Gyurkity Péter
Elhíznak és depresszióra hajlamosak a játékosok
Egy most elkészült tanulmány megerősíti a korábbi feltételezéseket, miszerint a játékokat gyakran használó fiatalok és felnőttek az átlagosnál rosszabb egészségi állapotban vannak.
Az amerikai Centres for Disease Control (CDC) két egyetemmel összefogva készítette el tanulmányát, amelynek keretében 500 felnőttet kérdeztek meg Washington államban. A válaszokból kirajzolódnak a korábban is feltételezett főbb pontok, ezek pedig korántsem kedvezőek a játékokat előnyben részesítők számára.
A megkérdezettek 45 százaléka ismerte el, hogy gyakran tölti idejét számítógépes játékokkal. A nők esetében ez többnyire a depresszióra való hajlammal, valamint általában véve rosszabb egészségi állapottal jár együtt, míg a férfiaknál elsősorban azt tűnt ki, hogy a játékosok az interneten is több időt töltenek, az életmód eredményeként pedig nagyobb a testtömeg-indexük, mint a nem játékos válaszadóknak. Az nemtől függetlenül igen jellemző, hogy a játékosok előszeretettel támaszkodnak az internetes közösségekre némi szociális támogatásért cserébe, nem ritkán elhanyagolva társas érintkezésre lehetőséget adó eseményeket, lehetőségeket.
A fiatalok körében szintén ezek a pontok tűnnek a legfontosabbnak, így nem meglepő, hogy esetükben is a túlsúlyt, valamint a mentális egészséget emelik ki a tanulmány készítői. Más szakértők ehhez hozzáteszik, hogy a modern számítógépes fejlesztések nagyban különböznek a hagyományos játékoktól, inkább hasonlítanak az aktív időtöltéssel járó tevékenységekre, az agy jobb felét dolgoztatva meg. A nagy kérdés tehát, hogy miként tarthatjuk meg a játékok jelentette előnyöket, miközben megpróbáljuk kiszűrni, eliminálni az egyértelmű hátrányokat.
Az is nyilvánvaló, hogy a hatalmas iparággá alakult szegmens fontosabb szereplői mindent megtesznek majd a játékok pozitívumainak kihangsúlyozásáért, és nem biztos, hogy elég erős lesz az óvatosabb szakértők hangja.
Az amerikai Centres for Disease Control (CDC) két egyetemmel összefogva készítette el tanulmányát, amelynek keretében 500 felnőttet kérdeztek meg Washington államban. A válaszokból kirajzolódnak a korábban is feltételezett főbb pontok, ezek pedig korántsem kedvezőek a játékokat előnyben részesítők számára.
A megkérdezettek 45 százaléka ismerte el, hogy gyakran tölti idejét számítógépes játékokkal. A nők esetében ez többnyire a depresszióra való hajlammal, valamint általában véve rosszabb egészségi állapottal jár együtt, míg a férfiaknál elsősorban azt tűnt ki, hogy a játékosok az interneten is több időt töltenek, az életmód eredményeként pedig nagyobb a testtömeg-indexük, mint a nem játékos válaszadóknak. Az nemtől függetlenül igen jellemző, hogy a játékosok előszeretettel támaszkodnak az internetes közösségekre némi szociális támogatásért cserébe, nem ritkán elhanyagolva társas érintkezésre lehetőséget adó eseményeket, lehetőségeket.
A fiatalok körében szintén ezek a pontok tűnnek a legfontosabbnak, így nem meglepő, hogy esetükben is a túlsúlyt, valamint a mentális egészséget emelik ki a tanulmány készítői. Más szakértők ehhez hozzáteszik, hogy a modern számítógépes fejlesztések nagyban különböznek a hagyományos játékoktól, inkább hasonlítanak az aktív időtöltéssel járó tevékenységekre, az agy jobb felét dolgoztatva meg. A nagy kérdés tehát, hogy miként tarthatjuk meg a játékok jelentette előnyöket, miközben megpróbáljuk kiszűrni, eliminálni az egyértelmű hátrányokat.
Az is nyilvánvaló, hogy a hatalmas iparággá alakult szegmens fontosabb szereplői mindent megtesznek majd a játékok pozitívumainak kihangsúlyozásáért, és nem biztos, hogy elég erős lesz az óvatosabb szakértők hangja.
