Berta Sándor
Ausztria - betegségnek nyilvánítanák a játékfüggőséget
A bécsi Sigmund Freud Magánegyetem (SFU) pszichológusai azt javasolták, hogy a jövőben kezeljék a számítógépes játék-függőséget betegségként és a terápiás költségeket a betegbiztosítók állják.
Az SFU és a mainzi Sabine M. Grüsser-Sinopoli Játékfüggőségi Ambulancia munkatársai közösen vizsgálták meg a bécsi fiatalok számítógépes játék-szokásait és a tapasztalataikat egy tanulmányban foglalták össze. A megkérdezett tinédzserek 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, naponta vagy hetente 2-3 alkalommal játszik a PC-jén. A válaszadók 55 százaléka fiú, 45 százaléka lány volt, átlagéletkoruk 14 év.
"A diákok 12 százalékánál tapasztaltunk beteges számítógépes játék-szokásokat" - jelentette ki Dominik Batthyany, a vizsgálat vezetője a tanulmány bemutatóján. Függőnek a megkérdezettek 2,7 százaléka mondható, az érintettek 90 százaléka fiú. Az ebbe a kategóriába tartozók átlagosan naponta 6 vagy több, hétvégenként pedig 8 órát is játszanak. Ezzel szemben a normális tartományba tartozó játékidő több mint napi 2 óra. Míg a veszélyeztetett csoportba sorolhatóknál ez az érték több mint 4,5 óra.
A játékfüggőség legnagyobb kockázatát az úgynevezett kognitív gyengeségek kialakulása jelenti. A függő tinédzserek komoly koncentrációs nehézségeik vannak például az iskolában, valamint szabályos iskola-félelem alakul ki bennük. "A függő gyerekek általában egy évvel előbb kezdenek el játszani, mint a társaik. S az is elmondható, hogy az ő esetükben gyakran hiányzik vagy nem megfelelő mértékű a szülői kontroll. Sokan valamilyen helyzettől való félelem miatt menekülnek a számítógépes programokhoz, mivel így kikapcsolódhatnak. A céljuk az, hogy először pozitív élményekre tegyenek szeret. Ez az érzés azonban idővel fokozatosan eltolódik és függőség alakul ki" - tette hozzá a szakember.
A függők elsősorban az FPS-, a kaland-, a sport- és a szerepjátékokat kedvelik. Különösen nagy problémát jelentenek a World of Warcraft és a más Massively Multiplayer Online Role-Playing (MMORPG) játékok, mivel a beépített jutalmazási rendszer folyamatos jelenlétet igényel és nem enged szüneteket.
"A célunk nem az volt, hogy azt mondjuk: a számítógépes játék rossz. De el kellene ismerni a programokban rejlő függőségi kockázatokat. Egy következő lépcső lehetne, hogy a kezelési költségeket a betegbiztosítók állnák. Egy terápia ugyanis segítene kideríteni, hogy az adott személy miért lett függő és mik a háttérokok. Szintén megoldást jelenthetne, ha feltüntetnék a PEGI-rendszerben, hogy egy program mennyire alkalmas függőség okozására. Végül a szülőknek csak azt tudom tanácsolni, hogy ne állítsák be ördögtől valónak a számítógépes játékokat. Sokkal többet érnek el azzal, hogy ha időbeli korlátokat állítanak fel, meghatározzák, hogy a gyermekük mikor és mennyit játszhat" - szögezte le Dominik Batthyany.
Az osztrák szakemberek véleményükkel nincsenek egyedül. Idén márciusban alsó-szászországi szakértők már javasolták, hogy az online játékfüggőséget hivatalosan is nyilvánítsák pszichikai betegségnek.
Az SFU és a mainzi Sabine M. Grüsser-Sinopoli Játékfüggőségi Ambulancia munkatársai közösen vizsgálták meg a bécsi fiatalok számítógépes játék-szokásait és a tapasztalataikat egy tanulmányban foglalták össze. A megkérdezett tinédzserek 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, naponta vagy hetente 2-3 alkalommal játszik a PC-jén. A válaszadók 55 százaléka fiú, 45 százaléka lány volt, átlagéletkoruk 14 év.
"A diákok 12 százalékánál tapasztaltunk beteges számítógépes játék-szokásokat" - jelentette ki Dominik Batthyany, a vizsgálat vezetője a tanulmány bemutatóján. Függőnek a megkérdezettek 2,7 százaléka mondható, az érintettek 90 százaléka fiú. Az ebbe a kategóriába tartozók átlagosan naponta 6 vagy több, hétvégenként pedig 8 órát is játszanak. Ezzel szemben a normális tartományba tartozó játékidő több mint napi 2 óra. Míg a veszélyeztetett csoportba sorolhatóknál ez az érték több mint 4,5 óra.
A játékfüggőség legnagyobb kockázatát az úgynevezett kognitív gyengeségek kialakulása jelenti. A függő tinédzserek komoly koncentrációs nehézségeik vannak például az iskolában, valamint szabályos iskola-félelem alakul ki bennük. "A függő gyerekek általában egy évvel előbb kezdenek el játszani, mint a társaik. S az is elmondható, hogy az ő esetükben gyakran hiányzik vagy nem megfelelő mértékű a szülői kontroll. Sokan valamilyen helyzettől való félelem miatt menekülnek a számítógépes programokhoz, mivel így kikapcsolódhatnak. A céljuk az, hogy először pozitív élményekre tegyenek szeret. Ez az érzés azonban idővel fokozatosan eltolódik és függőség alakul ki" - tette hozzá a szakember.
A függők elsősorban az FPS-, a kaland-, a sport- és a szerepjátékokat kedvelik. Különösen nagy problémát jelentenek a World of Warcraft és a más Massively Multiplayer Online Role-Playing (MMORPG) játékok, mivel a beépített jutalmazási rendszer folyamatos jelenlétet igényel és nem enged szüneteket.
"A célunk nem az volt, hogy azt mondjuk: a számítógépes játék rossz. De el kellene ismerni a programokban rejlő függőségi kockázatokat. Egy következő lépcső lehetne, hogy a kezelési költségeket a betegbiztosítók állnák. Egy terápia ugyanis segítene kideríteni, hogy az adott személy miért lett függő és mik a háttérokok. Szintén megoldást jelenthetne, ha feltüntetnék a PEGI-rendszerben, hogy egy program mennyire alkalmas függőség okozására. Végül a szülőknek csak azt tudom tanácsolni, hogy ne állítsák be ördögtől valónak a számítógépes játékokat. Sokkal többet érnek el azzal, hogy ha időbeli korlátokat állítanak fel, meghatározzák, hogy a gyermekük mikor és mennyit játszhat" - szögezte le Dominik Batthyany.
Az osztrák szakemberek véleményükkel nincsenek egyedül. Idén márciusban alsó-szászországi szakértők már javasolták, hogy az online játékfüggőséget hivatalosan is nyilvánítsák pszichikai betegségnek.
