Napi Online

Fizetőssé válhat a magyar internetes média

A média vállalkozásoknak a reklám bevételek mellett újabb források után kell nézniük, s az egész piac egy keresési fázisban van - mondta kedden a siófoki Internet Hungary konferencián Vaszily Miklós, az Origo Trt. vezérigazgatója, aki szerint egyetlen megoldás nem létezik, a számtalan plusz kiegészítő bevételből kell összerakni az új forrást.

A vezérigazgató szerint a komplex szolgáltatás kiterjesztésében lehet a bevételeket növelni. Vaszili szerint nem jön el az az időszak, amikor a média cégek számára mellőzhetőek lennének a reklámbevételek, ebből a forrásból jelentős jövedelmük származik, de ezt ki kell egészíteni. Vaszily szerint csak a média vállalkozások összefogásával van esélye annak, hogy a fogyasztók fizessenek a tartalomért. A vezérigazgató szerint a szlovákiai Piano egy olyan vállalkozás, amit érdemes kipróbálni.

A Piano körülbelül egy éve jelent meg a szomszédos ország internetes médiájának piacán, a lényege pedig abban áll, hogy egy internetes újságra történő egyszeri fizetés után az ügyfelek más lapokhoz, prémium tartalmakhoz is hozzájuthatnak - ismertette a Piano vezetője, Tomas Bella. Heti, havi és éves fizetésre is lehetőség van, legkevésbé választják ez utóbbit - tette hozzá a szakember, aki azt is elmondta, hogy a fizetőssé tétel során nagyon figyelni kell a tartalomra.

Szlovákiában kilenc média csatlakozott a rendszerhez, de a Pianonak már vannak partnerei Szlovéniában és Lengyelországban is. Jövőre pedig további országokban is szeretnének megjelenni, de azt nem árulta el, hogy ezek között szerepel-e Magyarország. Tomas Bella szerint, amennyiben többen csatlakoznak a rendszerhez, átalakul a média fogyasztással kapcsolatos szemlélet. Vaszily szerint is átalakulóban van a média fogyasztás, ő úgy látja, hogy már jelenleg is, de a jövőben mindinkább a felhasználók a mobilon vagy tableten veszik igénybe a szolgáltatásokat.

Egy, a média fogyasztás alakulásáról szóló pódium beszélgetésen pedig Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője pedig azt emelte ki, hogy míg a nyomtatott sajtó személyiség központú, addig az internetes média impulzus fókuszú, az interneten tehát megismerhető a hír, de a mögötte lévő háttér leginkább a nyomtatott médiából ismertető meg. Az impulzus pedig érték, az internetes média vállalkozások ugyanis ennek (a kattintásoknak) alapján szereznek pénzt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • redfish #4
    Nem tudom, ki hogy van vele, de én biztosan nem fogok előfizetni egy internetes újságra sem...
    Azt gondolom, ha a reklámbevételek nem fedezik egy internetes újság előállítási költségeit, akkor ott valamit nem jól csinálnak (vagy túl nagy hasznot szeretnének aratni vagy gazdaságtalanul több alkalmazott dolgozik a cégnél, mint kellene).

    A fizetőssé váló internetes újságok hamarosan be fognak csődölni, csak mire erre rájönnek, addigra az ingyenes oldalukra sem lesz kiváncsi a kutya sem.
  • Rapid81 #3
    A kutya nem fog itthon fizetni ezért. Ez ilyen egyszerű.
  • Cat #2
    1. A média által a reklámokból kapott bevétel nem fedezi a tartalomelőállítás költségeit. Ugyan az internet egyre nagyobb szerepet hasít ki a statisztikák szerint az össz-reklámköltésből (főként a televízió kárára), de ennek jórésze (több mint a fele!) külföldre megy, facebookra, google adsense-re stb. Ebből az origo/index/hvg stb. nagyon keveset kap.
    2. Attól, hogy az előfizetőnek van otthon internete még nem fizet azért a tartalomért, amit az interneten lát. Kapja a kábelt és kész, de mondjuk a Figyelő újságírójának bérére nem ad át az internetszolgáltató.
    3. Amire a cikk nem tér ki és még durvább, hogy a mobil öles léptekkel jön fel, egyre nagyobb arányban olvasnak az emberek weblapokat a telefonjukról, és ezen gyakorlatilag zéró a reklám. Egyrészt eladhatatlan, nincsenek rá üzleti modellek (ez facebookra különösen igaz, ezért van a padló alatt a tőzsdén) másrészt nincs rá hely a kijelzőn, és borzasztó nagy az elutasítottsága a felhasználók részéről (nem véletlenül...).

    Szóval az van, hogy van a tartalom, csak éppen senki nem fizet érte. Jelenleg épp ezért keresztfinanszirozás zajlik, azaz az előállítás költségeit máshonnan szedik be a cégek, legyen az a nyomtatott lap, a tartalom eladása más cégeknek (pl. port.hu tipikusan ilyen), vagy kiegészítő szolgáltatások (lásd itt sg.hu n a fórumos VIP felhasználó befizetését). Ez sokáig nem mehet így, a nagy magyar hírszájtok mind veszteségesek, nem is veszi meg őket senki. Időről - időre bezár egy, pl. volt a hirszerző régen, volt olyan hogy zona.hu, ami van abba meg a tulajdonosok tolják bele a pénzt, kivárnak hátha történik valami.

    Félreértés ne essék, nem csak Magyarországon van így, a legrosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, a legfejlettebb piacon. De ott a népességszám miatt jóval egyszerűbb nagy látogatószámot elérni, még egy blognál is simán van százezres, ami már reklámokból fenn tudja tartani magát. Itthon bőven nem.
  • halgatyó #1
    Ez az egész eléggé furcsa.

    1.) A reklmámbevétel nem egészen világos. A reklámozók a reklám költségeit beépítik a termékük árába, amit a termék vásárlója fizet meg. Csak éppen ott és akkor nem tud róla.

    2.) Az internet nem a semmiből jön, hanem egy ELŐFIZETÉSI SZERZŐDÉS alapján a drót másik végébe valaki beletöltögeti a báájtokat. Vagyis fizetni kell.
    Ha a tartalomszolgáltatók (pl. az újságok és tévék internetes lapjai, pl. mno.hu , hirtv.hu , echotv.hu és társaik valamint a CSAK netes hírforrások is) pénzt kérnek a bájtokért, akkor viszont nem tudok másra tippelni, minthogy a lekért infók alapján (valamilyen súlyozással) számlázzanak az internet szolgáltatóm felé, aki majd továbbhárítja. Valahogy úgy, mint a telefonszámla.

    A legnehezebb kérdés az, hogy ez a megoldás hogyan fogja megváltoztatni az eddigi netezési szokásainkat. Eléggé félek, hogy sok tartalomszolgáltató durván vissza fog élni a pénzbeszedés lehetőségével (pl. elmenthetetlen weboldalak, amiket minden megtekintéskor újra le kell kérni, és számlázódik, vagy a csak megnézhető, de NEM elmenthető video anyagok arányának a megszaporodása, az ezeket fokozottabban védő -- elmentés ellenes -- szargyalázattörvények kierőszakolása, lobbizása, korrumpálgatása, vagy a fizetősség ellenére is reklámok hadának a pofánkba tömködése.

    Nem lesz ennek jó vége.