SG.hu·
A közösségi hálózatok megszüntetik a magánéletet
Jacob Appelbaum WikiLeaks-aktivista szerint a digitális korszakban egyre fontosabbá válik a magánélet és a személyes adatok védelme. Assange munkatársaként okkal paranoiás.
"Ahhoz, hogy egy nyitott világ jöhessen létre, rendelkeznünk kell az önálló cselekvés szabadságával. Azt szeretném, hogy az emberek szabadon dönthessenek arról, hogy kiről és miről kommunikálnak. Mark Zuckerberg és én nem vagyunk szöges ellentétei egymásnak, de én a kommunikációt olyan biztonságossá akarom tenni, amennyire csak lehetséges, s ez még akkor is igaz, hogy ha valaki közösségi hálózatokat használ. Mark Zuckerberg az úgynevezett Post-Privacy mozgalom királya, s ez a mozgalom örökre lerombolta a magánszféra jelentőségét és a barát fogalmát."
"Az internet korszakában a magánélet rendkívül fontos és számos különböző szintje létezik. Azok az emberek, akik a magánélet utáni korszakról beszélnek, többnyire fehérek és gazdagok. De a magánélet nélküli élet a kiváltságosoknak adatik meg. Én nem akarom, hogy mindenki mindig tudja azt, hogy éppen hol vagyok és sok olyan embert ismerek, akik erről hasonló módon gondolkodnak. Amennyiben a magánéletről beszélünk, akkor a méltóságról is beszélnünk kell, ami szintén emberi jog. Emellett fontos lenne az is, hogy olyan üzleti modelleket fejlesszünk ki, amelyek a magánélet védelmére épülnek. De a gazdasági élet szereplőit is meg kell győznünk arról, hogy ezek a modelleket hasznosak lehetnek, mert megvédik a demokráciánkat."
"Egyáltalán nem nehéz kidolgozni ezeket az üzleti modelleket, csupán szabad és nyílt forráskódú szoftverekre, egyszerű dizájnra és egy közösségre van szükségünk. Amennyiben közelebbről megnézi valaki a Tor-projektet, akkor láthatja, hogy nonprofit alapokon működik és immár tíz éve létezik. Az emberek adományokat adnak azért, hogy a szoftver jobb lehessen és hogy továbbfejleszthessék. Ők valóban használják a programot. Ha elég személy együttműködik valamiért és az érdekeik azonosak, ráadásul a megvalósítás is lehetséges anélkül, hogy kiadnák az identitásukat, úgy valóban innovatív projekteket lehet létrehozni" - jelentette ki Jacob Appelbaum.
A programozó úgy védi a magánéletét, hogy nem használ mobiltelefont. Ez egy nagy probléma számára, mivel sokan nem értik meg az álláspontját, paranoiásnak tartják, ő viszont azt nem érti meg, hogy az emberek miért visznek magukkal olyan eszközöket, amelyek elárulják a tartózkodási helyüket. Csak olyan számítógépeket használ, amelyeken alkalmazhatja a Tort. A mobiltelefon-hívásokat VoIP-szolgáltatásokon keresztül bonyolítja le. Amikor utazik, akkor nem mindig visz magával laptopot, de ha visz, akkor is csak olyat, amiben nincs merevlemez és ami egy CD-ről bootol.
Már személyes tapasztalatai vannak az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) taktikai és stratégiai ellenőrzési módszereiről. A hatóságok által korábban lefoglalt eszközöket már soha többet nem használta. Mindenképpen furcsa helyzetben van, hiszen soha nem tartóztatták le vagy vádolták meg hivatalosan, ennek ellenére nem beszélhet szabadon az élményeiről. Olyan ez, mint Julian Assange esete; ő sem szabad és hasonló módon érez.
"Az interneten alig beszélek magánjellegű dolgokról, ezért is fogom folytatni a Tor fejlesztését. Ezenkívül egy új eszközön dolgozunk, amelynek neve Open Observatory of Network Interference (OONI), aminek segítségével globálisan megjeleníthető az internetcenzúra. Az OONI segíthet a felhasználóknak abban, hogy feltérképezzék: korlátozzák-e a sávszélességüket vagy ellenőrzik-e az internetelérésüket? Ezeket az adatokat később szabadon megoszthatják mindenkivel, így létrehozható egy globális cenzúratérkép. Olyan egyszerű programot akarunk létrehozni, amit mindenki kezelni tud" - fejtette ki a WikiLeaks-aktivista.
Appelbaum az Amazon, a Facebook, a Google és más cégek szolgáltatásainak központosításával kapcsolatban leszögezte: "Nagyon veszélyesnek tartom, mert az embereket ezekre a pontokra vonzza és még nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a vége. Elég csak a szervezett bűnözésre gondolni; amennyiben van egy olyan hely a világhálón, ahol sok adatot tárolnak, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy ott sok adathoz férhetünk hozzá, azok felhasználhatók vagy módosíthatók."
A programozót 2010 augusztusában több órán át hallgatták ki az amerikai bevándorlási és vámhivatal (ICE), valamint az amerikai hadsereg képviselői. A hivatalos indoklás az volt, hogy "csupán egy szúrópróbaszerű biztonsági ellenőrzésről van szó". Az akcióban résztvevők - dokumentumok után kutatva - átvizsgálták Appelbaum poggyászát és elektronikus eszközeit, valamint egyfolytában a Wikileaksről, illetve Julian Assange tartózkodási helyéről kérdezték. Ügyvédet nem hívhatott, lefoglalták mindhárom mobiltelefonját, majd végül szabadon engedték. Később egy konferencián két FBI-ügynök kérdezgette. Élményeiről februárban beszélt először.
"Ahhoz, hogy egy nyitott világ jöhessen létre, rendelkeznünk kell az önálló cselekvés szabadságával. Azt szeretném, hogy az emberek szabadon dönthessenek arról, hogy kiről és miről kommunikálnak. Mark Zuckerberg és én nem vagyunk szöges ellentétei egymásnak, de én a kommunikációt olyan biztonságossá akarom tenni, amennyire csak lehetséges, s ez még akkor is igaz, hogy ha valaki közösségi hálózatokat használ. Mark Zuckerberg az úgynevezett Post-Privacy mozgalom királya, s ez a mozgalom örökre lerombolta a magánszféra jelentőségét és a barát fogalmát."
"Az internet korszakában a magánélet rendkívül fontos és számos különböző szintje létezik. Azok az emberek, akik a magánélet utáni korszakról beszélnek, többnyire fehérek és gazdagok. De a magánélet nélküli élet a kiváltságosoknak adatik meg. Én nem akarom, hogy mindenki mindig tudja azt, hogy éppen hol vagyok és sok olyan embert ismerek, akik erről hasonló módon gondolkodnak. Amennyiben a magánéletről beszélünk, akkor a méltóságról is beszélnünk kell, ami szintén emberi jog. Emellett fontos lenne az is, hogy olyan üzleti modelleket fejlesszünk ki, amelyek a magánélet védelmére épülnek. De a gazdasági élet szereplőit is meg kell győznünk arról, hogy ezek a modelleket hasznosak lehetnek, mert megvédik a demokráciánkat."
"Egyáltalán nem nehéz kidolgozni ezeket az üzleti modelleket, csupán szabad és nyílt forráskódú szoftverekre, egyszerű dizájnra és egy közösségre van szükségünk. Amennyiben közelebbről megnézi valaki a Tor-projektet, akkor láthatja, hogy nonprofit alapokon működik és immár tíz éve létezik. Az emberek adományokat adnak azért, hogy a szoftver jobb lehessen és hogy továbbfejleszthessék. Ők valóban használják a programot. Ha elég személy együttműködik valamiért és az érdekeik azonosak, ráadásul a megvalósítás is lehetséges anélkül, hogy kiadnák az identitásukat, úgy valóban innovatív projekteket lehet létrehozni" - jelentette ki Jacob Appelbaum.
A programozó úgy védi a magánéletét, hogy nem használ mobiltelefont. Ez egy nagy probléma számára, mivel sokan nem értik meg az álláspontját, paranoiásnak tartják, ő viszont azt nem érti meg, hogy az emberek miért visznek magukkal olyan eszközöket, amelyek elárulják a tartózkodási helyüket. Csak olyan számítógépeket használ, amelyeken alkalmazhatja a Tort. A mobiltelefon-hívásokat VoIP-szolgáltatásokon keresztül bonyolítja le. Amikor utazik, akkor nem mindig visz magával laptopot, de ha visz, akkor is csak olyat, amiben nincs merevlemez és ami egy CD-ről bootol.
Már személyes tapasztalatai vannak az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) taktikai és stratégiai ellenőrzési módszereiről. A hatóságok által korábban lefoglalt eszközöket már soha többet nem használta. Mindenképpen furcsa helyzetben van, hiszen soha nem tartóztatták le vagy vádolták meg hivatalosan, ennek ellenére nem beszélhet szabadon az élményeiről. Olyan ez, mint Julian Assange esete; ő sem szabad és hasonló módon érez.
"Az interneten alig beszélek magánjellegű dolgokról, ezért is fogom folytatni a Tor fejlesztését. Ezenkívül egy új eszközön dolgozunk, amelynek neve Open Observatory of Network Interference (OONI), aminek segítségével globálisan megjeleníthető az internetcenzúra. Az OONI segíthet a felhasználóknak abban, hogy feltérképezzék: korlátozzák-e a sávszélességüket vagy ellenőrzik-e az internetelérésüket? Ezeket az adatokat később szabadon megoszthatják mindenkivel, így létrehozható egy globális cenzúratérkép. Olyan egyszerű programot akarunk létrehozni, amit mindenki kezelni tud" - fejtette ki a WikiLeaks-aktivista.
Appelbaum az Amazon, a Facebook, a Google és más cégek szolgáltatásainak központosításával kapcsolatban leszögezte: "Nagyon veszélyesnek tartom, mert az embereket ezekre a pontokra vonzza és még nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a vége. Elég csak a szervezett bűnözésre gondolni; amennyiben van egy olyan hely a világhálón, ahol sok adatot tárolnak, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy ott sok adathoz férhetünk hozzá, azok felhasználhatók vagy módosíthatók."
A programozót 2010 augusztusában több órán át hallgatták ki az amerikai bevándorlási és vámhivatal (ICE), valamint az amerikai hadsereg képviselői. A hivatalos indoklás az volt, hogy "csupán egy szúrópróbaszerű biztonsági ellenőrzésről van szó". Az akcióban résztvevők - dokumentumok után kutatva - átvizsgálták Appelbaum poggyászát és elektronikus eszközeit, valamint egyfolytában a Wikileaksről, illetve Julian Assange tartózkodási helyéről kérdezték. Ügyvédet nem hívhatott, lefoglalták mindhárom mobiltelefonját, majd végül szabadon engedték. Később egy konferencián két FBI-ügynök kérdezgette. Élményeiről februárban beszélt először.
