmjéből. Az első kettő, a Nightbreed: The Action Game és a Nightbreed: The Interactive Movie ugyanazon októberi napon jelentek meg, ám sajna nem arattak sikert. Ráadásul a film is bukott, így a tervezett harmadik, RPG stílusú cím már nem jelent meg.


Ugyanebben a hónapban Freddy is visszatért, hiszen ekkor jelent meg az LJN következő mozis játéka, az A Nightmare On Elm Street. Ez már jóval sikeresebb lett, mint a Péntek 13 volt. Ez köszönhető annak, hogy ezúttal értő kezekbe került a program, hiszen a Rare készítette és itt debütált az egyszerre négy játékos szórakozását lehetővé tevő Four Score kiegészítő is.

És akkor jöjjön most az igazi klasszikus, a stílusteremtő Alone in the Dark, mely ugye '92 júniusában robbant. Az első, 3D-s túlélő horror az Infogrames gondozásában jelent meg és szinte rögtön klasszikussá vált. Azóta megélt jó pár folytatást, ám a szintén pazar második rész után a franchise megindult a leejtőn.

Október 15-én jelent meg a Night Trap Sega Mega CD-re a Digital Pictures gondozásában. A program igazából egy interaktív filmnek is nevezhető volt, mely a Mortal Kombat mellett sokat tett azért, hogy a Korhatár Besoroló Bizottság és az Amerikai Kongresszus bevezesse az akkor még nem létező korhatár-rendszert.


1993 februárjában jelent meg a Dark Seed, mely az Alien sorozat szörnyeit is megálmodó HR Giger műve. Az úriember komoly részt vállalt ebben a kalandjátékban, melyben egy építész az új házában található tükör segítségével átlép a Sötét Világba. Érdekesség, hogy a Dark Seed volt az első játék, mely 640x480 felbontást alkalmazott, mivel ez volt Giger feltétele.

Áprilisban pedig beköszöntött a CD-ROM korszak, mivel a The 7th Guest volt az első olyan alkotás, mely csak erre az adathordozóra jelent meg - másra ugyanis nem fért rá. Az amnéziás hőssel operáló kalandjáték természetfeletti történeti szállal bírt és 2 milliós siker lett. A '95-ös folytatás, a The 11th Hour szintén jól teljesített.

1993. december 10. Az FPS rajongóknak ismerni kell ezt a dátumot, mivel ekkor robbant be a köztudatba a Doom. GOndolom senkinek nem kell bemutatni ezt a Pokolban játszódó alkotást, mely bár az akcióra tette a hangsúlyt, de azért horror-elem is akadt benne bőven. Eddig három részt élt meg, de elméletileg már készül a negyedik epizód is.


A történelemben nem egy olyan konzol volt, mely nem élt meg túl hosszú életkort. A 3DO is ilyen, melyre '95. április 1-én jelent meg az Acclaim horrorja, a D. A nagyon brutális, valódi filmjelenetekkel tarkított alkotás keletkezése igen érdekes. Kenji Eno, a D vezető fejlesztője ugyanis ezt a brutális részt titokban tartotta saját csapata előtt is. A többiek úgy dolgoztak, hogy nem ismerték a sztorit és csak bizonyos fejezeteket készítettek el, egymástól függetlenül.

Aztán ezt a brutalitás-mentes változatot küldték el a cenzoroknak, hogy engedélyezzék, majd miután megérkezett a várt jóváhagyás, Eno személyesen vitte el a gyártósorra az alkotást, melybe már beletette a közben felvett horror-jeleneteket. Így még a fejlesztők is meglepődtek, hogy mit alkottak - hát még a cenzorok.

A július 31-én megjelent Phantasmagoria szintén ismerős lehet minden rajongónak. A Sierra és Roberta Williams közös alkotása egy pszichológiai horror volt, kalandjáték formájában. Érdekessége, hogy a történelemben először egy valódi színésznő volt a főhősünk. A hölgyet ugyanis bedigitalizálták a játékba és így őt irányíthattuk. Emiatt azonban a játék 7 lemezen jelent meg, ami akkoriban elképesztően nagy szó volt.


Szeptember 14-én újra robbantott a Capcom és kiadta a Clock Tower című alkotását, melyben egy árva lányt alakítottunk, aki titokzatos nevelőszülőkhöz kerül és náluk kénytelen túlélni. A program szintén kapott további részeket, de azok már a Resident Evil játékmenetére építettek (sokkal kevesebb harccal), az első rész pedig még egy point-and-click játék volt.

1996. március 22-én jött a Biohazard, vagy ismertebb nevén Resident Evvil, melyet gondolom senkinek nem kell bemutatni. A Capcom alkotása azonnal sikeressé vált és kult-státuszba emelkedett. Eddig hat részt és számos mellékágat élt meg, melyek azonban egyre csak rontottak a az első két epizód által felállított színvonalon.

A mostani cikk végére maradt egy újabb kultikus alkotás, melyre egyik olvasónk hívta fel figyelmünket (köszi, János). A Harvester '96 augusztus végén jelent meg és nem aratott kirobbanó sikert. Igazából közepest sem, hiszen sem a kritikusok sem pedig a vásárlók nem voltak elragadtatva a DigiFX Interactive alkotásától. Ám mára bőven megtalálta közönségét és bizonyos körökben kultikussá vált az amnéziás Steve kalandozása Harvest városában. Ez pedig valószínű érdekes karaktereinek és remek humorának volt köszönhető.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Zero 7th2013. 05. 17.. 12:43||#5
Uh, Alone in the Dark 3... Az nem lejtõ, hanem szakadék. Az elsõ és a második rész teljesen logikus feladványokkal operált, a 2 francia nyelvû verzióban volt meg, nem értettem a könyveket, amik segítettek volna, és még úgy is végig tudtuk játszani.
A 3 meg... Valami 576-os leírással sikerült csak, ott dobtam el az agyam, amikor valahol a játék eleje felé szárított húst kell beletenni egy kakukkosórába, hogy az kiadjon valami zsetont, ami kell a továbbjutáshoz. Nem csoda, hogy ezek után majd' tíz évre leállt a sorozat...
© Atisz2013. 05. 13.. 10:34||#4
Jaja, ugyanezt mondtam én is az elõzõ cikknél.

Nekem sajnos kimaradt a Phantasmagoria elsõ része, csak a másodikhoz volt szerencsém, de az annyira hangulattalan és ötlettelen volt, hogy hamar abbahagytam. Köze nem volt az 1. részhez és csak a brutalitás kihangsúlyozására mentek rá a készítõk.

A Harvester tényleg érdekes darab, mivel valami eszméletlen szinten primitív, azonban a sztori (ami csak a játék legeslegvégén bontakozik ki) miatt tényleg érdemes (lett volna 😊) végigjátszani. Kár, hogy az értelmetlenül véresre sikerült jelenetekkel szinte mindenkit sikerült elriasztani a játéktól (még akkor is, ha a végén részben magyarázatot kapunk arra, hogy miért is érthetõ mindez, bár logikai ellentmondások így is maradnak).

A Dark Seed 1 része tulajdonképpen csak nyomasztó hangulata miatt érdekes, nem igazán horror, mivel bár kétségtelenül operál ilyen elemekkel, nem bontakozik ki a történet odáig, hogy valódi horrornak lehessen hívni.
Érdemesebb lenne megemlíteni inkább a 2. részét, ami már jóval komolyabb kategóriát képvisel, hiszen az 1. részbõl ismert idegen dimenziót immár sokkal aprólékosabban elénk tárja. Képi világa nem annyira naturális, de a történet már meglehetõsen az (lefejezett áldozatok, a fõhõs régi barátnõjérõl kiderülõ egyre durvább dolgok stb.).
Nekem XP-n sikerült nemrég mûködésre bírnom (dosbox, meg egyéb hülyeségek nélkül), tehát aki akar egy jó kis kalandjátékkal játszani, az próbálja ki.
© Ulthane2013. 05. 13.. 10:00||#3
Hát ez körülbelül annyira élvezets összefoglaló volt, hogy semennyire. Kronológiai felsorolásért ott a Wikipédia, ez kedvet egyáltalán nem csinált a horror mûfajhoz.

Kevesebb cím, és részletesebb kifejtése a játéknak, videókkal, kicsit élvezetesebb stílusban. Nagy kérés?

A Phantasmagoria mai napig ott van a polcon. "Poor old Carno.." Annyira fostam a játéktól anno, hogy este, sötétben, amikor egyedül voltam otthon, nem mertem játszani, pedig voltam már vagy 20 éves akkor is.
+1
© Szefmester2013. 05. 12.. 18:36||#2
Hát igen.. elég lenne mondania egy témát és és páran hasraütéssel jobb cikkrészleteket alkotnánk, aztán meg már csak össze kell fésülni az egészet és kész is.
© Anubys2013. 05. 12.. 17:10||#1
Personal Nightmare?
Elvira 1-2?
Waxwork?
Realms of the Haunted?
Don't Go Alone?
Legacy?
Silent Hill?
Deep Fear?
Echo Night?
...csak a legjobbakat hagytad ki. Ha gondolod, segítek szívesen a köv. részhez pár címmel... 😊