Az Nvidia az utóbbi hetekben szokatlanul szigorú feltételeket szabott kínai ügyfeleinek, akik a vállalat H200-as MI gyorsítóchipjeit szeretnék megvásárolni. Az amerikai chipgyártó teljes előrefizetést követel minden egyes megrendelésnél, még a szállítások kínai hatósági jóváhagyása előtt. A döntés célja egyértelműen az, hogy az Nvidia a lehető legnagyobb mértékben levédje magát a politikai és szabályozási bizonytalanságokkal szemben, amelyek egyszerre érkeznek Washingtonból és Pekingből.

A feltételek a megszokottnál is keményebbek. A kínai vásárlóknak a megrendelés leadásakor a teljes összeget ki kell fizetniük, nincs lehetőség a megrendelés lemondására, visszatérítésre vagy a konfiguráció módosítására. Egyes kivételes esetekben a készpénzes előrefizetés helyett kereskedelmi biztosítás vagy más eszközfedezet is elfogadható, de ez inkább ritka kivétel, mint általános gyakorlat. Bár az Nvidia korábban is gyakran kért előleget kínai partnereitől, eddig előfordult, hogy nem kellett az egész összeget azonnal kifizetni. A H200 esetében azonban a vállalat következetesen ragaszkodik a teljes előrefizetéshez, mivel továbbra sem világos, hogy a kínai szabályozó hatóságok minden esetben engedélyezik-e a szállításokat.

A kínai technológiai vállalatok összesen több mint kétmillió darab H200-as chipet rendeltek meg, darabonként nagyjából 27 ezer dolláros áron. Ez jóval meghaladja az Nvidia jelenlegi készleteit, amelyek mintegy 700 ezer darabra rúgnak. A kereslet azért ekkora, mert bár a kínai gyártók - köztük a Huawei - már piacra dobták saját MI processzoraikat, például az Ascend 910C-t, ezek teljesítménye messze elmarad az Nvidia H200-as lapkájától, különösen a nagyméretű, fejlett MI modellek betanítása terén. A kínai internetes óriások (például a ByteDance), az H200-at jelentős előrelépésnek tartják az eddig elérhető megoldásokhoz képest. A H200 jelenleg az Nvidia második legerősebb chipje, és nagyjából hatszoros teljesítményt nyújt a korábban Kínának szánt, de időközben betiltott H20-ashoz képest.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kínai hatóságok az elmúlt napokban arra kérték egyes technológiai cégeket, ideiglenesen függesszék fel H200-as rendeléseiket. A háttérben az áll, hogy a szabályozók még mindig azt mérlegelik, egy-egy H200-as chip importja mellé mennyi hazai gyártású processzort kell kötelezően megvásárolniuk az ügyfeleknek. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a héten úgy fogalmazott, hogy a kereslet az H200 iránt "meglehetősen magas", és a vállalat "felpörgette az ellátási láncát" a termelés növelése érdekében. Huang nem számít arra, hogy a kínai kormány formális bejelentést tesz a jóváhagyásról, ugyanakkor hozzátette: "ha megérkeznek a megrendelések, az azért van, mert képesek leadni a megrendeléseket".


A mostani előrefizetési gyakorlat jól mutatja azt a kényes egyensúlyozást, amelyre az Nvidia kényszerül. A vállalat egyszerre próbálja kihasználni a hatalmas kínai keresletet és kezelni a két ország szabályozási kockázatait. Az amerikai kormányzat korábban teljesen megtiltotta a fejlett MI chipek exportját Kínába, ám Donald Trump elnök a múlt hónapban visszavonta ezt a tilalmat, és engedélyezte a H200-as chipek eladását, azzal a feltétellel, hogy az ár 25 százalékát az Egyesült Államok kormányának kell befizetni.

Az Nvidia már megégette magát hasonló helyzetben. Tavaly 5,5 milliárd dollárnyi készletet volt kénytelen leírni, miután a Trump-adminisztráció egyik döntése hirtelen megtiltotta a H20-as chip kínai értékesítését. Ez volt korábban a legerősebb termék, amelyet a vállalat még legálisan kínálhatott a kínai piacon. Bár az Egyesült Államok azóta enyhített az exportkorlátozásokon, Kína időközben maga tiltotta be a H20-as szállításokat.

A H200-as chipeknél alkalmazott fizetési struktúra lényegében átterheli a pénzügyi kockázatot az Nvidia válláról a vevőkre. A kínai cégeknek úgy kell jelentős tőkét lekötniük, hogy nincs garancia arra, Peking végül jóváhagyja-e az importot, vagy hogy a chipeket valóban a tervezett módon használhatják fel. Az Nvidia az első megrendeléseket meglévő készleteiből kívánja teljesíteni, és az első szállítmányok várhatóan még a február közepén kezdődő holdújévi ünnepek előtt megérkeznek Kínába. A vállalat emellett egyeztetéseket folytat a tajvani TSMC-vel a gyártás felfuttatásáról. Az új kapacitások beindítása azonban csak 2026 második negyedévében várható.

Mindez egy különösen zsúfolt időszakban történik az Nvidia számára. A cég éppen a jelenlegi csúcskategóriás Blackwell architektúráról áll át az ennél is fejlettebb Rubin platformra, miközben olyan versenytársakkal kell osztoznia a TSMC korlátozott gyártókapacitásán, mint az Alphabet tulajdonában lévő Google. Ebben a környezetben minden egyes legyártott chip stratégiai jelentőségű, különösen akkor, ha a világ egyik legnagyobb MI-piacáról, Kínáról van szó.