SG.hu·
Vonzóak a tiltott játékok
A számítógépes és videojátékokon alkalmazott életkor-megjelöléseknek gyakorlatilag semmilyen pozitív hatása nincs, sőt ellenkezőleg: inkább arra sarkallják a fiatalokat, hogy kipróbálják a tiltott programokat.
"A játékokhoz való hozzáférés zökkenőmentes és könnyebb, mintha valaki egy üveg vodkát akarna vásárolni egy benzinkútnál. Az iskolaudvarokon minden problémát megoldanak a fiatalok, a programok gyorsan gazdát cserélnek" - jelentette ki Klaus Allerbeck szociológus a Frankfurti Egyetem által készített tanulmány bemutatásakor.
A szakemberek kereken 600 online játékost kérdeztek meg a kedvenc programjaikról. A 13-15 évesek 40 százaléka olyan játékot jelölt meg, amelyhez elvileg a jelenleg hatályos németországi törvények szerint nem is juthatnának hozzá. A megkérdezettek között voltak, akik a lövöldözős és voltak, akik a szerepjátékokat szeretik. "Pont az életkor-megjelölés vonzza ezeket a felhasználókat" - tette hozzá a szociológus.
A professzor szerint a probléma megoldására kizárólag a technikai megoldások lennének hatásosak, minden más módszerrel való próbálkozás hiábavaló. Azonban el kellene gondolkozni azon is, hogy megéri-e tiltani ezeket a dolgokat és nem jobb lenne-e más megoldások, lehetőségek keresése vagy a szemlélet megváltoztatása. A játékokat fel lehetne fogni például a szem és a kéz koordinációját segítő és a kreatív képességeket fejlesztő alkalmazásoknak.
A megkérdezett 16 évesnél fiatalabbak 60 százaléka naponta több mint 4 órát játszik a számítógépén, ugyanakkor a 90 százalék hiszi azt, hogy őt ismerőse, rokona függőnek tartja és felelősségre vonhatják a hobbija miatt. Ezzel szemben a válaszadók úgy vélik, a játékoknak köszönhetően fejlődik a taktikai érzékük és javulnak a reflexeik.
Mint ismeretes, az erőszakos játékok betiltásáról az emsdetteni ámokfutás után erősödött fel Németországban és Ausztriában. A bajor kormány elkészített egy törvénytervezetet, amelyet javaslatként beterjesztettek a Német Szövetségi Tanács (Bundesrat) elé. A törvény elfogadása után annak megsértői akár egy év jogerős börtönbüntetést is kaphatnának. Az már egy más kérdés, hogy a politikusok a valós problémákat, például hogy az erőszakossá váló fiataloknak komoly szociális és iskolai gondjaik vannak, nem igazán akarják megoldani. A társadalmi problémákért így a játékfejlesztőket és -terjesztőket teszik felelőssé.
"A játékokhoz való hozzáférés zökkenőmentes és könnyebb, mintha valaki egy üveg vodkát akarna vásárolni egy benzinkútnál. Az iskolaudvarokon minden problémát megoldanak a fiatalok, a programok gyorsan gazdát cserélnek" - jelentette ki Klaus Allerbeck szociológus a Frankfurti Egyetem által készített tanulmány bemutatásakor.
A szakemberek kereken 600 online játékost kérdeztek meg a kedvenc programjaikról. A 13-15 évesek 40 százaléka olyan játékot jelölt meg, amelyhez elvileg a jelenleg hatályos németországi törvények szerint nem is juthatnának hozzá. A megkérdezettek között voltak, akik a lövöldözős és voltak, akik a szerepjátékokat szeretik. "Pont az életkor-megjelölés vonzza ezeket a felhasználókat" - tette hozzá a szociológus.
A professzor szerint a probléma megoldására kizárólag a technikai megoldások lennének hatásosak, minden más módszerrel való próbálkozás hiábavaló. Azonban el kellene gondolkozni azon is, hogy megéri-e tiltani ezeket a dolgokat és nem jobb lenne-e más megoldások, lehetőségek keresése vagy a szemlélet megváltoztatása. A játékokat fel lehetne fogni például a szem és a kéz koordinációját segítő és a kreatív képességeket fejlesztő alkalmazásoknak.
A megkérdezett 16 évesnél fiatalabbak 60 százaléka naponta több mint 4 órát játszik a számítógépén, ugyanakkor a 90 százalék hiszi azt, hogy őt ismerőse, rokona függőnek tartja és felelősségre vonhatják a hobbija miatt. Ezzel szemben a válaszadók úgy vélik, a játékoknak köszönhetően fejlődik a taktikai érzékük és javulnak a reflexeik.
Mint ismeretes, az erőszakos játékok betiltásáról az emsdetteni ámokfutás után erősödött fel Németországban és Ausztriában. A bajor kormány elkészített egy törvénytervezetet, amelyet javaslatként beterjesztettek a Német Szövetségi Tanács (Bundesrat) elé. A törvény elfogadása után annak megsértői akár egy év jogerős börtönbüntetést is kaphatnának. Az már egy más kérdés, hogy a politikusok a valós problémákat, például hogy az erőszakossá váló fiataloknak komoly szociális és iskolai gondjaik vannak, nem igazán akarják megoldani. A társadalmi problémákért így a játékfejlesztőket és -terjesztőket teszik felelőssé.