Számos újdonságot ígért az Infinity Ward a tizedik Call of Duty résszel kapcsolatban, ám ezek közül csupán egy vált valóra: nagyjából 3 küldetésben kapunk magunk mellé egy kutyát is.

Kis múltidézés
A Call of Duty sorozat komoly múltra tekinthet vissza köszönhetően az évenkénti megjelenéseknek, melyek a játékiparban kiemelt eseményeknek számítanak. Az egész franchise egyébként az Electronic Arts-nak "köszönhető", mivel a Medal of Honor: Allied Assault sikere után a kiadó nem engedte a fejlesztőknek, hogy saját ötleteiket belevigyék a folytatásba, szerettek volna a kitaposott ösvényen haladni tovább - mellékesen ennek meg is lett az eredménye.

Így végül megalakult az Infinity Ward és az Activision akkor még újdonságokra éhes vezetése örömmel vette szárnyai alá az ambiciózus fejlesztőket. A Call of Duty pedig jött, látott és győzött! Az Infinity Ward a második rész után érezte azt is, hogy a világháborús FPS-ekben már nincs szufla, így elkészült a Modern Warfare, mely újabb mérföldkövet jelentett a játéktörténelemben. Az azóta eltelt öt évben felgyorsultak az események: a kiadó nem engedett újítani, a fejlesztők kreatív része elhagyta a csapatot, tavaly a Black Ops 2-vel pedig médiatörténelmet írtak. Ám a rajongók többsége a növekvő bevételek ellenére is érezhetően kezdett ráunni a dologra és várták, mikor jön el a változtatások ideje. Elméletileg ez a Ghost-tal következett be.

Az ígéret szép szó...
Az Activision-Infinity Ward-Raven-Neversoft kvartett fűt-fát ígért a tizedik Call of Duty rész kapcsán. A korábbi interjúkban többször is elhangzott az IW csapatának képviselőjétől, hogy "mindent kidobtunk az ablakon és új ötletekkel álltunk elő". Nos, talán nem ártott volna, ha a szomszéd épületben a Raven helyett más dolgozik, ugyanis láthatóan hozzájuk repült be a csomag, amit ők szépen be is építettek a végeredménybe. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, mit is rejt magában a Ghost.

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Logan és Hesh testvérek, akik szeretik hallgatni apjuk sztorizgatását. A mesélő éppen megosztja velünk, hogyan is alakult meg a Szellemek csapata, mikor beüt a ménkű. A Föderáció nevet viselő szervezet, mely dél-amerikai országokat tömörít magába felrúgja az Egyesült Államokkal kötött békéjét és saját fegyverével, az ODIN-nal csap le rájuk az űrből. A támadás hatására szinte egész Észak-Amerika romokban hever, a hadsereg és a kormány tehetetlen a Föderáció megszállása ellen és már csak a Szellemekben bízhat az emberiség itt élő része. Összesen 17 küldetésen keresztül harcolunk majd, eleinte testvérünk oldalán sima katonaként, majd később Ghost tagként az egykori Szellem-vezér, Rorke ellen.

Kezdjük rögtön a sztorival, ami minden különösebb fordulat és meglepetés nélkül hömpölyög végig a szemeink előtt. Ez azért meglepő, mert a "forgatókönyvet" az az Oscar-díjas Stephen Gaghan írta, aki a Traffic és a Szíria szkriptjéért is felelt. Semmi extra, a gonosz gonosz, a jók pedig minden körülmények között maradnak jók. Semmi csavar, a megszokott sablonokból építkezik. Ráadásul jó pár logikai baki is van, a legfontosabb a támadás-kifejtése. Vajon miért kellett 10 évet várni arra, hogy támadás induljon a Föderáció ellen, amely addigra már szinte mindent elfoglalt, amit lehetett?

Klikk a képre a nagyobb változathoz

A megszokott játékmenet
A fejlesztők szerint igazi gerilla-harcokat kapunk, hiszen a Föderáció ellen egy kisebb csapat fog össze, a Szellemek. Nos, ez így ebben a formájában egyáltalán nem igaz. Tény, hogy a játék eleje nagyon impozánsan indul, az első pár küldetésben valóban azt érezzük, hogy kismiskák vagyunk, ám ez nem tart sokáig. A Szellemek rengeteg eszközzel, hadihajóval, tengeralattjáróval, tankokkal, helikopterekkel rendelkeznek és pár kivételtől eltekintve frontális támadást indítanak. Ez nem éppen a gerilla-harcmodor ismérve. Igazából az az érzése az embernek, hogy a Ghosts pár küldetését egy külön részleg készítette. Ezekben ugyanis van spiritusz: harcolhatunk az űrben, testközelből élve meg az ODIN pusztító erejét, testvérünkkel és kutyánkkal (Riley) bóklászunk az erdőben, viszonylag visszafogott akciót hajtunk végre egy toronyházban (ez klasszikus küldetés lehet) és még a víz alá is lemerülünk.

De ez csak 4-5 misszió, a többi 13-ban a megszokott Modern Warfare-vonalat követjük, azaz társainkkal egyetemben szállunk harcba az ellenféllel. A végére pedig nagyon bedurvul a dolog: tankok élén hatolunk be az ellenséges bázisra, helikoptereket vezetve semmisítjük meg az ellenfelet, a legvégén pedig egy száguldó vonaton üldözzük a gonoszt. Kutyám Riley
A legnagyobb újításnak kétségtelenül Riley megjelenését szánták a fejlesztők, aki az előzetes bejelentések szerint komoly segítséget jelent majd a harcokban és a kiadott közleményekből azt is gondolhattuk, hogy más társunk nem is lesz. Sajnos azonban a németjuhász megjelenése csak apró változást hoz, mely nagyjából 10 percig tart. Ennyi ideig vehetjük át a 6 órás játékidővel bíró Ghostsban az irányítását. Igaz, ezek a részek hangulatosak: lopakodva marcangolhatjuk szét az ellenséget, a magas fűben osonva hallgathatjuk ki az ellenfél beszélgetéseit... és ennyi.

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Bár a harcok során ráküldhetjük a katonákra őt, ám ezt valószínű nagyon kevesen használják majd, mivel ehhez be kell célozni az "áldozatot", ám ha már befogtuk, akár le is lőhetjük. Az sem mellékes, hogy miután találkoztunk a Szellemekkel, nem is lesz több közös küldetés vele, így a megjelenése igazából teljesen értelmetlen.

Az elvárások nagyok
Természetesen a Call of Duty: Ghosts egy profin összerakott program, melynek vannak kiemelkedő részei. Az űrben játszódó részek és a víz alatti küldetés kétségtelenül kellemes emlékeket hagy majd a rajongókban, ahogy a már korábban említett toronyházas rész is. A grafika nem vállal sokat, de azt teljesíti, azonban már látszik a megvalósításon, hogy ennél többet ebből a motorból nem nagyon lehet már kihozni. Azonban mindezt beárnyékolják a komoly bugok, melyek közül a legemlékezetesebb az volt, mikor a sisakom nagyjából 10 centivel volt előrébb, mint a karakterem, így bármerre fordultam, csak a belsejét láttam.

Klikk a képre a nagyobb változathoz

A másik, mikor nem tudtam elindítani a rakétát, mivel az azt irányító gomb nem aktiválódott. Mindössze háromszor kellett kilépnem a teljes programból és újrajátszani a küldetést, hogy végül villogjon a szerkezet (a checkpoint nem segített). A többi baki nem volt zavaró, ezek miatt azonban komoly szitkokat szórtam.

Végső állomás?
A Ghosts legnagyobb problémája, hogy az ember kicsit átverve érzi magát, pedig alapjaiban egy szórakoztató és látványos akciójáték a végeredmény. Átverve, mivel a fejlesztők teljesen más ígértek, újdonságokat harangoztak be, ám igazából nem sok különbség van a Modern Warfare 3 és a Ghosts játékmenete között. Éppen ezért aki szeretné az MW negyedik részét magáénak tudni, az nyugodtan szerezze be. Aki azonban valami újra vágyik, az nem lesz elégedett a végeredménnyel.

A négy csillag azért még jár neki, hiszen minden hibája ellenére a Ghosts egy igazi blockbuster: látványos, pörgős, hangulatos. Csak csökkenteni kell az elvárásainkat és belenyugodni, hogy az innováció elmaradt. Az talán marad a következő részre - folytatás ugyanis biztosan lesz, ez a "lezárásból" ki is derül. A multis részt még nem volt alkalmunk teljes terjedelmében kipróbálni, így arról majd később írjuk le véleményünket.