A Las Vegas-i CES hagyományosan a technológiai optimizmus ünnepe, ahol a gyártók a jövő termékeivel, új funkciókkal és hangzatos ígéretekkel próbálják lenyűgözni a közönséget. Van azonban egy téma, amelyről senki sem szeret beszélni egy ilyen rendezvényen, pedig alapjaiban határozhatja meg a következő évek elektronikai piacát. Ez a memóriahiány. A telefonokhoz és PC-khez szükséges RAM ellátási gondjai már most is súlyosak, és minden jel arra utal, hogy nem egy rövid ideig tartó zökkenőről, hanem egy elhúzódó válságról van szó.

A jelek már hónapok óta jelen vannak. RAM-készletek ezrei cserélnek gazdát irreálisan magas árakon, laptopgyártók és alkatrészbeszállítók pedig egyre nyíltabban figyelmeztetik befektetőiket arra, hogy nehéz idők jönnek. Aki saját PC-t épít, már most is közvetlenül érzi a helyzetet, de tévedés lenne azt hinni, hogy a probléma nem érinti azokat, akik csak kész laptopot vagy telefont vásárolnak. A DRAM-hiány végső soron mindenkit elér. A DRAM a gyors, ideiglenes adattárolásért felel, de egyre inkább elfordulnak ettől a memóriától a nagy gyártók, mert a kapacitásaikat inkább a nagy sávszélességű memóriákra csoportosítják át, amelyek az MI-adatközpontok számára létfontosságúak. Ez az egyik fő oka annak, hogy a legtöbb felhasználó nem tudja helyben futtatni például a ChatGPT-t, hanem minden egyes kérdését a felhőbe kénytelen elküldeni.

A helyzet súlyosságát jól mutatja egy névtelenséget kérő kisebb PC-gyártó szóvivője, aki így fogalmazott: „Arra várunk, hogy kipukkanjon az MI-lufi.” Ennél direktebb kijelentést a nagy gyártók nem tesznek, de a viselkedésük sokat elárul. A Lenovo, a Dell, az Asus és a HP egyaránt azt kommunikálja, hogy mindent megtesznek a DRAM-ellátásuk biztosításáért, miközben boldogan árulják az úgynevezett MI-PC-ket. Jeff Clarke, a Dell operatív igazgatója decemberben nyíltan beszélt arról, mennyire súlyos a helyzet. Elmondása szerint a vállalat első számú szabálya mindig is az volt, hogy soha nem szabad kifogyni az alkatrészekből, és a memória biztosításán már jó ideje dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy ez nem egyik napról a másikra kialakult probléma, hanem régóta gyűrűző válság.

A memóriakészletek felhalmozása azonban csak két dolgot eredményezhet: további áremelkedést vagy még szűkebb kínálatot. Az áremelésekről szóló pletykák már elárasztották az internetet. 2025 utolsó napján az Asus volt az első, amely hivatalosan is bejelentette az árak emelését és bizonyos konfigurációk átalakítását. Ezt megelőzően kiszivárgott egy belső Dell-dokumentum, amely szerint 2026-ban akár 30 százalékos drágulás is jöhet. Amikor Clarke-et arról kérdezték, mennyire rossz a helyzet valójában, egyértelmű választ adott: „Ez a legnagyobb hiány, amit valaha láttam. A kereslet messze meghaladja a kínálatot. És ezt az MI hajtja. Az infrastruktúra hajtja. A spot piaci árak szeptember óta az ötszörösükre nőttek, és ez már most is megjelent a szerződéses árakban.”

Az elemzők szerint 2025 utolsó negyedévében a DRAM ára körülbelül 40 százalékkal nőtt, és a tendencia nem lassul, hanem gyorsul. Az idei év első negyedévére akár 60 százalékos áremelkedés is várható. A szakmában egyre többen gondolják úgy, hogy ez a válság nem hónapokig, hanem évekig fog tartani. Ha tehát a kivárás nem megoldás, mi lehet az? A CES-en két olyan vállalattal is lehetett találkozni, amelyek radikálisan új irányból közelítik meg a problémát, és a felhőalapú MI-től való függőség csökkentésében látják a kiutat.

Az egyik ilyen cég a tajvani Phison, amely évtizedek óta NAND flash memóriákhoz készít vezérlőket, és saját állítása szerint az első cserélhető USB-flash meghajtó feltalálója. Alapítója és vezérigazgatója, Pua Khein-Seng hónapok óta figyelmeztet a közelgő memóriahiányra. Szerinte a probléma nem pusztán gazdasági, hanem narratív kérdés is. „Minden vezérigazgató, minden cég növelni akarja a tőzsdei értékelését. A részvényárfolyam egyfajta történetmesélés. A memóriagyártóknak jó sztorira van szükségük” - mondja. A Phison megoldása az aiDAPTIV nevű bővítőkártya, amely egy speciális SSD-alapú gyorsítótárként működik, és a vállalat állítása szerint képes növelni a PC-k grafikus egységének memória-sávszélességét MI-feladatok esetén. A technológia egy speciális SSD-dizájnra és egy „fejlett NAND-korrekciós algoritmusra” épül, amely az MI-számítások egyik fő szűk keresztmetszetét oldaná fel.

Az aiDAPTIV eredetileg az MI-teljesítmény fokozására készült, de Pua szerint a DRAM-hiány enyhítésére is alkalmas. A gyártók a használatával anélkül csökkenthetnék a laptopok DRAM-kapacitását 32 GB-ról 16 GB-ra, hogy a valós használhatóság romlana. Ez egyébként is része volt több nagy gyártó tervének. A megoldás előnye, hogy nem igényel hardveres átalakítást, egyszerűen egy szabad PCIe-foglalatba illeszthető. Az MSI és az Intel már bejelentette a korai támogatást.


Egy másik megközelítést képvisel a Ventiva, amely egy teljesen új, ventilátor nélküli hűtési technológiát fejlesztett ki. A cég vezérigazgatója, Carl Schlachte szerint a hűtőmotorjuk ionizált levegő segítségével, hangtalanul mozgatja a levegőt. Ez nemcsak zajcsökkentést jelent, hanem helyet is felszabadít a laptopok belsejében. Schlachte úgy fogalmaz: „A memória szentháromsága a kapacitás, a sávszélesség és a topológia.” A topológia ebben az esetben azt jelenti, milyen messze vannak a RAM-modulok a processzortól. Laptopoknál ez komoly korlát, de ha a ventilátorok eltűnnek, kisebb alaplap tervezhető, és több hely marad a memóriának. Schlachte szerint ezt a szempontot a memóriagyártók eddig figyelmen kívül hagyták.

Véleménye szerint a nagy sávszélességű memória az adatközpontokban old meg egy extrém problémát, ott, ahol a megrendelők hajlandók bármit megfizetni. Hosszú távon azonban ez gazdaságilag kérdéses. Az ilyen memóriák gyártása jóval bonyolultabb és drágább, mint a hagyományos DRAM-é, és megfelelő piaci jelzések esetén semmi nem akadályozná meg a gyártókat abban, hogy visszatérjenek a DRAM tömeges előállításához. Az alapvető MI-modellek tanítása mindig is a felhőben marad, de ha az MI-PC-k képesek lennének kiszolgálni a mindennapi felhasználást, például a nagy nyelvi modellek futtatását, akkor az adatközpontok kizárólagos szerepe csökkenne. Ez Phison és Ventiva közös elképzelése.

A siker azonban azon múlik, hogy kialakul-e elég nagy kereslet a helyben futó MI iránt. Ehhez nemcsak a felhasználókat, hanem a vállalatokat is meg kell győzni arról, hogy az érzékeny adatok feldolgozása ne a felhőben történjen. Schlachte példaként olyan pénzintézeteket említ, mint a Goldman Sachs, ahol kifejezett igény van a privát, biztonságos, helyi MI-megoldásokra. Ha ez a fordulat elmarad, a következmények súlyosak lehetnek. Schlachte szerint ebben az esetben „elköltjük minden vagyonunkat az adatközpontokra”, miközben az egész rendszert elértéktelenítjük, és az MI egy újabb reklámplatformmá válik. A technológia a felhőben marad, néhány nagyvállalat ellenőrzése alatt, amelyek bérbe adják a hozzáférést a felhasználóknak. Ő azonban abban hisz, hogy még van esély visszaadni az irányítást az embereknek.