Berta Sándor
Elkótyavetyéljük a szabadságjogainkat
Új cenzúrakorszak felé haladunk és jelenleg is azon dolgozunk, hogy elajándékozzuk a szabadságunkat. Így foglalta össze a véleményét a re:publica internetes konferencián Eben Moglen, a Columbia Law School professzora.
A Free Software Foundation munkatársának beszédével kezdődött a re:publica. A szakember óva intett mindenkit azoktól a lehetőségektől, amelyek megnyitják az utat a világhálót az ellenőrzéseket pártolók és az adatgyűjtők előtt. Moglen hangsúlyozta: a digitális világban az embereknek nincs lehetőségük arra, hogy úgy használják a különböző tartalmakat, hogy közben ne kelljen megfigyelésektől tartaniuk. "Azok a dolgok, amiket olvasunk, figyelnek bennünket. Minden lépésünk közben rögzítenek és követnek bennünket. A szolgáltatók legfontosabb célja pedig az, hogy az így összegyűjtött adatokat kielemezzék azért, hogy előrejelezhessék az emberi viselkedést" - emelte ki a professzor.
A Columbia Law School munkatársa meglehetősen érdekes párhuzamokat vont az elmúlt évtizedek szervezetei és napjaink online cégei között. Az Amazon például szerinte nem más, mintha a KGB könyvtárakat üzemeltetett volna minden olvasó ellenőrzésére. Aki próbálja lehetővé tenni az anonim olvasást, azt a kormányok fenyegetik és üldözik. A szabad és névtelen tájékozódás joga ugyanakkor a szabadság egyik feltétele volt. Napjainkban a világhálón már nem lehet szabadon és anonim módon olvasni, felvételeket nézni és hallgatni, ezzel pedig a szabad gondolkozás kerül veszélybe. A jogász felszólította az internetezőket arra, hogy harcoljanak, mert ők az utolsók, akik még tudják, hogy mi az az anonimitás.
"Szabad médiára van szükség, vagy elveszítjük a gondolkozás szabadságát, ennyire egyszerű ez a dolog. Ahhoz, hogy a gondolataink szabadok lehessenek szabad szoftverekre, szabad hardverekre és szabad internethozzáférésekre van szükségünk, különben fennáll a veszélye annak, hogy a szabad gondolkodásra hamarosan már nem lesz lehetőségünk. Olyan veszélyes eszközöket - például okostelefonokat - cipelünk magunkkal, amelyek nem nekünk, hanem valaki másnak dolgoznak. Ezért szükség van egy etikai kódexre, és az első szabálynak annak kell lennie, hogy senki sem figyelhető meg" - zárta beszédét a professzor.
Markus Beckedahl, a konferencia társalapítója és szervezője osztotta Moglen véleményét. Közölte: fel akarták hívni az emberek figyelmét arra, hogy az internet nem csak a nagy esélyeket kínáló hálózat, hanem egy olyan hely, amely lehetővé teszi az ellenőrzési technológiák tesztelését és alkalmazását.
A Free Software Foundation munkatársának beszédével kezdődött a re:publica. A szakember óva intett mindenkit azoktól a lehetőségektől, amelyek megnyitják az utat a világhálót az ellenőrzéseket pártolók és az adatgyűjtők előtt. Moglen hangsúlyozta: a digitális világban az embereknek nincs lehetőségük arra, hogy úgy használják a különböző tartalmakat, hogy közben ne kelljen megfigyelésektől tartaniuk. "Azok a dolgok, amiket olvasunk, figyelnek bennünket. Minden lépésünk közben rögzítenek és követnek bennünket. A szolgáltatók legfontosabb célja pedig az, hogy az így összegyűjtött adatokat kielemezzék azért, hogy előrejelezhessék az emberi viselkedést" - emelte ki a professzor.
A Columbia Law School munkatársa meglehetősen érdekes párhuzamokat vont az elmúlt évtizedek szervezetei és napjaink online cégei között. Az Amazon például szerinte nem más, mintha a KGB könyvtárakat üzemeltetett volna minden olvasó ellenőrzésére. Aki próbálja lehetővé tenni az anonim olvasást, azt a kormányok fenyegetik és üldözik. A szabad és névtelen tájékozódás joga ugyanakkor a szabadság egyik feltétele volt. Napjainkban a világhálón már nem lehet szabadon és anonim módon olvasni, felvételeket nézni és hallgatni, ezzel pedig a szabad gondolkozás kerül veszélybe. A jogász felszólította az internetezőket arra, hogy harcoljanak, mert ők az utolsók, akik még tudják, hogy mi az az anonimitás.
"Szabad médiára van szükség, vagy elveszítjük a gondolkozás szabadságát, ennyire egyszerű ez a dolog. Ahhoz, hogy a gondolataink szabadok lehessenek szabad szoftverekre, szabad hardverekre és szabad internethozzáférésekre van szükségünk, különben fennáll a veszélye annak, hogy a szabad gondolkodásra hamarosan már nem lesz lehetőségünk. Olyan veszélyes eszközöket - például okostelefonokat - cipelünk magunkkal, amelyek nem nekünk, hanem valaki másnak dolgoznak. Ezért szükség van egy etikai kódexre, és az első szabálynak annak kell lennie, hogy senki sem figyelhető meg" - zárta beszédét a professzor.
Markus Beckedahl, a konferencia társalapítója és szervezője osztotta Moglen véleményét. Közölte: fel akarták hívni az emberek figyelmét arra, hogy az internet nem csak a nagy esélyeket kínáló hálózat, hanem egy olyan hely, amely lehetővé teszi az ellenőrzési technológiák tesztelését és alkalmazását.