Ötvös Tibor
Nehéz újra elkezdeni egy játékot?
Tavaly év végén rengeteg játék jelent meg és szinte el sem kezdtük az egyiket, már jelent is meg a következő nagy durranás. Azt vettem észre, hogy nem egy olyan játék van, melyet félbe kellett hagyni, hogy a másikat kipróbáljam és ha magába szippantott, akkor már végig is kellett vinni.
A kérdés azonban az, hogy a korábban félbehagyott alkotáshoz mekkora arányban tér vissza az ember. Számomra a Mass Effect 3 egyértelműen a tavalyi év játéka volt, ám ez a "kapcsolat" nem indult ilyen könnyen. A második rész és főleg a végjáték mély nyomokat hagyott bennem és épp ezért nagy elvárásaim voltak az utolsó kalanddal kapcsolatban. Épp ezért elég unalmasnak indult a dolog és két óra kalandozás után félre is tettem.
Ekkor jött meg ugyanis - kis késéssel - az életembe a Batman: Arkham City, mely beszippantott és nem engedett. Addig nem bírtam másra nézni, amíg le nem tudtam Wayne kalandját. Utána visszatértem Shepard kapitányhoz. És hirtelen nem tudtam, hogyan is áll a karakterem, melyik küldetést is csinálom és pontosan mi is volt eddig a történés. Felmerült bennem a kérdés, hogy elkezdem elölről, de szerencsére utána ismét beszippantott és nem volt menekvés.
Hasonlóan jártam az Assassin's Creed 3-mal. Ott a Hitman: Absolution kavart be és a 47-es ügynök kalandja jobban megfogott, mint Desmondé. Itt már azonban a visszatérés a Ubisoft alkotásához nem volt sikeres, hiszen a Hitman kivégzése után maximum 2 órát játszottam az Assassin's Creeddel, utána leszedtem és azóta sem tért vissza.
De ugyanez a helyzet a DLC-k esetében is. Egy, már befejezett játéknál vajon emlékszünk még az irányításra, ha közben letudtunk már három, teljesen más stílusú alkotást? Vagy újra meg kell csinálni a tutorialt? Esetleg szívjuk a fogunkat a sokadik hiba után és azon töprengünk, vajon mi tetszett ebben a játékban?
A nagy kérdés, hogy vajon mitől függ az, hogy mely alkotással vagyunk képesek újra élvezni a játékot! Kell, hogy megfogjon benne valami? Akkor azonban nem hagyom félbe, jöhet bármi. Vagy akár egy kapcsolatban? Ne hagyjam magam elcsábítani és ha elkezdtem akkor fejezzem is be? De akkor elveszik a játék élménye, hiszen a többség azért játszik, hogy kikapcsolódjon és nem azért, mert muszáj végigvinni a programot.
Elképzelhető, hogy ez csak személyes probléma, de én azért kíváncsi lennék az olvasók hasonló élményeire is. Ki melyik programot hagyta félbe és soha többé nem kezdte újra - és nem azért, mert nem tetszett neki.
A kérdés azonban az, hogy a korábban félbehagyott alkotáshoz mekkora arányban tér vissza az ember. Számomra a Mass Effect 3 egyértelműen a tavalyi év játéka volt, ám ez a "kapcsolat" nem indult ilyen könnyen. A második rész és főleg a végjáték mély nyomokat hagyott bennem és épp ezért nagy elvárásaim voltak az utolsó kalanddal kapcsolatban. Épp ezért elég unalmasnak indult a dolog és két óra kalandozás után félre is tettem.
Ekkor jött meg ugyanis - kis késéssel - az életembe a Batman: Arkham City, mely beszippantott és nem engedett. Addig nem bírtam másra nézni, amíg le nem tudtam Wayne kalandját. Utána visszatértem Shepard kapitányhoz. És hirtelen nem tudtam, hogyan is áll a karakterem, melyik küldetést is csinálom és pontosan mi is volt eddig a történés. Felmerült bennem a kérdés, hogy elkezdem elölről, de szerencsére utána ismét beszippantott és nem volt menekvés.
Hasonlóan jártam az Assassin's Creed 3-mal. Ott a Hitman: Absolution kavart be és a 47-es ügynök kalandja jobban megfogott, mint Desmondé. Itt már azonban a visszatérés a Ubisoft alkotásához nem volt sikeres, hiszen a Hitman kivégzése után maximum 2 órát játszottam az Assassin's Creeddel, utána leszedtem és azóta sem tért vissza.
De ugyanez a helyzet a DLC-k esetében is. Egy, már befejezett játéknál vajon emlékszünk még az irányításra, ha közben letudtunk már három, teljesen más stílusú alkotást? Vagy újra meg kell csinálni a tutorialt? Esetleg szívjuk a fogunkat a sokadik hiba után és azon töprengünk, vajon mi tetszett ebben a játékban?
A nagy kérdés, hogy vajon mitől függ az, hogy mely alkotással vagyunk képesek újra élvezni a játékot! Kell, hogy megfogjon benne valami? Akkor azonban nem hagyom félbe, jöhet bármi. Vagy akár egy kapcsolatban? Ne hagyjam magam elcsábítani és ha elkezdtem akkor fejezzem is be? De akkor elveszik a játék élménye, hiszen a többség azért játszik, hogy kikapcsolódjon és nem azért, mert muszáj végigvinni a programot.
Elképzelhető, hogy ez csak személyes probléma, de én azért kíváncsi lennék az olvasók hasonló élményeire is. Ki melyik programot hagyta félbe és soha többé nem kezdte újra - és nem azért, mert nem tetszett neki.
